Egy nap (április 22-e) a holnapért, a klímáért; a Föld Napja mára a legnagyobb önszerveződő környezeti megmozdulás Magyarországon is. Cselekvő ünnep, amely mindnyájunk jövőjéről szól. Évtizedek óta megállíthatatlanul melegszik a Föld légköre, a klímaváltozás lassan visszafordíthatatlan, ennek ellenére nem változtatunk életmódunkon – figyelmeztetnek a Föld napja alkalmából klímavédelmi szervezetek.
A világ energiafogyasztásának harmadát az épületek fűtésére és hűtésére fordítjuk. Energiafaló lakóépületeink rengeteg károsanyag-kibocsátásért és légszennyezésért felelősek, melynek csökkentése szakszerűen tervezett energiahatékonysági felújítások nélkül nem sikerülhet. Szigeteljünk, de nem mindegy mivel és hogyan!
Az 57 millió tonnás magyar CO2-kibocsátás hatodáért otthonaink fűtése és hűtése a felelős, amelynek 70 százalékát a nem, vagy nem megfelelően hőszigetelt 2,5 millió magyar családi ház adja. Évi 100-130 ezer otthon teljes körű energetikai felújítására lenne szükség ahhoz, hogy ez az arány csökkenjen.
Jól megtervezett hőszigeteléssel 50 százalékos, teljes körű energetikai felújítással akár 80-90 százalékos energiamegtakarítás is elérhető. A korszerűtlen magyar családiház-állomány teljes körű hőszigetelésével évente kétmillió tonnával csökkenthető a CO2-kibocsátás, a karbonlábnyomunk pedig a harmadával. A Knauf Insulation szakembereinek számításai szerint a jelenleginél is jobb minőségű és megfelelő vastagságú homlokzati szigetelőanyagok a klímavédelemért folytatott küzdelemben még jobban felértékelődnek.
Egyéni szemléletváltásra van szükség, vélik a Knauf Insulation szakemberei. Magyarországon a hazai lakóépületek átlagos osztályzata „FF” vagy annál rosszabb energetikai besorolású. 2017–19 között az új lakóingatlanok csupán hatoda volt BB vagy annál magasabb minősítésű, ami megfelel majd a 2022 közepétől alkalmazott követelményeknek**. Jól megtervezett és kivitelezett szigeteléssel egy átlagos magyar lakóépület energiafogyasztását legalább a felére lehetne csökkenteni, ami hatalmas megtakarítás lenne, és alapvetően csökkenne épületeink környezetkárosító hatása is. Magyarországon az európai átlagnál sokkal rosszabb légszennyezettségi – NO2, CO2 – mutatóért a legfőbb szennyező, a lakossági fűtés-hűtés a felelős.
Magyarországon az energetikai felújítások többsége nem tervezett, inkább tűzoltásnak tekinthető. A fő szempont, sajnos, nem az energiamegtakarítás, hanem a gyorsaság és a költségek minimalizálása. Még mindig kevesen gondolkoznak kifejezetten energiahatékonysági célú fejlesztésekben. Erre bizonyíték, hogy a múlt öt évben összesen 2500-3000 ezer millió forintot költöttünk energetikai felújításra, ám ennek csak kevesebb mint fele járt érdemi energiamegtakarítással. Az ilyen felújítások sokszor a klímavédelem szempontjából többet ártanak, mint használnak.
„A szakértelem és tervezés nélkül, ötletszerűen, átgondolatlanul megvalósított energetikai felújítások sajnos hosszan fogva tartanak. Megvesszük a legolcsóbb, esetenként kevésbé korszerű terméket, és utána ugyanott tartunk, mint azelőtt: nem takarítottunk meg energiát, és a következő 15-20 évben ugyanannyit fogunk költeni havonta rezsire – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. – Ugyanakkor egy rosszul tervezett és kivitelezett, ám költséges felújítás évtizedekre elveszi a lehetőséget egy valódi energiamegtakarítást eredményező korszerűsítés elől, ezt hívják szakmai körökben lock-in/belakatolási hatásnak” – tette hozzá a szakember.
Évek óta folyamatosan nő az energiahatékony otthonok aránya. Körülbelül azonos méretű családi házak esetében érezhetően megnőtt a korszerű, hőszigetelt családi házak kínálati átlagára. Az árak növekedése négyzetméterenként 15-28 ezer forint között volt a település típusától függően. Annak ellenére, hogy a hőszigetelt otthonokat drágábban kínálják eladásra tulajdonosaik, az árkülönbség és a magasabb ár nem jár az eladási idő növekedésével.
A Knauf Insulation szakemberei szerint is egyre több ingatlantulajdonos szigeteli a házát, amelynek több haszna is van: az ingatlan használata közben akár a rezsi fele is megtakarítható, értékesítéskor a befektetett összeg három-, négyszeresével is nőhet a ház értéke (régiótól függően) és látványosan csökkenhet a karbonlábnyomunk is.
