Az Európai Bizottság ma előterjesztette a REPowerEU-tervet, felvázolván, milyen intézkedéseket kíván hozni válaszul az Ukrajna elleni orosz invázió által okozott nehézségekre és v ilágméretű energiapiaci zavarokra.
Két okból is égetően sürgős, hogy átalakítsuk az európai energetikai rendszert: egyrészt, hogy az EU a jövőben ne függjön az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól, amiket Oroszország gazdasági és politikai fegyverként használ, és amik évente csaknem 100 000 millió euróba kerülnek az európai adófizetőknek, másrészt pedig, hogy tegyünk a klímaválság ellen.
Az uniós szintű fellépés révén Európa gyorsabban véget tud vetni az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének. Az európaiak jó négyötöde (a magyar válaszadóknak pedig a kétharmada) szerint az Európai Uniónak a lehető leghamarabb csökkentenie kell függőségét az orosz gáztól és kőolajtól.
A REPowerEU-tervben felvázolt intézkedések segíteni tudják ennek a törekvésnek a megvalósítását – céljuk, hogy előmozdítsák az energiamegtakarítást, elősegítsék az energiaellátás diverzifikálását, és elérjék, hogy az otthonokban, az iparban és a villamosenergia-termelésben a fosszilis tüzelőanyagok helyébe minél gyorsabban megújuló energiaforrások lépjenek. A REPowerEU-terv kidolgozása mellett a Bizottság a magas energiaárak csökkentésére irányuló munkát is folytatta, és ennek eredményeként ma rövid távra szóló vészhelyzeti intézkedéseket terjesztett elő, és megoldási lehetőségeket vázolt fel az energiapiacok hosszú távon fejlesztésére vonatkozóan.
Kérdések és válaszok: REPowerEU; A REPowerEU tervben felvázolt intézkedések; A REPowerEU finanszírozása; AZ EU külső energiastratégiája; Energiamegtakarítás; Tiszta energia; Tiszta ipar; Energiapiacok
Szolidaritás Ukrajnával: a Bizottság 248 millió eurót ad a menekülteket fogadó tagállamok támogatására
Az Európai Bizottság ma úgy döntött, hogy 248 millió eurót bocsát annak az öt tagállamnak a rendelkezésére, amire a legnagyobb terhet rótta a háború kitörése, és ami nagy számban fogad be menekülteket Ukrajnából. A források a kedvezményezett tagállamok menekültellátási és határigazgatási rendszereit hivatott támogatni.
A ma meghozott döntés előzménye a „Kiállás Ukrajna mellett” elnevezésű április 9-i globális adományozói rendezvény. A Bizottság akkor vállalta, hogy 400 millió euró értékhatárig támogatja a menekültek megsegítését a leginkább érintett tagállamokban.
A mai döntés értelmében Lengyelország, Románia, Magyarország, Szlovákia és Csehország kap szükséghelyzeti támogatást. A belügyi pénzügyi alapokból származó forrásokat a kedvezményezettek arra használhatják fel, hogy azonnali segítséget – élelmiszersegélyt, közlekedési szolgáltatásokat, ideiglenes szálláshelyeket stb. –adnak azoknak az embereknek, akik az orosz támadás elől menekültek el Ukrajnából, illetve növeljék a külső uniós határok igazgatására szolgáló kapacitásaikat. A civil társadalmi szervezetek, valamint a helyi és regionális hatóságok szintén kulcsszerepet játszanak a segítségnyújtásban, ezért a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a sürgősségi támogatásból ők is részesüljenek.
Ukrajna: a Bizottság újjáépítési tervei
Az Európai Bizottság közleményben vázolta fel arra vonatkozó terveit, milyen azonnali uniós intézkedésekre van szükség az Ukrajnában jelentkező finanszírozási hiány kezeléséhez. Közleményében a Bizottság azt is ismerteti, hogy hosszú távú keretrendszert tervez létrehozni Ukrajna újjáépítésére. A közlemény arra a felhívásra válaszul született meg, melyben az Európai Tanács célzott erőfeszítést szorgalmazott az ukrajnai háború következményeinek kezelésére, azt javasolva, hogy ennek a törekvésnek Európa álljon az élére.
Az újjáépítési terv megvalósítására a Bizottság a „RebuildUkraine” eszköz létrehozását javasolja; ez lesz az uniós támogatás elsődleges jogi eszköze, ami vissza nem térítendő támogatások és hitelek révén juttatja majd támogatáshoz Ukrajnát.
Uniós védelmi beruházási hiány: helyzetfelmérés és intézkedési javaslatok
Az Európai Tanácstól a versailles-i csúcstalálkozón kapott felkérésnek megfelelően az Európai Bizottság az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével közösen elemzést tett közzé a védelmi beruházásokban mutatkozó hiányosságokról, és javaslatokat terjesztett elő arra vonatkozóan, milyen további intézkedésekre van szükség az európai védelmi ipari és technológiai bázis megerősítéséhez. Az Ukrajna ellen indított orosz agresszió súlyos következményekkel jár az európai védelempolitika szempontjából, és a tagállamok katonai kiadásainak növekedését vonja maga után. A Bizottság és a főképviselő által ma kiadott közös közlemény azt hivatott segíteni, hogy a tagállamok európai keretrendszeren belül közösen és nagy eredményességgel ruházzanak be a védelmi képességek fejlesztésébe.
DiscoverEU: további 35 000 fiatal jut ingyenes utazási igazolványhoz
A DiscoverEU kezdeményezés áprilisban zárult idei első pályázati fordulójában 35 000 fiatal jutott ingyenes utazási igazolványhoz, amivel beutazhatja Európát. A nyertesek 2022. július 1. és 2023. június 30. között használhatják fel utazási igazolványukat, és legfeljebb 30 napig lehetnek úton.
Az Erasmus+ program részét képező kezdeményezés keretében az idén összesen 70 000 utazási igazolványt nyerhetnek el a 18 évesek annak köszönhetően, hogy 2022 az ifjúság európai éve, és ennek következtében pluszforrások állnak rendelkezésre a kezdeményezés céljára.
A DiscoverEU kezdeményezést ismertető webhely
