Hiába látszik előrelépés bizonyos területeken, az otthonukat elhagyni kényszerülők száma nagyobb sebességgel és mértékben nő, mint ahogyan megoldásokat sikerül találni.
Az elmúlt évtizedben évről évre nőtt az otthonukat elhagyni kényszerülők száma, és mára a valaha regisztrált legmagasabb szintre jutott, amióta csak ezeket az adatokat feljegyzik. A drámai fejlemény csak akkor fékezhető-fordítható meg, ha új, összehangolt erőfeszítést teszünk a béke megteremtése érdekében – közölte az UNHCR, az ENSZ menekültügyi szervezete.
A háború, az erőszak, az üldöztetés és az emberi jogi visszaélések miatt otthonukat elhagyni kényszerültek száma 2021 végére elérte a 89,3 milliót, ami 8 százalékos növekedés az egy évvel ezelőtti állapothoz képest, és jóval több, mint a kétszerese a 10 évvel ezelőtti adatnak – áll az UNHCR éves Global Trends jelentésében.
Azóta pedig ezt a számot Ukrajna orosz lerohanása – ami a II. világháború óta a leggyorsabban növekvő és mára az egyik legnagyobb menekültválságot okozta –, valamint más válságok Afrikától Afganisztánig és a világ más térségeiig egyenesen a drámai 100 milliós határ fölé röpítették.
„A múlt évtized minden egyes évében nőttek a számok – mutatott rá Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa. – Vagy összefog a nemzetközi közösség, hogy lépéseket tegyen ennek az emberi tragédiának a kezelése, a konfliktusok felszámolása és a tartós megoldások megtalálása érdekében, vagy folytatódik ez a szörnyűség.”
Tavaly kiemelkedően sok konfliktus terebélyesedett, illetve keletkeztek újabbak. A Világbank szerint 23 országban pusztított közepes vagy nagy intenzitású konfliktus, összesen 850 millió embert érintve.
Mindeközben az élelmiszerhiány, az infláció és klímaválság tovább súlyosbítja az emberek nehézségeit, miáltal még szélesebb kör szorul humanitárius segítégre, miközben a finanszírozási kilátások sok helyzetben egyre halványabbak.
A menekültek száma 2021-ben 27,1 millióra emelkedett. A többi között az Ugandába, Csádba és Szudánba érkezők száma tovább nőtt. A legtöbb menekültet ismételten az ugyancsak szegény szomszédos országok fogadták be. A menedékkérők száma elérte a 4,6 milliót, ami 11 százalékos növekedés.
A múlt év ugyanakkor már az egymást követő 15. esztendő volt, amikor a fegyveres konfliktusok miatt a belső menekültek, azaz az otthonukból elűzött, ám az országon belül biztonságot keresők tömege ismét tovább nőtt, immár 53,2 millióra. A növekedés fő oka, hogy egyes helyeken, például Mianmarban nőtt az erőszak, illetve élesebbé vált a fegyveres konfliktus. Az etiópiai Tigrében és más régiókban zajló konfliktus miatt millióknak kellett elmenekülniük az országon belül. A Száhel-övezetben a felkelések új belső menekültekkel jártak, különösen Burkina Fasóban és Csádban.
Az otthonukat elhagyni kényszerülők száma még mindig nagyobb sebességgel és arányban nő, mint ahogyan a menekültek számára a megoldások elérhetőek – például a visszatérés, az áttelepítés vagy az integráció.
A Global Trends jelentés ugyanakkor némi reményt is sejtet. A menekültek és a belső menekültek hazatéréseinek száma 2021-ben nőtt, és ismét elérte a covid-19 előtti szintet, a hazatelepítéseké pedig 71 százalékkal emelkedett, igaz, a teljes szám továbbra is szerény maradt.
„Miközben elkeserítő új menekültügyi helyzeteknek vagyunk tanúi, a problémák pedig újraélednek vagy épp megoldatlanok maradnak, vannak példák arra is, hogy egyes országokban és közösségekben dolgoznak azért, hogy megoldást találjanak az otthonukat elhagyni kényszerült emberek számára – tette hozzá Grandi. – Ennek lehetünk szemtanúi bizonyos helyeken – például az elefántcsontpartiak hazatelepítését célzó régiós együttműködés során –, de ezeket a fontos döntéseket át kell venni vagy éppen fel kell gyorsítani a világ más részein is.”
És bár a hontalanok becsült száma 2021-ben kissé nőtt, közben 81 200-an szereztek állampolgárságot vagy erősítették meg azt – ez a legnagyobb mértékű csökkenés a hontalanságban az UNHCR IBelong-kampányának 2014-es kezdete óta.