Még mindig jócskán elmarad – a Duna House ingatlanközvetítő vállalat tapasztalatai alapján – a külföldi diákok és munkavállalók érdeklődése a kiadó fővárosi ingatlanok iránt, amely a magyar diákok számára teremt kedvező lehetőségeket.
A fővárosi piacon a tavalyinál 20–30%-kal több ingatlant kínálnak hosszú távú bérleti lehetőségre, ráadásul alkalmanként mindezt 15–30%-kal kedvezőbb áron. Érdemes legalább egyéves szerződést kötni, mert még sokat változhat a piac.
A belvárosi albérletpiac két legfontosabb szereplői a külföldi turisták és a mindenekelőtt hazai diákok. Ez a két csoport a bérlők körülbelül négyötödét adta a múlt években, azonban az idén – a koronavírus okozta változások miatt – jóformán teljesen eltűntek a bérlők közül. A turizmus stagnálásával az eddig rövidtávú kiadásra szánt lakások legnagyobb részét a befektetők hosszútávon szeretnék kiadni, így növelvén a belvárosi bérleti kínálatot és kapacitást.
Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője lapunkkal azt közölte, hogy a bérbeadók számára nehéz helyzet az albérletet keresőknek különösen kedvező változásokat ígér. A budapesti belvárosban meglehetősen olcsón választhatnak jó minőségű lakásokból, amely így már a kollégiumi elhelyezésnek is versenyképes, sőt egészségügyi szempontból biztonságos alternatívája lehet. Az egyetemek és főiskolák a napokban döntenek a tanévkezdés végleges formájáról, így eddig még csak elenyésző számú külföldi diák érdeklődött a kiadó lakások iránt. A fővárosba költöző magyar egyetemisták így kedvezőbb helyzetben vannak az eddigieknél, hiszen sok lakásból választhatnak és még alkudni is tudnak a meghirdetett árakhoz képest. Már a belvárosban is található 120–150 ezer forintos havi lakbérért kiadó lakás, amely eddig leginkább a külvárosi kerületekre volt jellemző.
Az egyetemi városokban is érződik a külföldi diákok csökkenő érdeklődése, ott azonban a turizmus okozta kiesés nem akkora, mint a fővárosban. Debrecen, Szeged és Pécs érzi meg leginkább az egyelőre elmaradó külföldi érdeklődést; azokon a településeken 90–130 ezer forintos havi lakbérért már található jó minőségű és jó elhelyezkedésű lakást. (Tavaly ilyenkor ritka volt a 100 ezer forintosnál olcsóbb albérlet.)
Az ingatlanközvetítő hálózat néhány gyakorlati tanácsra is felhívta a bérbeadók és bérbe vevők figyelmét. A legfontosabb a bérleti feltételek szerződésbe foglalása, amelyet, ha közjegyző előtt kötnek meg, nagy jogi biztonságot nyújthat mindkét félnek. A változó piaci környezet miatt fontos szempont lehet a kiadási vagy bérlési időszak pontos meghatározása, hiszen sok befektető gondolkozik úgy, hogy ha újraindul a turizmus, akkor inkább újra a rövidtávú piacon szeretné hasznosítani a lakását. Az ilyen esetekre mindkét félnek érdemes felkészülni, és aki hosszú távon szeretné biztosítani lakhatását, az inkább a külső kerületekben válasszon a lehetőségek közül. Az éves szerződés bérbeadóként kiszámítható jövedelemnek számít, bérbe vevőként pedig így fixálható a lakhely, a kedvező áron megszerzett bérleményt.
A rövidtávú lakáskiadás piaca a turizmus újra indulása mellett nagyban függ a szabályozói rendszer véglegesedésétől is. A szigorítások lehetőségét végül az önkormányzatok kezébe adta a kormány, ők a következő hónapokban hozhatják meg eltérő kerületi szabályaikat, amelyek így a lakáspiacra is hatnak.
Az esetlegesen szigorúbb feltételeket megkövetelő kerületekben visszább szorulhat ez a típusú kiadás, amely a hosszútávú lakáskiadás most érzékelhető változásait konzerválhatja, míg az enyhébb feltételeket megkövetelő kerületekben dinamikusabban indulhat újra a turizmussal együtt majd a rövidtávú piac, így emelve a keresletet és az árakat a turisták által. A belvárosi kerületekben így akár piaci különbségek is kialakulhatnak jövőre a bérleti piacon.

