A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, október 11–17. között, 1002 személy megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a magyar választókorúak menekültekkel és az aktuális «nemzeti konzultációval» kapcsolatos egyes véleményeit.
A megkérdezettek majd' egyharmada válaszolta azt, hogy az elmúlt egy évben személyesen találkozott menekültekkel. És kicsivel több, mint egyharmad mondta, hogy személyesen érinti a menekültkérdés, tízből nyolc ember szerint hazánkat érinti a kérdés. A menekültekkel kapcsolatos alapvető attitűdök érdemben nem változtak, ám néhány esetben visszaálltak a menekültek tömeges érkezését megelőző időszakban mértekre. A Magyarországon engedéllyel tartózkodó menekültek egy szomszédos panzióba költözése ellen valamilyen módon tízből hét ember tiltakozna, azonban az őcsényi esetnél tapasztalt durvaságokról tízből nyolc megkérdezett azt gondolja, túlzó és nem elfogadható. A nemzeti konzultációról a megkérdezettek fele azt gondolja, hogy csupán egy kommunikációs eszköz, és valamivel több, mint egyharmaduk szerint a kormány valóban kíváncsi az emberek véleményére, amikor megfogalmazza ebben a kérdéseit.
A megkérdezettek majd' egyharmada (29 százalék) válaszolta azt, hogy az elmúlt egy évben személyesen találkozott menkültekkel. Ez az arány különösen magas a 30 évesnél fiatalabbak körében, akiknek több mint a fele (51 százalék) adta ezt a választ. Legkevesebben a 60 év felettiek körében találkoztak menekülttel az elmúlt egy évben, mindössze 13 százalékuk.
Kicsivel több, mint a megkérdezettek egyharmada (36 százalék) mondta, hogy személyesen érinti a menekültkérdés. Mindössze a Fidesz-szavazók és a kormányváltást nem akarók körében vannak többségben, akiket semélyesen érint a menekültkérdés (52 és 51 százalék), a többi társadalmi csoport úgy nyilatkozott, hogy inkább őket nem érinti – legkevésbé az MSZP-szavazókat (11 százalék). Akik érintve érzik magukat, leginkább az említették, hogy változott a közérzetük (50 százalék),megosztotta családját és barátait a kérdés (42 százalék), változott a környezetük a biztonsága (23 százalék), vagy veszélybe került a munkájuk (7 százalék).
Viszont tízből nyolc ember (83 százalék) szerint hazánkat érinti a kérdés. Itt egyedül az MSZP–szavazók gondolkodnak másként: körükben többségben vannak azok, akik szerint nem érinti hazának a menekültkérdés (49 százalék, 41 ellenében). A többi vizsgált társadalmi csoport érinti, leginkább a Fidesz-, a Jobbik- és a bizonytalan szavazók gondolják így (94, 81, és 80 százalék)
A menekültekkel kapcsolatos alapvető attitűdök érdemben nem változtak. A múlt években végzett kutatásaink eredményeihez hasonlóan a tízből nyolc megkérdezett (82 százalék) szerint túl sok menekült érkezik, Európa ezt nem fogja bírni. A válaszadóknak továbbra is a többsége (56 százalék) nem gondolja, hogy kötelességünk segíteni a menekülteken. Ez az arány 2015 szeptemberében még fordított volt, akkor majdnem kétharmad (64 százalék) gondolta úgy, hogy kötelességünk segíteni, ám a 2016-i mélyponthoz (kvóta-népszavazás időszaka, 35 százalék) képest, hat százalékponttal növekedett azok aránya, akik szerint inkább segíteni kell.
A menekültek esetleges befogadását háromnegyed (72 százalék) továbbra is elutasítja, ám a megengedők aránya a kvóta-népszavazás idején mérthez képest hat százalékponttal, 25 százalékra növekedett.
Azonban, az egy évvel ezelőtt mérhez képest kisebbségből (38 százalék) többségbe (51 százalék) kerültek azok, akik szerint a menekülteket emberségesebben kellene kezelni. Egy éve egyedül az MSZP-szavazók körében volt többségben ez az álláspont (52 százalék, 42 ellenében), mostanra a Jobbik-szavazók (50 százalék, 47 ellenében), és a bizonytalanok (53 százalék, 37 ellenében) is eképpen gondolkodnak, míg az MSZP szavazók megerősödtek ebben (78 százalék, 19 ellenében). Egyedül a Fidesz szavazók véleménye nem változott érdemben, egy éve 56–31 százalék volt az arány, most 55–35.
Magyarországon engedéllyel tartózkodó menekültek egy szomszédos panzióba költözése ellen valamilyen módon tízből hét ember (70 százalék) tiltakoznék, tízből kettőt (19 százalék) nem érdekelne, 7 százalék örömmel fogadná. A leginkább elutasítoak a Fidesz-szavazók (85 százalék), a legkevésbé az MSZP-szavazók (55 százalék), egyben körükben a legmagasabb azok aránya (22 százalék), akik örömmel foganák a kiránduló menekülteket.
Azonban az őcsényi esetnél tapasztalt durváságokról tízből nyolc megkérdezett (82 százalék) azt gondolja, túlzó és nem elfogadható. Leginkább a Jobbik és a Fidesz szavazói tartják elfogadhatónak ebben az esetben a durvaságot (21 és 15 százalék), míg a bizonytalan szavazóknál ennél alacsonyabb (12 százalék) ez az arány, az MSZP szavazók körében pedig elenyésző (4 százalék).
A nemzeti konzultációról a megkérdezettek fele (50 százalék) azt gondolja, hogy csupán egy kommunikációs eszköz, és valamivel több, mint egyharmaduk (37 százalék) szerint a kormány valóban kíváncsi az emberek véleményére, amikor megfogalmazza ebben a kérdéseit.
Leginkább a Fidesz szavazók, és a kormányáltást nem akarók gondolják úgy, hogy érdemi a kozultáció (67 és 64 százalék), míg az összes többi párt szavazói körében egyértelmű többségben vannak azok, akik szerint csak egy kommunikációs fogás. Leginkább az MSZP- és a Jobbik-szavazók gondolják így (77 és 64 százalék) ám a bizonytalanok egyértelmű többsége is eképpen gondolkodik (56 százalék, 26 ellenében).
A kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelent Vasárnapi Hírekben találhatók.
