Bár Lengyelországban csak a jövő év őszén esedékes a parlamenti választás, a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a pártok már úgy verik a dobot, mintha három hónap múlva urnához szólítanák a polgárokat. A lap Donald Tusk volt miniszterelnöknek a radomi sportcsarnokban tartott választási gyűléséről szóló beszámolójában azt írja: az ellenzéki Polgári Platform vezére széles társadalmi rétegek elszegényedésének a kockázatával járó, katasztrofális gazdaságpolitikával vádolja a Jog és Igazságosság konzervatív kormánypártot.

A frankfurti lap felidézi, hogy Tusk 2007–14 között töltötte be Lengyelország miniszterelnöki tisztségét, és ezzel ő volt eddig a leghosszabb időn át hivatalban maradó kormányfő a rendszerváltás óta. Azt, hogy már most meglepően harsány Lengyelországban a választási kampány, a cikk részben annak tulajdonítja, hogy senki sem biztos abban, nem akar-e valamikor Jarosław Kaczyński, a kormánypárt vezére, Tusk ősellensége előrehozott választásokat kiíratni.

Az Oroszország elleni szankciós politikával összefüggésben az utóbbi időszak egyik, mondhatnók, slágertémája, hogy miként lehetne megnyugtatóan biztosítani Európa energiaellátását.

A Handelsblatt, a német üzleti körök napilapja tíz európai illetékes szakminiszter – köztük a magyar Palkovics László – közös vendégkommentárját közli, amiben amellett tör lándzsát, hogy Európa térjen vissza az atomenergia hasznosításához. A magyar tárcavezető mellett Bulgária, a Cseh Köztársaság, Finn-, Francia-, Horvát-, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia képviselője csatlakozott ehhez az állásponthoz. A miniszterek emlékeztetnek arra a már korábban, az oroszok Ukrajna elleni brutális agressziója előtt kifejtett nézetre, ami szerint: ha Európa meg akarja nyerni a klímaváltozás elleni harcot, akkor szüksége van az atomenergiára, a karbonszegény jövő biztosítása érdekében. Most, ha tovább akarunk haladni a karbonmentesítés útján, ugyanakkor gondoskodni akarunk az energiaellátás biztonságáról, akkor ehhez kell igazítanunk az atomenergiához való hozzáállásunkat – hangoztatják a miniszterek, és felhívják a figyelmet arra, hogy a következő harminc évben várhatóan megduplázódik az elektromos áram iránti igény. Úgy látják, hogy az atomenergia az, ami képes megfelelni a különböző kihívásoknak: a legmagasabb biztonsági előírások megtartása mellett képes szolgáltatni a szükséges árammennyiséget, miközben csökkenthető az orosz fosszilis energiától való függés. Ami a radioaktív hulladék sorsát illeti, a véleménycikk aláírói szerint rendelkezésre állnak a tudomány mai állása szerint biztonságosnak tekinthető végleges tárolási módozatok, és ezek kialakítása megvalósítható.

A Frankfurter Rundschau egy másik lehetőségre hívja fel a figyelmet: arra, hogy Románia hatalmas gázkészletekkel rendelkezik, amit viszont eddig nem használt ki. Ennek a lap szerint változnia kell annak érdekében, hogy az EU ne legyen annyira ráutalva Oroszországra.

A forrás a Fekete-tenger mélyén, a Neptun Deep elnevezésű gázmezőben található. A befektetőket eddig elriasztották a jogi túlszabályozottságból, valamint az adóelőírásokból fakadó nehézségek. Nemrégiben, az idén május elején azonban a Romgaz állami cég átvette a Neptun Deep legnagyobb gázmezőjének a felét az ExxonMobiltól. A gázmező másik fele az osztrák OMV tulajdonában van. Ha a kiaknázást előkészítő munkálatok az ígéreteknek megfelelően valóban megkezdődhetnek rövid időn belül, akkor Románia néhány év alatt Dél-Európa fontos gázexportőrei közé emelkedhet. A Neptun Deep kibocsátása ugyanis bőségesen meghaladhatja a hazai felhasználás volumenét.

