A 28 tagállam közül a 24., illetve a 25. helyet érdemeltük ki. A tudósítás hozzáteszi, hogy a magyar médiában a tulajdonosi viszonyok továbbra is homályosak, sok esetben offshore cégek mögé bújnak az érintettek. Szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a közintézmények leginkább kormánypárti orgánumoknak juttatják a hirdetéseket. Viszont többnyire nehéz igazolni a gyanút, hogy bizonyos szerkesztőségek közvetlenebb formában is közpénzből részesülnek támogatásban.

A Bloomberg hírügynökség azt jósolja, hogy alapos vizsgálat vár Matolcsy Györgyre, miközben egyre többen követelik lemondását az MNB alapítványainak költekezése miatt. Bírálók, köztük az Európai Központi Bank már előzőleg felvetették, hogy a jegybank esetleg beszállt a deficit finanszírozásába és kormánykötvényeket vásárol. Meg eddig is sokan kifogásolták, hogy ingatlanokat, műtárgyakat vett, biztonsági szolgálatot hozott létre. A Nemzeti Bank most úgy reagált, hogy az alapítványok független testületként működnek. Csak éppen Matolcsy elnök volt az egyik felügyelő bizottságában, a másikban pedig tag, de sok más MNB-s vezető is hasonló funkciókat töltött be az alapítványoknál, köztük a legfőbb ügyész felesége. A 267 milliárd 74 %-át állampapírokba fektették, de pl. 6 milliárd forintot parkoltattak annál a kisbanknál, amelynek egyik vezetője Matolcsy unokatestvére.

A megkérdezett elemzők túlnyomó többsége arra számít, hogy ma ismét kamatot vág a jegybank, miután a forint nem gyengült meg a múlt havi váratlan csökkentés hatására sem, az infláció mértéke pedig a tervezett adómérséklés miatt még távolabb került a megcélzott szinttől – írja a Bloomberg. Hozzáértők azt jósolják, hogy az alapkamat 1,05 %-ra megy le a mostani 1,2 %-ról. Az MNB korábban fogadkozott, hogy jó ideig nem nyúl a kamathoz, csakhogy az Európai Központi Bank által bevezetett ösztönzők miatt tőkebeáramlásra kellett felkészülni, az pedig tovább erősítette volna a magyar fizetőeszközt. A befektetők úgy gondolják, hogy az irányadó kamat egészen 0,7 %-ig süllyed, de a JP Morgan nem zárja ki a fél %-ot sem. Az UniCredit egyik londoni közgazdásza azt mondja, hogy a forint árfolyama minden lazítás ellenére sem megy le jelentősen a 3. negyedév előtt, mert nem valószínűek lényeges megrázkódtatások, mint pl. a britek kilépése.

A német kormány nem kívánja kommentálni, hogy Ausztriában a szélsőjobbos Szabadságpárt jelöltje fölényesen nyerte az elnökválasztás első fordulóját, ám a koalíciót alkotó szociáldemokraták nagyon is véleményt nyilvánítanak – olvasható a Die Zeit cikkében. A párt főtitkára szerint az eredmény ismét arra figyelmeztet, hogy megerősödnek a jobboldali populisták Európa jelentős részén.

Az SPD azonban szembeszáll mindazokkal, akik félelmet akarnak kelteni Németországban, illetve a földrészen. A párt elnökhelyettese az FPÖ sikerét ébresztőnek nevezte, ám rámutatott, hogy nem szabad engedni a szélsőségeseknek, mert az utóbbiak csak még jobban megerősödnek. Ezért sürgette, hogy a keresztényszociálisok Orbán-szárnya ne kokettáljon az AfD jelszavaival. Az Alternative für Deutschland, valamint a francia Nemzeti Front máris gratulált Hofernek, akárcsak a hasonszőrű holland Geert Wilders, valamint az olasz Északi Liga. A Jobbik úgy értékelte, hogy szégyenletes vereség érte az osztrák kormányt.  

Angela Merkel egyre magányosabbá válik, kifogy a szövetségesekből – írja a Die Welt német konzervatív újság kommentárja az osztrák radikálisok elnökválasztási sikere után. Az okokat kutatva az elemzés első helyen azt említi meg, hogy Hofer elutasítja a muzulmánok betelepedését és a határok szigorú ellenőrzését akarja. Erre a vonalra állt rá Faymann kancellár is, aki korábban Berlin legszorosabb szövetségesének számított a kérdésben, csakhogy az osztrákok inkább az eredetire voksoltak. És ha hozzávesszük, hogy a 3. helyen végzett független jelölt szintén a bevándorlás ellen van, akkor látható, hogy a lakosság nagy része fél az érkező idegenektől. Ezért a 2. menet megmutatja majd, hogy az emberek több vagy kevesebb menekültet, több vagy kevesebb Európát kívánnak-e.

Ám arról szó sincs, hogy immár az egész háború utáni Osztrák Köztársaságot temetni kellene. A lakosságnak a rafinált kliensrendszerből van elege. Viszont Ausztriában nem lehet számítani arra, hogy a következő fordulóra összefognak a nagy pártok. Hiszen a szabadságpártiak már rég beépültek a politikai rendszerbe. A szociáldemokraták és a konzervatívok együttműködnek velük két tartományban is. Meg az sem valószínű, hogy a zöldek képviselője tömegesen tudna jobboldali szavazókat mozgósítani. De a szociáldemokrata táborból is több százezren szavaztak Hofer antimigrációs irányvonalára. Az új államfő nem irányíthatja az ország politikáját, inkább az a fontos, milyen fordulatot hajtott végre Merkel legfőbb szövetségese, Ausztria a menekültügyben. Faymann és külügyminisztere az Orbán-féle vonalra állt rá. Ha Hofer győz és új parlamenti választások lesznek, Németország még inkább elszigetelődik.

Magyarországon, Lengyelországban, Dániában és Svájcban már kormányon vannak a jobboldali populisták. A cseheknél és a szlovákoknál a szocialisták keményen olyan álláspontot képviselnek, mint az AfD. A britek elfordulnak Európától, Franciaországban hónapok óta rendkívüli állapot van érvényben. Egyedül Németországban nem jutnak a jobbos populisták a hatalom közelébe. Ám a bécsi földrengés hullámait Berlinben is érezni.