A háború után vagyunk – de a világ számos táján éppen ebben az évben kezdődnek véres összecsapások. Európában és Oroszországban is ezrek halnak meg naponta, börtönökben, hadifogoly-táborokban, a háború okozta sebekben, éhínségben, és sok eldugott helyen még folynak a harcok is. Ilyen lenne a béke? Államok vannak születőben, és a világ egyre inkább kettészakad.
Elisabeth Åsbrink magyar származású svéd írónő, a non-fiction irodalom jelese a nagy sikerű Margó Irodalmi Fesztiválon mutatta be legújabb könyvét, az 1947-et.
A könyv ennek az évnek a világkrónikája, a legfontosabb politikai eseményeké és a lényegtelennek tűnő pillanatoké, a divaté, vagy éppen egy legendás szerelemé, Párizstól New Yorkig és Budapesttől Bukarestig. Olvashatunk benne a nürnbergi perről, a brit gyarmatbirodalom széteséséről, Izrael megalakulásáról, a palesztin konfliktusról és az írónő családtörténetéről.
A nacionalizmus, a fasizmus nem engedte, hogy megismerhesse a nagypapáját, de minden apró nyomot, sztorit, emléket féltve őriz róla, a sármos Fenyő Györgyről. Aki azért kapta a Fenyő családnevet, mert akkoriban a zsidóknak magyar nevet kellett viselniük a korábban kötelező német helyett, és a névadó hivatali tisztviselő valószínűleg kinézett az ablakon, ahol fenyőfák magasodtak…
Elisabeth oknyomozó újságíró, aki az egész világon akkor vált ismertté, amikor felderítette Ingvar Kampradnak, az IKEA megalapítójának a náci múltját. Az 1965-ben született írónő könyvéből –amelyet már számos nyelvre lefordítottak – kiderül, hogy az akkori történelmi események mennyire fontosak a mai világpolitikai történések megértése szempontjából. Van, ami nem sokat változott, mint a gázai övezetben a fegyverropogás. A kommunizmus későbbi erős térnyerésére azonban akkor még nem számítottak sem az európaiak, sem az amerikaiak.
Természetesen Svédország hétköznapjaiba is bepillanthatunk. Például a Hennes áruház megalakulásának sztorijába, amely mára a világ legnagyobb multinacionális ruházati láncává duzzadt.
Az 1947-et a Park Könyvkiadó jelentette meg.
