Nem szívesen keserítjük el a Civil Összefogás Fóruma (továbbiakban: CÖF) prominenseit, de sejtéseink szerint ez a mostani kezdeményezésük, hogy június 19-e, amikor az utolsó szovjet katona elhagyta Magyarországot, legyen nemzeti ünnep, nem fog tetszést aratni a Fidesznél. Magyarul: nem lesz belőle semmi. A nemzet nagyjai – itt és most a Fidesz parlamentben székelő 133 bátor emberére gondolunk – ugyanis mostanság egy még ennél is nemesebb tevékenységgel vannak elfoglalva. Jelesül azzal, hogy a közvagyont magánalapítványokba mentsék át, így készülvén fel a majdani szűkösebb időkre, amikor már – merthogy ez is benne van a pakliban – nem ők lesznek hatalmon. És ugye, azt a CÖF is belátja, akkor is élni kell majd valamiből. (Nyitó kép: nyugatifeny.hu)
Békeidőben persze más volna a leányzó fekvése, és volna halvány realitása a CÖF kezdeményezésének. A Fidesz ugyanis mindig kitüntetett figyelemmel viseltetett az egykori pártállam eme kedvezményezettjei iránt. 2019-ben például az állami tulajdonú MVM nevű cég 500 millió forinttal dobta meg a CÖF-öt támogatás gyanánt, feltételezhetően azért, hogy legyen miből fedezniük a Békemeneteket, valamint, hogy saját maguk fenntartására is jusson valamennyi aprópénz.
A Fidesz nagyvonalúságára jellemző, hogy még azt is elnézte nekik, amikor azzal tették magukat nevetségessé, hogy levelet írtak Judth Sargentini egykori zöld Európai Parlamenti képviselőnek, kioktatva őt demokráciából, jogállamiságból, és mindenből, amiről egyébként halványlila segédfogalmuk sincsen. Merthogy ez a kormányt támogató, magát civilnek mondó szervezet főként egykori, a pártállam működtetésében oroszlánrészt vállaló vezetőségi tagokat tud hadrendbe állítani. Csizmadia Lászlót például az egypártrendszer idején annyira üldözték, hogy kénytelen volt egyik felelős beosztásból a másikba menekülni, ami persze nem meglepő, mert köztudott, hogy a pártállam így szúrt ki és számolt le a legádázabb ellenségeivel. És a mostani, nemzeti ünnepre való felszólítást sajtótájékoztatón bejelentő Fricz Tamás politológus sem ma jött le a falvédőről. A CÖF eme kurátora az egykori Ifjúkommunista című lap szerkesztőjeként sok mindent tudhat az elnyomó rendszerek kérlelhetetlen valóságáról, belülről tapasztalhatta meg, hogy milyen ideológiák mentén szolgálták ki a baráti Szovjetuniót és a magyar egypártrendszert.
Nem a június 19-i dátummal van baj, amikor az utolsó szovjet katona elhagyta Magyarországot. Csak hát, mint a bevezetőben említettük, a hatalom mostani urainak más bajuk is van ez idő tájt, minthogy a munkaszüneti napok számát növeljék. Van dolguk épp elég, elterelő hadműveletként például itt van nekik a vírus elleni küzdelem. Merthogy, részükről ez is csupán egy fedőtevékenység, a pandémiát ugyanis valójában arra használják hogy leszámoljanak a hazai ellenzékkel, s ezzel párhuzamosan bebizonyítsák, hogy Brüsszel Soros György tervét hajtja végre, mely koncepció nem más, mint Európa és a keresztény kultúra elpusztítása. És ha ez még nem volna elég: ezzel párhuzamosan kell a lehetőségekhez mérten gondoskodni az övéikről, elsősorban az általuk gazdaggá tett oligarchák életszínvonalának folyamatos emeléséről, de legalábbis szinten tartásáról.
Ilyen körülmények között életszerűbb lett volna, ha a CÖF a szovjet csapatok kivonásánál fontosabb dátumot jelöl meg nemzeti ünnepként: Orbán Viktor május 31-én esedékes születésnapjára gondolunk, természetesen nemcsak most, hanem az év minden napján. Őszintén szólva, nem vagyunk biztosak benne, hogy ez a javaslat átmenne a 133 bátor ember szűrőjén, és a javaslatból törvény születnék, de meg kellene próbálni. Vesztenivalója nincs a CÖF-nek, beárazták őket már mindkét oldalon, egy kiröhögéssel több, tényleg nem oszt és nem szoroz.
