Az Európai Bizottság 200 millió euró, azaz kb. 72 000 millió forint összegű pénzügyi támogatást folyósított Magyarországnak a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő, ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz, a SURE forrásaiból.

A SURE keretében Magyarországnak folyósítandó teljes támogatás összege 504 millió euróra rúg. A többi részlet folyósítására a következő hónapokban kerül sor.

A kedvező feltételekkel felvehető hitel formájában nyújtott SURE-támogatás abban segíti az uniós tagállamokat, hogy meg tudjanak birkózni a munkahelyek megőrzésére fordított állami kiadások hirtelen megemelkedésével. Konkrétan ahhoz járul hozzá, hogy a tagállamok fedezni tudják azokat a költségeket, amelyek a csökkentett munkaidős foglalkoztatást biztosító nemzeti rendszerek, valamint a koronavírus-járvány nyomán bevezetett hasonló – például az önálló vállalkozókra vonatkozó – intézkedések finanszírozásával közvetlen összefüggésben merülnek fel.

A Bizottság cselekvési terv az európai demokráciáról
Az Európai Bizottság előterjesztette az európai demokráciáról szóló cselekvési tervet, amelynek célja, hogy növelje a polgárok szerepvállalását és javítsa az európai demokráciák ellenállóképességét. Demokratikus rendszereink számos kihívással néznek szembe, legyen szó a szélsőségek térhódításáról, vagy éppen arról, hogy sokak szerint szakadék tátong a polgárok és a politikusok között. A cselekvési terv ezekre a kihívásokra válaszul intézkedéseket határoz meg a szabad és tisztességes választások előmozdítása, a média szabadságának megerősítése és a dezinformáció visszaszorítása érdekében.

Cselekvési terv az uniós médiaágazat helyreállításának és átalakításának támogatásáért

Az Európai Bizottság cselekvési tervet fogadott el a média- és audiovizuális ágazat helyreállításának és átalakulásának támogatása céljából. Erre az ágazatra, mely alapvető fontosságú a demokrácia, valamint Európa kulturális sokszínűsége és digitális autonómiája szempontjából, különösen nagy csapást mért a koronavírus-válság. Csökkentek a reklámbevételek, a mozik drasztikus – becslések szerint a karantén idején vetítőtermenként havi 100 000 euró – veszteségeket szenvedtek el, a médiatartalmak előállítása pedig sok helyen leállt. A cselekvési terv három tevékenységi területre, valamint 10 konkrét intézkedésre összpontosít azzal a céllal, hogy előmozdítsa az ágazat helyreállítását és átalakulását, valamint az európai polgárok és vállalkozások szerepvállalását.

Húszéves az EU Alapjogi Chartája


Éppen két évtizede hirdették ki az Európai Unió Alapjogi Chartáját. A dokumentum az uniós értékeket testesíti meg. Az Európai Bizottság új stratégiát terjesztett elő, hogy még erőteljesebben érvényt szerezzen a Chartában foglaltaknak.
A stratégia része az EU alapvető jogainak és értékeinek előmozdítását és védelmét szolgáló átfogó bizottsági megközelítésnek, és azt juttatja kifejezésre, hogy a Bizottság újfent elkötelezi magát a Chartában foglaltak maradéktalan érvényre juttatása mellett.

Koronavírus: Bizottság új járványvédelmi stratégiája


Az Európai Bizottság új stratégiát fogadott el azzal a céllal, hogy segítse a fenntartható európai járványkezelést a téli hónapokban, amikor egyebek mellett az ünnepi időszak és az ezzel járó összejövetelek miatt fokozódhat a járvány terjedésének kockázata.
A stratégia folyamatos éberséget és óvatosságot szorgalmaz a téli időszakban és 2021 első hónapjaiban is, amíg széles körben sor nem kerül a lakosság biztonságos és hatékony oltóanyagokkal történő beoltására. A Bizottság akkor majd további iránymutatást tesz közzé a járvány megfékezésére irányuló intézkedések fokozatos és összehangolt kivezetésére.

Új EU–USA cselekvési program a világméretű változásért

Az Európai Bizottság és Josep Borrell, az EU közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője előretekintő transzatlanti cselekvési program kialakítására irányuló javaslatot terjesztett elő. Az EU és az USA közötti kapcsolatokat a múlt években geopolitikai hatalmi átrendeződések, kétoldalú feszültségek és egyoldalú lépések tették próbára, most viszont Joe Biden megválasztott elnök és Kamala Harris megválasztott alelnök győzelme – ha ez határozottabb és cselekvőképesebb európai uniós politikával párosul és a geopolitikai-gazdasági helyzet átrendeződésével jár – kivételes lehetőséget kínál arra, hogy közös értékeinken, érdekeinken és globális befolyásunkon alapuló új transzatlanti cselekvési programot dolgozzunk ki a globális együttműködés előmozdítása érdekében.
Az új program négy cselekvési területet fog át: az emberi egészség javítása világszinten; bolygónk védelme; vezető szerep a kereskedelem és a technológia terén; valamint globális fellépés és biztonság.

Digitalizáció és képzés: kezdeményezések az uniós igazságügyi rendszerek korszerűsítéséért

Az Európai Bizottság kezdeményezéscsomagot fogadott el az uniós igazságügyi rendszerek korszerűsítése érdekében. Az új csomag két fő pillére az igazságügy digitalizációjáról szóló közlemény és az európai igazságügyi képzésre vonatkozó új stratégia.
A most kiadott bizottsági közleményben közreadott digitális igazságügyi eszköztár további támogatást hivatott nyújtani ahhoz, hogy a tagállamok átvezessék nemzeti igazságügyi rendszereiket a digitális korba, és elő kívánja segíteni, hogy javuljon a különböző tagállamok illetékes hatóságai között megvalósuló uniós igazságügyi együttműködés.
Ami az európai igazságügyi képzést illeti, a Bizottság arra törekszik, hogy felkészítse az igazságügyi szakembereket a 21. század kihívásaira, és elősegítse a jogállamiságon, az alapjogokon és a kölcsönös bizalmon alapuló közös európai igazságügyi kultúra térnyerését.

Látványosan csökkent az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátása

Az Európai Bizottság közzétette éves uniós éghajlat-politikai eredményjelentését. A jelentés az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése terén 2019-ben elért előrehaladást összegzi a tagállamok által benyújtott adatok alapján. A dokumentumból kiderül, hogy 2019-ben az EU 27 tagállamában 3,7%-kal csökkent az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, miközben a GDP 1,5%-kal nőtt 2018-hoz képest. Ez azt jelenti, hogy

az üvegházhatásúgáz-kibocsátás uniós szinten 24%-kal esett vissza az 1990-es szinthez képest. Magyarországon ennél is számottevőbb, 32%-os csökkenés ment végbe 1990 óta.