Rétestésztaként nyúlik a Moszkva elleni hatodik uniós szankciós csomag ügye: ma hajnalban azt lehetett olvasni a Politico című amerikai portál Brüsszelben szerkesztett európai kiadásában, hogy az Európai Bizottság várhatóan ma előterjeszti a még tegnapra ígért tervezetet, és hogy azt frissiben meg is vitatják majd a tagállamoknak az EU-hoz akkreditált nagykövetei.

A vita az olajembargó kérdése körül forog – az egyéb elemeket illetően a Politico kiemeli, hogy a szankciók újabb csapást mérhetnek az orosz állami Szberbankra.

Az orosz olajimport beszüntetése azonban olyan vitapont, amelyet a berlini magyar nagykövet szerint európai uniós csúcstalálkozón kellene megbeszélni. Györkös Péter nagykövettel a Die Welt című német lap készített videóinterjút, és az tegnap délután jelent meg a honlapon. Györkösről tudni kell, hogy Orbán Viktor EU-nagykövete volt, így rendkívül alaposan ismeri az uniós döntéshozatali mechanizmust, és nyilvánvalóan nem csupán volt, hanem maradt is a mai napig az EU irányában folytatott magyar kormányzati politika egyik kulcsfontosságú megvalósítója. A Die Weltnek adott nyilatkozatában erőteljesen érvelt az Oroszország elleni olajembargó gyors elrendelésével szemben. A német portál hangsúlyozza, hogy a tervezett intézkedéssel nemcsak Magyarországnak, hanem Szlovákiának is súlyos gondjai vannak.

Az Európai Parlament strasbourgi tanácskozásán eközben – írja az EurActiv brüsszeli uniós hírportál – éles bírálatokat kapott az EU soros országelnökségét ellátó francia kormány, mert mindeddig mellőzte a régóta esedékes vita napirendre tűzését az uniós értékek magyarországi és lengyelországi veszélyeztetettsége miatt, az EU-alapszerződés hetedik cikkének megfelelően. Az európai parlamenti vitán most ráadásul meg sem jelent a francia elnökség képviselője, ami miatt az Európai Néppárt nevében Jeroen Lenaers holland kereszténydemokrata EP-képviselő mélységes csalódottságának adott hangot.

A szociáldemokrata frakció nevében a német Katarina Barley arra emlékeztetett, hogy a franciák az elnökség átvételekor ígéretet tettek a jogállamiság és az unió megvédésére. Az Európai Bizottság Lengyelországgal szemben az igazságszolgáltatás átalakítása miatt 2017-ben, Magyarországgal szemben pedig jogállamisági aggályok okán 2018-ban indította el a hetes cikk szerinti eljárást, de ahhoz, hogy abban érdemi előrelépés történjék, a tagállamok képviselőiből álló Tanácsban négyötödös többségre lenne szükség. A testület eddig csupán két meghallgatást tartott ezekben az ügyekben – emlékeztet az EurActiv.

Ugyanez a portál, tehát az EurActiv egy másik cikkében azzal foglalkozik, hogy Mario Draghi olasz miniszterelnök beszédet mondott az Európai Parlament ülésén, és abban az eszmei és a gyakorlatias föderalizmus vegyítését javasolta az uniónak. Mit ért ezen? Azt mindenképpen ki lehetett hámozni, hogy Draghi szükségesnek tartja a döntéshozatal során az egyhangúság elvének, vagyis lényegében az egyes tagállamok vétójogának a visszaszorítását, mert az egyfajta kormányközi szintre süllyeszti le a tagországok között együttműködést. Úgy véli, hogy a hatékonyabb fellépésért bővíteni kellene a minősített többséggel is eldönthető kérdések körét.

Az olasz kormányfő szerint törekedni kellene az EU kibővítésére, mind a Nyugat-Balkán országaival, mind pedig Ukrajnával. Albániával és Észak-Macedóniával kezdjék meg, Szerbiával és Montenegróval pedig gyorsítsák fel a csatlakozási tárgyalásokat – javasolta. Koszovót és Bosznia-Hercegovinát illetően úgy fogalmazott, hogy támogatni kell e két ország legitim elvárásait. Ukrajnáról szólva persze kiemelte, hogy egyelőre a béke megteremtése a legsürgetőbb az orosz agressziót elszenvedő országban, ehhez kell az EU-nak segítséget nyújtania.

A Le Figaro című konzervatív francia lap közli Károlyi Györgynek, Magyarország volt franciaországi nagykövetének a véleménycikkét az Európai Bíróságról, ami az év elején rendben levőnek és alkalmazhatónak találta – a magyar és a lengyel kifogásokkal szemben – a jogállami feltételességi mechanizmust. Ez a mechanizmus, aminek az alapján Brüsszel a minap eljárást indított Budapest ellen, az uniós források megvonását teszi lehetővé, ha egy tagországban a jogállami követelmények meg nem tartása veszélybe sodorja az EU költségvetését, pénzügyi érdekeit. Károlyi szerint az Európai Bíróság nem tekinthető független igazságszolgáltatási fórumnak a hatalmi ágak szétválasztásának a kritériumai alapján.

Sokkal inkább csak jogi szolgáltatónak minősíthető, hiszen bíróit az unió fizeti, és ebből következően az olyan jogvitákban, ahol az unió áll szemben valamely tagországgal, az Európai Bíróság esetében nem érvényesül a semlegesség követelménye.