Az uniós régiókban élők véleményét vizsgáló, friss Eurobarométer-gyorsfelmérés első eredményei azt mutatják, hogy az európai polgárok 83%-a jónak ítéli az életminőséget ott, ahol él (ez 3 százalékpontos emelkedés 2018-hoz képest).

A válaszadók között 68% azok aránya, akik szerint jó a régiójukban a gazdasági helyzet (ez az adat is emelkedést – 2 százalékpontos növekedést – mutat 2018-hoz képest). A felmérésben részt vevő polgárok 71%-a vallja magát optimistának a lakóhelyéül szolgáló térség jövőjét illetően (vagyis 3 százalékponttal többen bizakodóak, mint voltak 2018-ban).

A válaszadók legnagyobb arányban (33%) a gazdasági helyzetet és a munkanélküliséget tartják a régiójuk szempontjából legfontosabb kérdésnek, melyet az egészségügyi helyzet (24%), a megélhetési költségek kérdése (23%) és a környezetvédelem, illetve az éghajlatváltozás témaköre (22%) követ a sorban. A megkérdezettek 57%-a elégedett azokkal az intézkedésekkel, melyeket az Európai Unió a koronavírus-világjárvány megfékezésére hozott, 55%-uk pedig úgy véli, hogy a NextGenerationEU hatékony eszköznek bizonyul majd az EU előtt álló kihívások leküzdésében. A válaszadók relatív többsége (47%-a) szerint az európai zöld megállapodás eredményesen segít majd abban, hogy az unió megbirkózzék az aktuális kihívásokkal.

Végezetül az adatok azt mutatják, hogy a megkérdezettek 61%-a bizalommal viseltetik az Európai Unió iránt – ez az arány nem mutat változást 2018-hoz képest.

A szeptemberben és októberben a 27 uniós tagállam 194 régiójában telefonon folytatott Eurobarométer-gyorsfelmérés idején összesen 62 636 válaszadó nyilvánított véleményt a kérdésekre. Az Eurobarométer gyorsfelmérés részletes eredményei (angolul)

Ursula von der Leyen a lengyel–belarusz határon kialakult helyzetről 

Az Európai Bizottság elnöke kijelentette: „Belarusz nem veszélyeztetheti tovább az emberek életét. Elfogadhatatlan, hogy az ország eszközként használja fel a migránsokat politikai céljai érdekében. A belarusz hatóságoknak meg kell érteniük, hogy ez a cinikus magatartás, mely arra irányul, hogy a migránsok eszközként történő felhasználása révén nyomást gyakoroljanak az Európai Unióra, nem fogja segíteni céljaik elérését.

Beszéltem Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel, Ingrida Šimonytė litván miniszterelnökkel és Arturs Krišjānis Kariņš lett miniszterelnökkel, hogy kifejezésre juttassam az EU szolidaritását, és egyeztettem velük arról, milyen intézkedéseket hozhat az unió azért, hogy támogassa a válság kezelésére irányuló erőfeszítéseiket. Felszólítom a tagállamokat, hogy hagyják végre jóvá a hibrid támadásért felelős belarusz hatóságok elleni szankciók kiterjesztését. Margarítisz Szhinász alelnök folyamatosan egyeztet Josep Borrell-lel, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével, a Bizottság alelnökével, és a következő napokban ellátogat a főbb származási és tranzitországokba.

Az érintett országokat arra ösztönzi majd: akadályozzák meg, hogy állampolgáraik besétáljanak a belarusz hatóságok által felállított csapdába. Az EU meg fogja vizsgálni, hogyan lehet – pl. tiltólistára vétel révén – szankcionálni azokat a nem uniós légitársaságokat, amelyek tevékenyen részt vesznek az emberkereskedelemben.

Végezetül a Bizottság az ENSZ-szel és az ENSZ szakosított intézményeivel közösen át fogja tekinteni, mit lehet tenni azért, hogy ne alakuljon ki humanitárius válság, és hogy a migránsokat – saját hazájuk nemzeti hatóságainak segítségével – biztonságosan vissza lehessen küldeni származási országukba.” A teljes nyilatkozat (angolul)