A Transparency International elkészítette Fekete Könyv II. részét. A kötet a hazai korrupciós helyzetről – a jogállami rombolásról, a korrupciónak a gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásáról, a közbeszerzési rendszer és az uniós pénzosztó gépezet rendszerszintű visszaéléseiről, továbbá a média politikai érdekek mentén történt gyarmatosításáról – közöl átfogó tanulmányokat. Alább egy részlet a Fekete Könyv II.-ből.
Egy közvetítő cégen keresztül kötött bombaüzletet a kormánnyal a koronavírus elleni kínai vakcina szállítója. Az állam jóval többet fizetett az első generációs oltóanyagért, mint a modernebb második és harmadik generációsokért, ráadásul a kínaiak sok országnak jóval olcsóbban adták el terméküket. A kormány sokáig titkolta a szerencsés közvetítő kilétét. Kiderült, egy ismeretlen kis céggel kötötték meg az 55 000 millió forintos szerződést, a strómanok mögött pedig befolyásos kormányközeli szereplők állnak.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2021. január 30-án jelentette be, hogy Magyarország 5 millió adag vakcinát vásárol a kínai Sinopharm gyártól. | 42
Erre azután nyílt lehetőség, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) megadta rá az engedélyt. Az OGYÉI egy pár napos kormányrendelet alapján hagyta jóvá a kínai vakcinát. A kormányrendelet arra utasította az OGYÉI-t, hogy a szakértői vizsgálatok eredményét meg sem várva, engedélyezze azokat a vakcinákat, amelyek legalább három – köztük legalább egy európai uniós vagy európai uniós tagjelölt – államban engedélyezettek, és amelyeket legalább egymillió főnek beadtak. | 43
A jogszabály Szijjártó Péter külügyminisztert hatalmazta fel annak megállapítására, hogy egymillió ember megkapta-e az adott készítményt. A Sinopharm pedig megfelelt a feltételeknek, miután egy tagjelölt országban, Szerbiában ezzel oltották az embereket.
A beszerzés részleteit sokáig titkolta a kormány, közérdekűadat-igénylések | 44
sorát pattintották le | 45
a minisztériumok, míg végül március közepén Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter saját Facebook-oldalára kitette a szerződést. Így kiderült, hogy az 55 000 millió forintos bizniszt egy jószerivel ismeretlen kis cég, a Danubia Pharma Kft. csípte meg: ez a három munkavállalóval rendelkező társaság volt a közvetítő a magyar állam és a kínai gyógyszercég között. Képbe került a 2020. november 27-én alakult Syntonite Kft. is, amelynek két strómangyanús tulajdonosa volt. | 46
Egyikük egy héttel a szerződés aláírása után kiszállt, és tulajdonrészét a Danubia Pharma ügyvezetőjének, Tuza Máténak adta át. | 47
Tuza Máté elismerte, hogy nem ők a valódi tulajdonosok: „A cég tulajdonosai magyar szakmai befektetők, akik a hazai egészségügy helyzetének javításában látják a jövőjük zálogát” – árulta el, de ennél többet nem mondott. | 48
Az átláthatatlan tulajdonosi szerkezet miatt többen is feljelentést tettek, de ezeket a rendőrség elutasította. | 49
A sajtó azonban kiderítette, hogy a Danubia Pharma mögött Szeverényi Márk és köre állhat, aki a lélegeztetőgép-importon is nagyot kaszált a Fourcardinal Tanácsadó Kft. révén. Szeverényi Márk sógora, Szabó László – miután leköszönt a TEVA gyógyszergyár vezérigazgatói pozíciójáról – Szijjártó Péter helyettese volt a külügyi tárcánál, majd kinevezték washingtoni nagykövetnek. Ezt a posztot pedig, lehet, hogy véletlen az egybeesés, de éppen a lélegeztetőgép-bizniszek idején hagyta ott, és lett a kormányzati sajtóbirodalom, a Mediaworks vezérigazgatója. Szeverényi Márk testvérét, Szeverényi Ivonnt pedig Szijjártó Péter javaslatára nevezték ki rendkívüli és meghatalmazott nagykövetnek 2020 nyarán, akinek feladata „az innovatív termékeket és szolgáltatásokat exportálni kívánó magyar vállalkozások külföldi piacra jutásának segítése”. | 50
A Sinopharm vakcinát nettó 30 eurós darabáron vásárolta meg az állam a Danubia Pharma Kft.-től, vagyis a többi uniós országban nem is engedélyezett vakcina drágább volt a Magyarországon használt többi oltóanyagnál. Más országokkal összehasonlítva is elég drága volt a vakcinabeszerzés, a szenegáli kormány például 13,4 euróért vásárolta darabját. | 51
