A Reuters beszámol arról, hogy Magyarország és Ukrajna kölcsönösen bekérette egymás nagykövetét a saját külügyminisztériumába, azzal a viszállyal összefüggésben, amely a Török Áramlat vezetékre alapozott, vagyis Ukrajnát elkerülő orosz–magyar gázszállítási megállapodás miatt robbant ki Budapest és Kijev között.

Az ukránok, akik eddig tranzitdíjat szedtek a területükön át történő energiatovábbításért, tiltakoznak a szerintük politikai megfontolásokból kötött megállapodás miatt. A világhírügynökség megírja, hogy Szijjártó Péter Magyarország szuverenitásának a megsértésével vádolta Ukrajnát, és hogy Oroszország is figyelmeztette Kijevet, ne avatkozzék be az ügyletbe. Ukrajna ugyanakkor azt jelezte, hogy meg kívánja kérni az Európai Bizottságot, vizsgálja meg, hogy az orosz–magyar egyezmény összeegyeztethető-e az Európai Unió energiaügyi jogi előírásaival. Az ukrán energiaügyi miniszter Brüsszelbe utazik, és a Reuters megjegyzi, hogy az emelkedő árak mellett Európában is aggodalom övezi az orosz gázellátási politikát. A brüsszeli bizottság emlékeztetett arra, hogy az EU-tagállamoknak jogukban áll kétoldalú gázmegállapodást kötni külső partnerekkel, de erről három hónapon belül tájékoztatást kell adniuk, ha az ügylet meghaladja évi fogyasztásuk 28 százalékát – ami jelen esetben fennáll.

Egy másik, washingtoni keltezésű Reuters-jelentésnek szintén van némi magyar vonatkozása. Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter közölte: arra törekszik, hogy a G20 országcsoport október végi csúcstalálkozóján jöjjön létre politikai megállapodás a vállalati nyereségadó – a társasági adó – globális minimumszintjéről. A miniszter nem zárta ki, hogy ez a minimális adókulcs magasabb legyen, mint a korábbi elképzelésekben szereplő 15 százalék. Az amerikai képviselőház illetékes bizottsága a 16 és fél százalék mellett tette le a voksát. A Reuters szerint eddig 134 ország egyetértését sikerült megszerezni az úgynevezett adóparadicsomok kiiktatását célzó elképzeléshez. A vonakodók közt említi a hírügynökség Janet Yellen tájékoztatása alapján elsősorban Írországot – ahová a 12 és fél százalékos adókulcs olyan amerikai óriásvállalatokat csábított, mint az Alphabet, a Google vagy az Apple –, valamint Észt- és Magyarországot. Az amerikai miniszter létkérdésnek nevezte a megállapodást, és azt hangoztatta, keményen dolgoznak azon, hogy ezek az említett államok is csatlakozzanak.  

A The Washington Post egyik terjedelmes cikke arról szól, hogy Donald Trump továbbra sem tett le az elnökség visszaszerzéséről. „Nem feledjük 2020-at, országunk történelmének legkorruptabb választását, amit egy annál dicsőségesebb 2024 novemberi győzelem követ majd” – állítja a volt republikánus elnök, és a cikkből kitűnik, hogy pártjának többsége még mindig Trump követőjének számít. A CNN e hónapban végzett felmérést. A republikánusok felé hajló amerikaiak 68 százaléka úgy véli, hogy a demokrácia támadás alatt áll, és ezeknek mintegy 70 százaléka szerint Joe Biden valójában nem nyerte meg a tavalyi elnökválasztást.

A Trump visszatérésének veszélyeiről különböző véleményeket csokorba gyűjtő cikk fő érdekessége a mi szempontunkból az, hogy mennyire fontos szerepet kap benne az intő magyar példa.  

Daniel Ziblatt harvardi professzor, aki társszerzője a demokráciák haláláról szóló nagy sikerű könyvnek, azt hangoztatja: nem az történik, hogy fasiszta és kommunista menetelők tűnnek fel az utcákon. Manapság a demokráciák gyakran a szavazófülkékben halnak meg, úgy, hogy ami történik, az egyszerre legális és antidemokratikus. A könyv folytatásán dolgozó Ziblatt szerint egyes politikusok a jog betűjével kiforgatják a jog szellemét. A The Washington Post cikke pedig ehhez hozzáteszi: számos demokráciaszakértő úgy látja, hogy korunkban erre talán a legrelevánsabb példát Orbán Viktor miniszterelnök magyarországi uralma jelenti. A cikk szerzője emlékeztet arra, hogy a trumpista Tucker Carlsson tévériporter, aki augusztusban Magyarországon járt, és onnan vezette fűműsoridőben a Fox News programját, azt mondta Magyarországról: „kis ország, amely sok tanulsággal szolgál mindannyiunknak”.

Michael Abramowitz, a washingtoni Freedom House elnöke úgy fogalmazott a The Washington Postnak nyilatkozva, hogy 2010-i hatalomra kerülése után Orbán fokozatosan eltávolította a liberális demokrácia összetartó kapcsait. Barátait és szövetségeseit tette be a bíróságokra és a médiába, átrajzolta a választókerületi határokat, így most, bár vannak választások, nagyon-nagyon nehéz – igaz, nem lehetetlen – eltávolítani őt a normális demokratikus rendszeren belül.

Ismerteti a The Washington Post Tim Snydernek, a Yale Egyetem történelemprofesszorának a véleményét is. Snyder, aki jelenleg a türanniszról, vagyis a zsarnokságról szóló könyvének frissített kiadásán dolgozik, egyetért azzal, hogy megdöbbentőek a mai párhuzamok az egyesült államokbeli trumpizmus és Magyarország között. „Ez a tipikus módja annak, ahogy felszámolják a demokráciát” – mondja.