A bécsi központú Nemzetközi Sajtóintézet – a médiaszabadság mellett elkötelezett további olyan szervezetekkel együtt, mint például az Európai Újságíró Szövetség, illetve a Riporterek Határok nélkül –, nyilatkozatban üdvözölte a Klubrádió frekvenciája ügyében indított uniós bírósági beadványt.
Az Európai Bizottság lépése megkésett, de fontos jelzés arra, hogy készek jogi eszközöket is felhasználni a független média védelmében – olvasható a közös állásfoglalásban, amellyel arra reagálnak, hogy az Európai Unió végrehajtó intézménye úgy döntött:
Magyarországnak az EU luxembourgi székhelyű Bírósága előtt kell felelnie azért, mert a Médiatanács 2021 februárjában megfosztotta a Klubrádió független műsorszolgáltató rádiót a frekvenciájától.
Az állásfoglalás kibocsátói szerint a brüsszeli Bizottság döntése, hogy beperli Magyarországot a Klubrádió frekvenciaengedélyével kapcsolatban az uniós távközlési szabályok vélhető megsértése miatt, azt jelzi: a testület egyre inkább kész fellépni a független média, a szólásszabadság és a médiapluralizmus védelme érdekében ott, ahol azok a legnagyobb veszélyben vannak. „Úgy véljük, hogy ez a jogi lépés a demokratikus normák és az uniós értékek lényegét érinti: a sajtó szabadságát, hogy bírálhassa a kormányt, és független módon tudósíthasson, a kormány vagy az állami szabályozó szervek indokolatlan beavatkozása nélkül” – fogalmaznak a közös nyilatkozatban.
Az Európai Bizottság a múlt pénteken jelentette be a kötelezettségszegési eljárás folytatásáról szóló döntését, arra hivatkozva, hogy a Médiatanács „erősen megkérdőjelezhető indokokkal” utasította el a Klubrádiónak a Budapest 92,9 MHz-es frekvencia használatára vonatkozó kérelmét, valamint „aránytalan és diszkriminatív módon” alkalmazta a szabályokat. Hozzátette, hogy a rádió elhallgattatása „sérti az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített szólásszabadságot”.
Bár a Klubrádió továbbra is működik az online térben, az a körülmény, hogy nincs frekvenciája, a Nemzetközi Sajtóintézet és a vele együtt közös állásfoglalást kiadó szervezetek szerint nagy mértékben korlátozza hatókörét és befolyását. A nyilatkozatban
reményüket fejezik ki, hogy az Európai Unió Bírósága alaposan kivizsgálja ezt az ügyet, és megállapítja, hogy Magyarország megsértette az uniós távközlési jogszabályokat a rádiófrekvenciák tisztességes és megkülönböztetés nélküli elosztását illetően.
Végső soron ez az ügy túlmutat egyetlen rádióállomás helyzetén – áll a nyilatkozatban, amely felhívja a figyelmet arra, hogy a függetlenség hiányában a Médiatanács központi szerepet játszott a médiapluralizmus jól dokumentált és szisztematikus eróziójában Magyarországon. A Klubrádió egyike azon eseteknek, amikor a frekvenciamegújítási eljárást szelektíven alkalmazták a kormánykritikus műsorszolgáltatók kárára.
A Reuters ismerteti Bóka János európai uniós ügyekért felelős államtitkár nyilatkozatát, ami szerint Magyarország már augusztus végéig megállapodásra kíván jutni az Európai Bizottsággal avégett, hogy felszabadítsák az uniós támogatási alapok Magyarországnak szánt, jelenleg befagyasztott eurómilliárdjait. A hírügynökségi beszámoló kitér arra, hogy a brüsszeli uniós végrehajtó testület szerint a médiapluralizmus és a bírói függetlenség mellett a korrupció is gond, és hogy ennek nyomán fennáll az EU-pénzek elköltésével való visszaélések kockázata – nem csupán az úgynevezett helyreállítási alap 5800 ezer millió eurós támogatási keretét, hanem a 2021–27 közötti uniós költségvetési keret egész magyar vonatkozású részét illetően.
Bóka államtitkár most a Reuters jelentése szerint úgy nyilatkozott, hogy a brüsszeli Bizottsággal folytatott tárgyalások új szakaszba jutottak, és hogy Magyarország célja a még nyitott összes kérdés lezárása augusztus végéig. Szerinte nincs olyan kérdéskör, amiben ne lehetne megegyezni.
Az egyik témával, a mindössze egyetlen pályázóval lebonyolított közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban megerősítette, hogy az ilyen ügyek arányát Budapest kész 15 százalékig leszorítani. Nullára azért nehéz csökkenteni, mert bizonyos területeken csak egyetlen komoly pályázó akad – magyarázta Bóka János.