Azt nem lehet tudni, hogy a közvetítő cég mennyiért vette a vakcinát a gyártótól, de egy gyógyszeripari szereplő arról beszélt, hogy a vásárlás idején 26–28 dollár lehetett a vakcina piaci ára, vagyis a magyar cég 10 dolláros haszonkulccsal dolgozhatott, ami 50 millió dollár (15 000 millió forint) profitot hozhatott neki. | 52
De nemcsak a vakcina árával voltak gondok, hanem a hatásossága is kétséget ébreszthetett sokakban. A WHO elemzése szerint „nagyon kevéssé biztos, hogy a kínai vakcina védi a hatvan év felettieket és a krónikus betegeket”. | 53
Emiatt milliókat kell újraoltani, hogy valóban védettek legyenek. | 54
Ezzel egybecsengő megállapításokat tartalmaz a Sinopharm vakcina OGYÉI által nyilvánosságra hozott alkalmazási előirata is. A dokumentumból kiderül, hogy a 60 év felettieknél korlátozottak a gyártó arra vonatkozó ismeretei, hogy mennyire hatásos a vakcina. A dokumentációban az alábbi állítás olvasható: „A rendelkezésre álló adatok szerint a neutralizáló antitestek szintje a 60 évesnél idősebb személyekben alacsonyabb, mint a 18–59 évesekben”. | 55
Mindezzel a magyar gyógyszerészeti szakemberek is tisztában lehettek az engedélyezési eljárás során, s erre a Transparency International Magyarország (TI Magyarország) kíváncsiskodása révén fény is derült. A szervezet ugyanis közérdekűadat-igényléssel fordult 2021 februárjában az OGYÉI-hez, amiben azt kérte, hogy adják ki a keleti vakcinák, vagyis a kínai és az orosz oltóanyag engedélyezésével kapcsolatos iratokat. Az OGYÉI indoklás nélkül előbb 15-ről 45, majd 90 napra tolta ki a válaszadás határidejét, de a TI Magyarország ezt nem várta meg, hanem bírósághoz fordult. | 56
Az OGYÉI ezután üzleti titokra hivatkozva tagadta meg a vakcina gyártójától származó adatok kiadását. | 57
Az ezt követően indult perben az OGYÉI előbb ígéretet tett az adatok kiadására, | 58
ám ezt sem tartotta meg, ezért a TI Magyarország indítványára a bíróság kötelezte a két vakcina hatásosságára vonatkozó adatok kiadására. | 59
42 | Magyarország ötmillió adag oltóanyagot vásárol a kínai Sinopharm vállalattól, Kormány.hu (
43 | 19/2021. kormányrendelet.
44 | Erdélyi Katalin (Átlátszó.hu): A Külügyminisztériumtól és a Miniszterelnökségtől sem kaptuk meg a kínai és az orosz vakcinák beszerzéséről szóló szerződéseket ()
45 | Haszán Zoltán (444.hu): A kormány rejtegeti a kínai és az orosz vakcinaszerződéseket ()
46 | Sarkadi Nagy Márton (Átlátszó.hu): Színjáték lehetett a kínai vakcinát beszerző, zavaros hátterű magyar cég tulajdonosváltása ()
47 | 24.hu: Kínai vakcinaüzlet: kiderült, kik az 55 milliárdos beszerzést végző magyar cég tulajdonosai ()
48 | Gabay Balázs (Index.hu): Szántóföldtől az Airbusig: minden, ami a kínai vakcinabeszerzés mögött áll ()
49 | Bódis András (Válaszonline.hu): A rendőrség nem hajlandó nyomozni Sinopharm-ügyben – de van ennél nagyobb baj is () 50 | Bódis András (Válaszonline.hu): A Fidesz-médiavezér sógorát is megtaláltuk a nagy lélegeztetőgép-bizniszben ()
51 | Gabay Balázs (Index.hu): Szégyenletes, hogy a magyarokat és a magyar államot így meg akarják károsítani (https://bit.ly/3pt2nP5)
52 | Ágoston Zoltán – Gabay Balázs: 17 milliárd forinttal húzták le Magyarországot, Szijjártó Péter tárcája szerint csak a baloldal támad (https://bit.ly/3jqZtqr)
53 | Evidence Assessment: Sinopharm/BBIBP COVID-19 vaccine, World Health Organization (https://bit.ly/3GRJJqE)
54 | Erről részletesen ír a 444.hu: Ellenőrizzük a vakcinák hatékonyságát! (https://bit.ly/3q6SF5E)
55 | Sinopharm tájékoztató szakembereknek, Erodium.hu (https://bit.ly/3ERdCph)
56 | 90 napig nem akart válaszolni az OGYÉI, bíróságra kerül az ügy, TI Magyarország (https://bit.ly/3BLBYPg) 57 | Közérdekű adatteljesítés, OGYÉI/9678-3/2021 (https://bit.ly/2ZQr4eh)
58 | Keller-Alánt Ákos (szabadeuropa.hu): Továbbra sem lehet tudni, mi alapján engedélyezték az orosz és a kínai vakcinát (https://bit.ly/3k6jByq)
59 | Fontos pert nyertünk első fokon az OGYÉI-vel szemben a Sinopharm és a Szputnyik vakcinák hazai engedélyezése ügyében, TI Magyarország (https://bit.ly/3q7v4BO)
