Orbán most már az egyetemeket is ellenőrzi – írja az olasz La Stampa a tegnapi országgyűlési döntéssorozat nyomán, amely a felsőoktatási intézmények zömét úgymond alapítványi formában kivonta az állami felügyelet alól.

A torinói lap cikkírója szerint a magyar miniszterelnök nagyon jól tudja, mennyire fontos a kultúra és az oktatás, tudatában van annak, hogy egy ország identitását mennyire meghatározza a fiatalok intellektusának az alakítása, és hogy ez mennyire sorsdöntő a hatalom megtartása szempontjából. Az elfogadott törvény világosan meghatározza a hatalmon levő jobboldali kormány ideológiai irányát.
A La Stampa kiemeli: a kuratóriumok nem csupán az akadémiai szempontok meghatározására bírnak majd hatalmas befolyással, hanem összességében több milliárd eurónyi vagyonnal is gazdálkodhatnak, mégpedig a közintézményeknél lazább pénzügyi felügyelet mellett. Az alapítványok létrehozása nem más, mind újabb lépés az ideológiai háborúban – állapítja meg az olasz lap, és felidézi Chikán Attilának, a Corvinus Egyetem professzorának, az első Orbán-kormány egykori miniszterének a Reuters számára adott nyilatkozatát, amely szerint nem csinálnak titkot abból, hogy a politikai és a gazdasági hatalom után az intellektuális hatalmat is meg akarják szerezni


Azért idéztem most a La Stampát, hogy érzékeltessem a széles körű nemzetközi visszhangot: a hivatalosan egyetemi modellváltásnak nevezett manőver nem csupán a Magyarországgal rendszeresen foglalkozó, Európában és a világban meghatározó szerepet játszó média, illetve a hazánknak különös figyelmet szentelő német sajtó figyelmét keltette fel. De persze azét is.

Például a Handelsblatt című düsseldorfi üzleti napilap – mondhatni, a német Financial Times – felhívja a figyelmet arra: az eddig állami kézben levő egyetemek akadémiai szempontból jelentős függetlenséget élveztek. A létrejövő kuratóriumokat a kormány nevezi ki. Az átalakítás bírálói szerint ezután a konzervatív Fidesz szellemisége fogja meghatározni a tantervet, és ez a befolyás a tisztségek elosztása révén éveken át fennállhat.


Az AP amerikai hírügynökség, amelynek a tudósításait szerte a világban használja a média, szintén részletesen ír erről, és az anyagot átvette a The Washington Post internetes oldala is. A hatalmas közvagyon átruházását a kuratóriumokra nagyon veszélyes lépésnek minősíti Ligeti Miklós, a korrupció ellen küzdő Transparency International jogi igazgatója. Az AP-nek nyilatkozva megjegyezte: sokak szerint az úgynevezett „mély állam” megteremtésének vagyunk a szemtanúi.

Szintén megszólaltatja a hírügynökség Enyedi Zsoltot, az országból elüldözött Közép-európai Egyetem rektorhelyettesét, aki szerint egyrészt arról a törekvésről van szó, hogy a közvagyont a kormánypárt magánérdekeltségévé változtassák, másrészt pedig arról, hogy megtartsák maguknak az ellenőrzést arra az esetre is, ha a kormányzó pártot kiszavaznák a hatalomból. Enyedi szerint az oktatás ideológiai és politikai ellenőrzésére való igyekezet abba az átfogóbb tervbe illeszkedik, hogy az élet minden területét, az ipari szektorokat, a kereskedelmet, a kutatást, a vallási életet és a sportot is a mindenható orbáni vezetésnek rendeljenek alá.

A Bloomberg amerikai pénzügyi hírügynökség – más orgánumokhoz hasonlóan – rámutat arra, hogy az egyetemi kuratóriumokat Orbán szoros szövetségesei, egyes esetekben miniszterei vezetik. Emellett azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy Magyarország azt kérte az Európai Uniótól: hadd fordítsa a helyreállítási alap neki járó, vissza nem térítendő részének egyötödét egyetemi modernizációra. Ezt a pénzt is az alapítványi testületek kezelnék. A Bloomberg szerint ez cselekvésre sarkallhatja az Európai Bizottságot, amely visszatarthat forrásokat az unió pénzügyi érdekeinek a veszélyeztetése esetén.

A hírügynökség a beszámolóban kitér arra, hogy a jövő évi parlamenti választás a legszorosabb küzdelemnek ígérkezik azóta, hogy Orbán 2010-ben újra hatalomra került, valamint: Orbán miniszterelnöksége alatt Magyarország nemzetközi megítélése a korrupció szempontjából Bulgária és Románia szintjére süllyedt.

Azt is megemlíti a Bloomberg, hogy a Politico című amerikai portál brüsszeli kiadása hozzájutott ahhoz a levélhez, amelyet egy tucat európai parlamenti képviselő – többségük zöldpárti – írt hétfőn Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöknek, és abban azt kérték tőle, az unió ne biztosítson forrásokat ezeknek a nyilvános ellenőrzés alól kivont, homályos finanszírozási szerkezetű új magyar intézményeknek.