Magyarországon is bevezették a jelenleg 13 országban működő „hotelstars” harmonizált európai minősítő rendszert, amelynek védjegy-rendszerébe a belépés önkéntes a szállodák részére. Számos hotel működik azonban hazánkban úgy, hogy még nem kezdeményezte a „hotelstars” tanúsító védjegy elnyerését. E szálláshelyek többsége csillaggal (1*-5*) jelzi kategória-besorolását, tekintettel arra, hogy a csillagot mint kategóriajelzést bármelyik szálloda használhatja.
A szálláshely választásánál a fogyasztók többségének különösen fontos a csillagok megjelenítése, hiszen az ár mellett a csillagok száma befolyásolja leginkább a fogyasztókat a döntés meghozatalában. Ha tehát egy adott csillagszámmal rendelkező szálláshely nem a fogyasztók által elvárt minőséget, illetve szolgáltatási színvonalat nyújtja, a minősítés megjelenítése alkalmas lehet arra, hogy megtévessze őket.
A fogyasztóvédelmi hatóság jelen ellenőrzése kiterjedt – a „hotelstars” védjeggyel nem rendelkező szálláshelyek esetében – arra, hogy az adott csillagszámmal jelzett kategória és az hozzá kapcsolódó, a szálláshely által nyújtott szolgáltatások együttesen alkalmasak-e a fogyasztók megtévesztésére.
A vizsgálat része volt továbbá annak ellenőrzése, hogy a szálláshelyek által – pl. honlapon, szórólapon – meghirdetett szolgáltatásokat a fogyasztóknak valóban lehetőségük van-e igénybe venni a helyszínen, valamint arra, hogy az árfeltüntetés – mind a helyszínen, mind az interneten feltüntetett árak tekintetében – megfelel-e a vonatkozó jogszabályban foglaltaknak.
A gyógyszálló vagy gyógyszálloda megnevezést alkalmazó szálláshelyek esetében ellenőrizték, hogy a szálláshely az elnevezés használatára valóban jogosult-e, ugyanis az említett megnevezéseket kizárólag abban az esetben tüntethetik fel, ha erre külön minősítéssel rendelkeznek.
Összesen 38 szálláshely esetében állapítottak meg valamilyen jogsértést, a kifogásolási arány tehát 22 százalék volt.
Az ellenőrzött 167 szálloda vizsgálata közben37, ahat gyógyszálloda ellenőrzésekor 1 esetben észleltek a szakemberek jogsértést.
A szállodák esetében a leggyakoribb jogsértések:
- a vizsgált szálláshely a „szálloda” vagy a „hotel” megnevezést használta annak ellenére, hogy nem felelt meg a vonatkozó jogszabályban foglalt követelményeknek;
- a szálláshely annak ellenére szállodaként hirdette magát, hogy üzemeltetője panzió működtetésére kapott engedélyt;
- a besorolás kategóriaszintje (felszereltség, szolgáltatások) nem felelt meg az átlag fogyasztó által elvárt követelményeknek (hiányosan felszerelt, berendezett szobák, illetve a fürdőszobák);
- árfeltüntetéssel kapcsolatos hiányosság (a szálloda honlapján feltüntetett ár eltért a helyszínitől; az árak kizárólag euróban szerepeltek; a honlapon nem a fogyasztó által ténylegesen fizetendő árak jelentek meg).
A jogsértések egyes szállodáknál halmozottan fordultak elő.
A gyógyszállodák ellenőrzésekor észlelt jogsértés esetében a honlapon feltüntetett, gyógyszállodára utaló megnevezést használt a szálloda, annak ellenére, hogy nem rendelkezett az ilyen szálláshely üzemeltetéséhez szükséges minősítéssel.
Az ellenőrzött szálláshelyeket üzemeltető vállalkozások többsége kedvezően fogadta a vizsgálatot, a feltárt jogsértések, hiányosságok tekintetében pedig a mielőbbi megszüntetésre törekedtek.