A hírügynökség megkérdezte minderről az Európai Bizottságot is, de onnan nem kapott reagálást.
Végül röviden felhívom a figyelmet a Die Zeit német magazin honlapján megjelent vendégkommentárra, amiben Markus Beeko, az Amnesty International nemzetközi emberi jogvédő szervezet németországi részlegének a főtitkára ír arról, hogy a kémszoftverek iparága az autokrata kormányzatok nagyhatalmú szövetségesévé vált, az ilyen szoftverekkel való üzletelés fölött képtelenség ellenőrzést gyakorolni. Egy évvel a Pegasus-leleplezések után az ügynek nincs szinte semmilyen következménye – állapítja meg. Mint írja, annyi már tudható, hogy a Pegasust több mint húsz állam vásárolta meg – közöttük megemlíti Magyarországot is –, ám hozzáteszi: a Pegasus csak a jéghegy láthatóvá vált csúcsa.
Vannak más kémszoftverek is, mint például a Cytrox észak-macedón cég Predator nevű terméke, amit legutóbb egy görög újságíró mobiltelefonján észleltek. – Ezzel vissza is érkeztünk a médiaszabadság témájához, a kör bezárult.
A nemzetközi sajtószemle most következő részének forrása: www.muosz.hu
Ukrainskaya Pravda A magyar külügyi tárca helyettes államtitkára teljesen váratlanul azt közölte Lvovban, hogy Magyarország immár nem ellenzi, ha a szövetségesek a területén keresztül közvetlenül szállítanak fegyvereket Ukrajnának. Magyar Levente kijelentette: a magyarok a nyugati partnerek javával ellentétben tudják, milyen az, szemben állni ezzel a nagy keleti hatalommal. Továbbra sem adnak azonban harci eszközöket Kijevnek, de készek engedélyezni, hogy a szövetségesek Magyarországon keresztül, és ne csupán kerülő úton küldjenek hadfelszerelést az ukránoknak.
A hónap elején Szijjártó Péter még azt mondta a CNN-nek, hogy a magyar fél nem működik közre a nyugati fegyverek eljuttatásában, mert nem szeretné veszélyeztetni a kárpátaljai magyar kisebbség biztonságát, mivel az oroszok megtorlásul célba vehetik a területet.
Magyar Levente ugyanakkor most azt is kifejtette: országa kész ukrán gyerekeket fogadni szanatóriumokban és táborokban. Egyben felajánlotta, hogy civileket és katonákat egyaránt kezelnek magyar kórházakban, továbbá megerősítette, hogy ezer egyetemi ösztöndíjat adnak.
Reuters A magyar miniszterelnöki hivatal EU-ügyekért felelős államtitkára megerősítette, hogy a kormány a jövő hónap végéig szeretne megállapodni az uniós alapok folyósításáról; a Bizottság nem kívánt megjegyzést fűzni a nyilatkozathoz. Bóka János mindenesetre azt mondta, hogy a tárgyalások új szakaszba léptek, és a maga részéről nem lát semmi olyat, amitől ne tudnának egyezségre jutni. Jelezte ugyanakkor, hogy igen nehéz a nullára csökkenteni az olyan közbeszerzések számát, amikben mindössze egy jelentkező indul, mivel több ágazatban is olyanok a viszonyok, hogy csupán egyetlen érdemi szereplő uralja a piacot. (A magyar fél kompromisszumként a minap azt ajánlotta, hogy 15 %-ra csökkenti az egyszereplős pályázatok arányát – a szerk. megj.)
A jelentés megjegyzi, hogy Brüsszel a sajtó sokszínűsége és a bíróságok függetlensége kapcsán emelt kifogást, de aggasztja a korrupció, mert fél, hogy nem csupán az újjáépítési alap, hanem a hosszú távú költségvetés egy része is illetéktelen kezekben (zsebekben) köt ki. Ezért befagyasztotta a forrásokat és áprilisban beindította a jogállami mechanizmust. A vége az lehet, hogy az Orbán-kabinet lemondhat az előirányzott milliárdok jórészéről.
Der Spiegel A hetilap úgy ítéli meg, hogy puszta PR-trükk a magyar törvényhozás döntése, ami szerint jelenlegi formájában fel kell számolni az Európai Parlamentet. Magyarország sok ügyben tengelyt akasztott ugyan az unióval, és most a jobboldali-nemzeti többség megint szembe megy az EU-val, amikor véget vetne a közvetlenül választott EP-nek, ám a határozat alighanem belpolitikai célokat szolgál.
Orbánra ugyanis jelenleg nyomás nehezedik a megélhetési költségek emelkedése miatt, ám kizárt, hogy a tervből bármi lenne is, mivel a javasolt reformhoz minden tagállamnak meg kellene szavaznia az alapszerződések módosítását. Sőt, nem egy országban népszavazást kellene tartani.
