Immár hatodik kötetéhez ért az Agave kiadó sorozata Marko Kloos műveiből. A Frontvonalak, a Felderítők, a Tengerészek, a Renegátok és a Bajtársak után most a frissen megjelent, Mentőakciók című könyvben követhetik a sci-fi műfaj kedvelői Andrew Grayson kapitány kalandjait.

Voltaképp rejtélyes, hogy (a Naprendszerben elfoglalt helyéhez képest) miért játszik a tudományos-fantasztikus irodalomban oly kiemelt szerepet a Mars. Nem a legnagyobb bolygó (tömege alig nyolcada Földünkének), nem is a legfényesebb, nem is a legközelebbi égitest, a sci-fi írókat mégis mágnesként vonzza, képzeletüket – immár hosszú évtizedek óta – újra és újra megragadja. Gondoljunk H. G. Wells XIX. század végi, műfajteremtő regényére: a Világok harca idővel filmvásznon és rádiójátékban (Orson Welles, 1938) is sikeresen riogatta a nézőket-hallgatókat a marslakók pusztító támadásának borzalmaival. Egy korszakkal később az amerikai Ray Bradbury pedig a napjainkra klasszikussá nemesedett Marsbéli krónikákban két tucatnál is több elbeszélésének teszi fő helyszínévé a vörös bolygót.

Az általában „kicsi, zöld szörnyekként” elképzelt marslakók a műfaj megszokott szereplőivé váltak, míg a Hold vagy a Vénusz esetleges benépesítőivel nemigen foglalkoztak a szerzők. Nem is beszélve a marsi felszínbe „belelátott”, bonyolult rendszert alkotó csatornákról, amelyek sokáig komoly tudósok, csillagászok figyelmét is lekötötték.

A német születésű, ám jó ideje az Egyesült Államokban élő Marko Kloos (bal oldali kép) regényciklusának fókusza szintén a Mars, bár a Mentőakciókban a bolygó inkább csak kiindulási alap. Ami nem is csoda, hiszen az előzmények során, az emberiség és ádáz ellenfeleik, a földönkívüli nyurgák harcában tömeges nukleáris csapások révén gyakorlatilag „ronggyá bombázták”. A talaj alá rejtett nyurga maghajókra dobott sok száz atomtöltet radioaktív pusztasággá változtatta a Mars felszínét, ahol a Geiger-Müller számlálók úgy kattognak, akár a géppuskák. A Mentőakciók cselekményéhez a vörös bolygó tehát inkább kiindulópont csupán, a nyurgák és az emberiség küzdelme egyre inkább kozmikus léptékűvé válik, előbb a Szaturnuszig, majd a Naprendszeren kívülre is elvezet az események sora.

Mellesleg Kloos, aki napjainkra világszerte az egyik legnépszerűbb military sci-fi írónak számít, maga is katonaként szolgált szülőhazájában. Csupán akkor nyergelt át az irodalomra, miután leszerelt és a tengerentúlra költözött. (Az 51 éves szerző ma New Hampshire-ben él családjával.) Tanítómesterei között szokta emlegetni mások közt John Scalzit, aki Vének háborúja sorozatában szintén csatamezőként kezeli gyakorlatilag az egész Galaxist. Sőt, nála már az emberek elvesztik humanoid alakjukat is, hogy a lehető leghatékonyabban szállhassanak szembe űrbéli ellenfeleikkel.

Kloos itt azért még nem tart. Grayson kapitány és felesége, Halley közösen, kemény katonaként, egyaránt parancsnokként élik át mostani kalandjaikat, küzdenek a káosszal és a pusztítással. Ám ki tudja, mit hoz a jövő és a történet folytatása? – a szerző Mars-sorozatának (jelenleg) utolsó, hetedik kötete még vár a magyarországi megjelentetésre…

  1. Marko Kloos maga is szolgált katonaként.
  2. Az Agave immár a sorozat hatodik kötetét adta ki.