Ma még nem tudható, mikor indulhat be a turizmus: a szállodák, éttermek, ajándékboltok, szórakoztató intézmények és az utazási irodák világszerte csődhelyzetben vannak. Mégis van kedvező hozadéka a világjárvány okozta tragédiának. Számos forrás megemlíti, hogy a légi közlekedés és a luxushajók leállásával érezhetően javult egyes helyeken a levegő minősége.
Bár egyelőre sokan még a saját lakásukat sem hagyhatják el a járvány miatt, a szakemberek most is a fenntartható turizmus örökzöld témáját boncolgatják, hiszen ez nem évül el a víruskorszak után sem. Ám az ENSZ által is erősen támogatott ehhez az utazási formához nagyfokú tudatosság és önmegtartóztatás szükségeltetik.
Továbbá: legalább viszonylagos jólét. A turisták özönét fogadó ázsiai országok nyomorgó százmilliói egyelőre nem a természet fenntarthatóságával törődnek, hanem a saját megélhetésükkel. A www.greendex.hu adja hírül, hogy az Euromonitor nemzetközi piackutató vállalat 99 országot rangsorolva jelentette meg a fenntartható turizmus idei listáját. A szempontok: közlekedés, a szállások minősége, társadalmi és környezeti fenntarthatóság.
Az első 20 hely európai országoké: Svéd-, Finn-, Észt-, Lett-, Franciaország, Ausztria, Norvégia, Szlovákia, Izland, Szlovénia, Svájc. A lista végén: Pakisztán, India és Mauritius, mint a legkevésbé fenntartható úticélok.
Egyes vélemények szerint az agrárturizmus a hagyományos tömegturizmussal szemben valódi értéket teremt. Nemcsak az utazók élményei gazdagodnak, de a termelők is jól járnak. A modell egyes helyeken már most is nagyon jól működik, Nagy-Britanniában például számos gazda termel figyelmet keltő jövedelmet az agroturisztika gyorsan növekvő piacán – adja hírül az egyik szaklap –, amire nem nehéz betörni, hiszen alapvetően alacsony a beruházás ára. Elég lehet egy kemping vagy néhány jurta kialakítása is.
Vannak már olyan helyek, ahol az utazók nemcsak belepillanthatnak a munkába, de részt is vehetnek benne, ezzel is támogatva a gazdálkodókat. Szép összegeket áldoznak az amerikai turisták arra, ha részt vehetnek egy franciaországi szüreten; görög falvakban a külföldi vendégek a hagyományosan művelt olajfaligetek fenntartásában tudnak segíteni a helyi közösségnek.
Más környezetvédők szerint a légiközlekedés mellett a legnagyobb ökológiai lábnyoma a luxushajózásnak van, és ha csak egy ágazatot ki lehetne irtani a turizmusból, ezzel kellene kezdeni. Az európai vizeken közlekedő 203 luxushajó tavalyelőtt 62 000 tonna, a tüdőrák és a savas eső esélyét növelő kén-oxidot bocsátott ki. Az Európában regisztrált mintegy 260 millió autó ugyanezen időszakban „csak” 3200 tonna kén-oxiddal terhelte a környezetet.
Ezzel a témával foglalkozik az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete is. A fő kérdés: lehet-e a világot megismerni másképp, mint repülőre szállva? Hogyan élvezzük a „lassú” utakat? Az április 15-én késő délután, hat órakor kezdődő előadást élőben ezen az oldalon online közvetítik.
Az online beszélgetésben részt vesz Santeri Lehtonen, a Sail to the COP kezdeményezés egyik finn tagja. Arról ismert, hogy csapatával repülő helyett vitorláshajóval indult útnak Európából Dél-Amerikába, a Chilében tervezett 2020-i klímakonferenciára, ezzel is figyelmeztetvén a klímaválság elleni küzdelem fontosságára.
Vendég lesz még a Németh Edvárd–Kocsis Dóra házaspár, a Talpalatnyi történetek blog szerzője, aki a hulladékmentes életmód és utazás mellett tették le voksukat. A beszélgetést McMenemy Márk vezeti. Az esemény nyelve magyar és angol – szinkrontolmácsolással.