Der Standard A szlovák kormányfő úgy nyilatkozott bécsi útja során, hogy a visegrádi együttműködésre sosem volt jellemző a teljes egyetértés és ez igaz az ukrán háború megítélésére is. Eduard Heger hozzátette: országa jólétben élő, stabil Ukrajnát tart szükségesnek, mert ha az oroszok meghódítanák a szomszédos országot, akkor már Szlovákia határán állnának. Megismételte, hogy Pozsony szabadulni kíván az orosz energiafüggőségtől, mert látja, hogy Oroszország nem megbízható partner.
Ezért megállapodott, hogy részben norvég forrásból töltik fel a gáztárolókat, másokkal pedig cseppfolyósított gáz szállítására szerződött ilyen célból. Ezért az eddigi 85%-kal szemben most már a szükségletek fedezésére szolgáló mennyiségnek csak 4 %-a jön orosz forrásból. De pont ilyen okból szükségesnek nevezte, hogy továbbra is működjenek a szlovák atomreaktorok, mert azokat nem könnyű kiváltani.
A lehető legrosszabb energia lidércnyomás szakadt rá Európára, mert Putyin aduként veti be a földgázt – állapítja meg a vezércikk, noha úgy tűnik, hogy Oroszország felújítja a szállításokat az Északi Áramlat 1-en keresztül. Csak éppen az idegőrlő várakozás megmutatta, milyen sebezhető a kontinens energiabiztonsága, és hogy Moszkva van előnyös helyzetben.
Az európaiak azonban úgy tettek a háború kezdete óta, mintha tőlük függene, mikortól nem kérnek gázt. Öt hónapon át vitáztak az energiaszankciókról, még a gázembargó is szóba került, mintha a szénhidrogén addig jönne, ameddig csak ők akarják. Árulkodó példa Németország, ahol az illetékesek azt gondolták, hogy ráérnek a télig. Addig akarták megtölteni a tárolókat – orosz energiahordozóval. De már most kénytelenek voltak hozzányúlni a készletekhez.
Orosz gáz nélkül az európai gazdaságra recesszió vár, ám a vacillálás megnövelte az árakat. Putyin öt hónap alatt háromszor több bevételhez jutott, mint különben egy egész normális télen.
Az EU-politikusok viszont okulhatnak a legújabb rémületből és reális célokat tűzhetnek ki. Így, hogy máshonnan vesznek cseppfolyósított gázt, illetve tovább tartják üzemben a megmaradt három nukleáris erőművet. A veszély azonban az, hogy ehelyett inkább Kijevet próbálják tárgyalásokra rávenni, az orosz feltételek alapján. Emmanuel Macron nyitottnak mutatkozik rá és Olaf Scholzot sem kellene sokáig győzködni.
Ám ez hatalmas hiba lenne. A kontinens leckét kap az orosz zsarolásból, de a zsarolónak sosem szabad engedni, mert csak még rosszabb lesz az energiabiztonság.
Die Welt Egy szakértő lehetségesnek tartja, hogy összeesküvés vet véget Putyin uralmának, épp úgy, ahogy annak idején Stauffenberg és társai megpróbálták megölni Hitlert. Thomas Weber, az Aberdeeni Egyetem történész professzora úgy gondolja, hogy a döntő lépésnek belülről, bennfentesektől kell kiindulnia, csak éppen ügyelni kell arra, nehogy az elnökből mártír legyen. Az ugyanis csak meghosszabbítaná a válságot. De ha sikerül a váltás, akkor Ukrajna újra szabad lehet, Oroszország pedig visszatérhet a nemzetek családjába.
Fontos a polgári engedetlenség is, ehhez a náci időkből a két testvér: Sophie és Hans Scholl mutatott példát, aki röplapokat terjesztett Münchenben, ám ezért az életével fizetett. De mindenképpen azt tanúsították, hogy nem szabad tétlenül nézni a zsarnokságot, bár aligha tudták volna megbuktatni a rendszert.
Stauffenbergék meghiúsult akciójából ugyanakkor azt a következtetést lehet levonni, hogy olyanok kellenek, akik elvileg rendszerhűek, ám színre lépnek, ha nem akarja a világ a brutális állóháborút, a nyomort, szegénységet és tömeges halált. Az ilyen emberek a lelkiismeretükre hallgatnak, és beindíthatják a rezsim bukását. Bizonyítják, hogy sosem késő cselekedni.
Nyugati hírszerzési adatok arról árulkodnak, hogy nő az elégedetlenség Putyin táborán belül. Egyébként éppen ma van a Hitler elleni szervezkedés 78. évfordulója és ez is a tanulságok levonására ösztönöz. Vagyis nyilvánvalóvá kell tenni: bizonyos esetekben erkölcsi és hazafias kötelesség szembeszegülni a paranccsal. Ez az idő most eljött.
