A 91. ünnepi könyvhét alkalmából mutatták be a szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtárban Balló László költő, író „Olyan csodás!…” című, a Szülőföld Könyvkiadó gondozásában megjelent verseskötetét.
Az irodalmat, a verseket kedvelő népes közönséget, valamint az est közreműködőit Szalainé Bodor Edit könyvtárigazgató-helyettes üdvözölte. Emlékeztetett rá, hogy az ünnepi könyvhét egyedülálló magyar kulturális rendezvénysorozat: 1927-ben Supka Géza író kezdeményezte a könyvfesztivál létrejöttét, amelyhez 2001-től kapcsolódnak a gyermekkönyvnapok is. A könyvtárban az idei ünnepi könyvhéten is szép kulturális programok várják az irodalmat és könyveket szerető látogatókat.
Horváth Soma, Szombathely alpolgármestere örömét fejezte ki, hogy az ünnepi könyvhét Balló László új könyvének bemutatójával kezdődik. A sok kötetes szerző munkásságát a város az idén januárban, a magyar kultúra napján rangos kitüntetéssel ismerte el.
A könyvbemutatót színesítette Szabó Tibor András, a Weöres Sándor Színház Jászai Mari-díjas művésze: kiváló előadásában ismerkedhetett meg a közönség a friss kötet jó néhány, különösen szép versével. Bujtás Ervin énekes-dalszerző nagyszerű előadásában két, megzenésített kedves vers csendült fel az esten.

Dr. Czetter Ibolya, az ELTE Savaria Egyetemi Központ Magyar Irodalomtudományi Tanszékének vezetője mutatta be Balló László legújabb, mint mondta: „Erato sugalmazta” versgyűjteményét, érzetet gyönyörködtető alkotáscsokrát. Elmondta: meglepetésként hatott számára a verseskönyv hangja, hiszen a költő eddigi alkotói évei alatt karcosan játékos hangú, sokszor iróniával fűszerezett, érdekes stílusú verseivel hívta fel magára a figyelmet, költészetében most először kaptak helyet a szerelmes, érzelmes hangvételű versek.
Részletesen beszélt az érdeklődő közönségnek a költő gazdag és értékes életművéről: első írásai az 1980-as években már országos szépirodalmi lapokban jelentek meg, majd két verseskötete rangot adó, budapesti könyvkiadók gondozásában látott napvilágot.

A neves irodalmár szerint Balló László a „nagy visszatérés és a meglepetések költője”, hiszen a sikeres kezdet után hosszú, titkokkal teli kihagyás következett életpályáján. Majdnem húsz évig hallgatott, nem publikált, ugyanakkor nem tétlenkedett: hatalmas kutatómunka eredményeként 2015–2016-ban két művészettörténeti és bútorművészeti tanulmánya jelent meg Melchior Hefele munkásságával a középpontban. Ezt követően 2018-ban vehette kézbe az olvasóközönség a „Keringő álom”című verseskötet, amely ötven év költeményeinek, írásainak gazdag és szép válogatása. A múlt decemberben „Értékes óráink” című csodálatos óratörténeti albumával keltett a szerző országszerte nagy érdeklődést. A könyvtár közönsége azt is megtudhatta, hogy Balló László jelenleg is nagyon szép és értékes könyvön dolgozik: Szombathely régi, néha bizony méltatlanul elfeledett jeles házairól ír: a várostörténeti album megjelenését decemberre tervezi.
Az idei ünnepi könyvhétre szépírói munkássága eredményeként két különösen figyelemre méltó verseskönyve jelent meg: a budapesti Fekete Sas Kiadónál az „Őszi sanzon”, amely nagyszerű válogatás eddigi költeményeiből, valamint a szombathelyi Szülőföld Kiadó gondozásában a most bemutatott, új hangvételű verseskötet, címe „Olyan csodás!”. Az irodalmár szerint már a kötet külleme is elvarázsolja az olvasót: a borítón egy bájos, kecses nőalak az album verseinek olvasására csábítja a költészet szerelmeseit. Úgy gondolja, hogy Balló László meglepetéskönyve a kortárs magyar szerelmi líra kincsesházának egyik értékes darabja.
A könyvbemutatón a szerző elmondta, hogy pár évvel ezelőtt a zsibvásárban 19–20. századfordulós fénykép-gyűjteményre lelt: a bársonyban-selyemben pompázó, gyönyörű hölgyeket ábrázoló képeslapok elbűvölték a szépségre és bensőségességre áhítozó „kis poétát”, megelevenedtek művészetének múzsái, akiktől ihletet kapott a versek megírására, szerelmi történeteket szőve köréjük.
Czetter Ibolya szerint a verseskönyvben illusztrációként elhelyezett női portrékat nézegetvén a szerelem beteljesítő hatalmáról ábrándozhatunk, mint mondta: „a költészet játék is, szerep, a szavak és érzelmek sokszólamú játéka, szépség, ritmus, érzület és stílusgazdagság. Ámulás és szerelem.”
A régies hangon megszólaló versek a múltat idézik: a tiszta, örök szerelmet és annak boldogságos érzetét, idillt és végtelen harmóniát hirdetnek és ígérnek: a poéta költeményeit olvasván egy időre békét, nyugalmat találunk zaklatott mindennapjainkban, és ez az érzés „Olyan csodás” tud lenni…