Szintén energetikai vonatkozású az EurActiv brüsszeli uniós hírportálnak az a cikke, ami arról szól, hogy Magyarország egy hatalmas geotermikus medencében található, és hogy rendelkezésre áll ugyan tiszta energiát szolgáltató olyan technológia, amivel megoldható a távfűtés, a kormányzat nem tesz erőfeszítéseket ennek kihasználásáért.

Az írás szerzője megszólaltatja Rónai Sándort, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselőjét, aki szerint a geotermikus energia hasznosítása még ma is méltatlanul csekély szerepet játszik a magyar közegben. Magyarországon jelenleg 650 ezer lakásban van távfűtés, és ez geotermikus energiával is megoldható lenne. Ez azonban csupán töredéke az energiafelhasználásnak, és csak mintegy 30 önkormányzatban hasznosítják. A fő akadály Rónai szerint a politikai akarat.

Szakértői becslések szerint ma Magyarországon évente 80-90 millió köbméter 30 foknál melegebb termálvizet hoznak felszínre 300 és 2500 méter közötti mélységből. Ennek egyharmadát lehűtik, és ivóvízként hasznosítják, a másik harmadát a 260 termálfürdő hasznosítja, és csak a maradékot használják energetikai célokra.  

(Szerző: muosz.hu) Luxus idegenforgalmi központ épül a védett Fertő-tó magyar oldalán – jelenti a helyszínről a Le Monde kiváló újságírója. Hélène Bienvenu a nagyszabású, 45 000 millió forintos beruházás területére nem jutott be ugyan, és interjút sem kaphatott Kárpáti Bélától, a munkálatokért felelős Sopron–Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. igazgatójától, a KDNP helyi alelnökétől, mert annak egyik munkatársa szerint rossz tapasztalatokat szereztek a sajtóval.

Engedély híján nem beszélhetett a tudósítóval Fresch Attila, a Fertő–Hanság Nemzeti Park vezetője, aki még a találkozást is visszautasította.

Ugyanakkor bőségesen nyilatkoztak a terv ellenzői, akik szerint a beruházás olyan, mint az Orbán-rendszer maga: keveredik benne a haveri kapitalizmus, az uniós normák megszegése, az átláthatatlanság, valamint az elégedetlen hangok elnyomása.

A kivitelezést a Mészáros Lőrinc vezette konzorcium végzi, az ország „leggazdagabb” embere, Orbán Viktor gyerekkori barátja.

Jakal Adrienne, soproni ellenzéki önkormányzati képviselő azt mondja, az Orbán-kormány az utóbbi 12 évben egyetlen szempontot követett: hogy a miniszterelnök és a cimborái meggazdagodjanak, akár természetvédelmi területek tönkretétele árán is, ahogyan az a Fertővel is történik.

Közpénzből részben bebetonoznak 60 hektárt. Lesz négycsillagos szálloda, kemping, két hajókikötő, uszoda. Egy olyan övezetben, amely az UNESCO védelme alatt áll, vonatkoznak rá az európai Natura 2000 előírásai és a Ramsari egyezmény szabályai.

A környezetvédők egyik képviselője elmondta, hogy az ügyben levelet írtak az Európai Bizottságnak, de választ a mai napig nem kaptak. Pedig bizonyították, hogy a magyar állam öt EU-s normát is megsértett, így szerződésszegési eljárást lehetne indítani ellene.

Most aztán rettenetesen nehéz lesz az ukránoknak, mivel fel kellett adniuk Liszicsanszkot – a vereség lélektanilag nagyobb, mint az oroszok szemszögéből a katonai siker, mert Ukrajna azt sulykolta a harcok során, hogy meg tudják tartani a nagyvárost. A településből nem sok maradt, de a romok között még így is nagyjából 10 ezren vannak – írja a Süddeutsche Zeitung.

