Mire képesek a Lendület-program nyerteseiként a legkiválóbb ifjú tudósok itthon? Milyen tudományos felfedezések születtek kutatásaik során, és miként hasznosulhatnak ezek a jövőben? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ kaphattak mindazok, akik részt vettek a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjának hétfőn az MTA Székházában tartott hagyományos eredménybeszámolóján.

Az idei Lendület-napokon 62 kutatócsoport-vezető számol be eddigi eredményeiről. Az első napon a program 2009-ben, 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben nyertes kutatócsoportvezetői közül 29-en, a másodikon pedig a 2012-es nyertesek mutatták be tudományos sikereiket, további kutatási céljaikat.

„Kiválósági és mobilitási pályázatként a legkiemelkedőbb kutatók számára hoztuk létre a Lendület-programot” – vázolta Pálinkás József, az MTA elnöke az általa 2009-ben meghirdetett pályázati modellt, amelynek keretében eddig összesen 79 kutatócsoport alakult.  Akadémiai kutatóközpontokban és kutatóintézetekben 47, egyetemeken pedig 32, a nemzetközi kutatási térben is versenyképes témákkal foglalkozó csoport kezdte meg munkáját. Mint rámutatott, a Lendület program igen eredményesnek bizonyult, Ausztriában és Csehországban is hasonló pályázati modellt dolgoztak ki.

Pálinkás József kitért arra, hogy a kutatócsoportok nagy száma és a Lendület hosszú távú fenntarthatósága érdekében kulcsfontosságú, miként építhető be – a Lendület-program támogatási elvei szerint – a kiemelkedő teljesítményű kutatócsoportok támogatása az azokat befogadó akadémiai intézmények költségvetésébe.  A pályázati programot a nyertesek kiválasztásától az ötéves kutatási projektidő végéig folyamatos, szigorú és következetes értékelési rendszer jellemzi. Ennek eredményeként kapják meg a kutatócsoportok a „kiváló”, „jó” és „megfelelő” minősítést. Az értékelés alapján dönthető el, hogy az akadémiai kutatóintézet-hálózatban működő Lendület-kutatócsoportok számára biztosított akadémiai forrás beépül-e, és ha igen, akkor milyen mértékben a befogadó intézmény költségvetésébe. Attól pedig, aki az értékelés alapján nem érte el a „megfelelő” minősítést, az MTA megvonja a támogatást. Az első, 2009-i Lendület-kutatócsoportok közül háromnak a támogatása – kiváló teljesítményének köszönhetően és a pályázati felhívásban megfogalmazottak értelmében – elnöki döntést követően 2013-tól beépült a befogadó kutatóintézet költségvetési támogatásába. A 2009-2012 között támogatást nyert további 62 csoport közül 31 nyert el „kiváló” minősítést, azaz  maradéktalanul teljesítette a pályázat céljait, 29 csoport „jó”, kettő pedig „megfelelő” minősítést kapott.

A Lendület-napok hétfői előadói a program egészéről nyújtottak áttekintést azáltal, hogy 15 sajtónyilvános és 14 tudományos prezentációban összefoglalták a kutatócsoportok megalakításával és a tudományos munka feltételeinek megteremtésével kapcsolatos tapasztalataikat, valamint beszámoltak eddigi legfontosabb eredményeikről.

Az első napon többek között az egyik 2010-es nyertes, Kóczy Á. László matematikus-közgazdász összegezte a kooperatív játékelmélet területén elért eredményeit. A 2011-ben önálló kutatócsoportot alapító Ősi Attila paleontológus egy 85 millió éves ökoszisztéma nyomába eredve az iharkúti dinoszaurusz több szempontú vizsgálatáról beszélt, a tavaly óta Lendület-támogatással kutató Pálffy Géza történész pedig a magyar uralkodókoronázások és a Szent Korona 1526 és 1916 közötti történetével kapcsolatos kutatásairól számolt be.

Szerdán, a 2012-i nyertesek napján 12 sajtónyilvános és 21 tudományos előadáson az első projektév utáni eredményeket bemutatva mások mellett a csillagok kialakulásának, szerkezetének és környezetének idő függvényében történő vizsgálatáról Pál András csillagász tart ismertetőt, Tapolcai János informatikus az internetet a „társadalom kritikus infrastruktúrájaként” tárgyaló előadásában pedig arról is szó lesz, hogy miként járul hozzá kutatásaival a világháló megbízhatóbb működéséhez.

A december 16-án elhangzott eredménybeszámolókról ide kattintva olvashat bővebben.