Ugyanaz történt, mint Szeverodonyeckkel: heteken át tüzérséggel lőtték az oroszok, elvágták az utánpótlásvonalakat, majd házról házra foglalták el a lerombolt épületeket. Ami még van, az nemigen alkalmas az embernek létezésre. De nem ez a lényeg a Kreml számára, hanem hogy elmondhassa: elfoglalta a Luhanszk megyét, és az sem érdekes, hogy ez milyen következményekkel járt emberre, környezetre, gazdaságra. És most a Donyecki körzet jön.  

Az ukránok számára fel van adva a lecke, miként őrizzék meg a harci morált a hatalmas túlerővel szemben. Rövidesen az egész Donyecki-medence az oroszok kezére kerülhet – elmondhatatlan ukrán áldozatok árán. A megszállt területeken megy tovább az erőszakos eloroszosítás, deportálásokkal, kínzásokkal. Az idő Moszkvának dolgozik. Így, amikor Kijev továbbra is bízik benne, hogy befutnak a nyugati nehézfegyverek, akkor ezt nem csak azért teszi, hogy megakadályozza a nemzet és az ország megsemmisítését, hanem hogy csillapítsa kétségbeesését.

Belső vita támadt az európai szélsőjobb egyik strasbourgi frakciójában, mert Le Penéknek nem tetszik, hogy Salvini Ligája a politikai közép felé tart – Euractiv. Bennfentes források szerint nyugodtan lehet mondani, hogy felbomlott az Identitás és Demokrácia elnevezésű képviselőcsoport ideológiai egysége, mert a francia Nemzeti Tömörülés nem nézi jó szemmel, hogy a társpárt feladja szélsőséges álláspontját, olyannyira, hogy még a nemzeti egységkormányba is belépett.

A Liga az EU ügyében is felülvizsgálta eddigi álláspontját és most már nem szorgalmazza a kilépést. Keményen fogalmaz az ukrán háború kapcsán is, míg a franciák továbbra is Oroszország oldalán állnak. A véleménykülönbségek tükröződnek a szavazásoknál: biztonsági és külpolitikai kérdésekben az Identitás és Demokrácia törvényhozói csupán az esetek 52%-ában voksoltak ugyanúgy, míg más pártcsaládoknál az arány 90%-os. Kivétel a migráció, azt a szélsőjobb egységesen elutasítja.

Ettől függetlenül mind a francia, mind az olasz fél azt bizonygatja, hogy remekül mennek a dolgok. A frakció AfD-s alelnöke nemrég kijelentette, hogy vannak ugyan nézeteltérések, de az alap a nemzeti szuverenitást, abban pedig mindenki egyetért. Magánbeszélgetésekből azonban kiderül, hogy oda az ideológiai összefogás.

A The Washington Post vezércikkírója azt ajánlja mindazoknak, akik nem aggódnak a demokrácia jövője miatt, hogy nézzék meg: mi játszódott le mindössze pár év alatt Hongkongban. Nem véletlen, hogy az egykori koronagyarmat kapcsán a kínai elnök káoszt emlegetett annak a 25. évfordulóján, hogy a város visszakapta Pekinget. Hszi Csin-ping gyakorlatilag megerősítette, hogy nem tűri el a jogállamot és az elégedetlenséget, a település nem lehet a szabad gondolkodás és a nyitottság világító tornya.  

A polgárok tüntetései megrémítik Kínát, a világ egyik legkifinomultabb tekintélyuralmi rendszerének vezetőit. A britekkel kötött 1997-i autonómia-szerződés elvileg 50 évre szólt, de a körülmények már félúton arra a fojtó rabságra emlékeztetnek, ami az egész országot uralja. A vezető hongkongi demokraták közül szinte mindenkit börtönbe csuktak, vagy száműzetésbe vonult.

A félelem kultúrája uralkodott el, a kínaiak meghonosították a feljelentéseket. Forróvonalon lehet besúgni a másikat, így tanárok, szociális munkások, szakszervezetek sorra rákényszerültek a behódolásra. A példa arra int, hogy az egykor létező demokrácia pár év alatt teljesen eltűnt. Ez pedig riasztó tény.