(Tudósítók: Friederike Marx, Matthias Arnold és Erich Reimann, dpa) A magas infláció és az égbe szökő energiaárak drámai változásokat okoznak a németországi vásárlási szokásokban. Júniusban a kiskereskedelmi forgalom reálértéken 8,8 százalékkal esett vissza. Ilyen 28 éve nem történt. (A nyitó képet Christian Charisius/dpa készítette.)

A magas infláció és az egekbe szökő fűtési költségektől való félelem jeges fogyasztói klímát eredményez Németországban a nyár közepén.

Legyen szó élelmiszerről vagy textilről – júniusban lényegesen kevesebbet vásároltak, mint egy évvel ezelőtt. Az online kereskedelmet sem kímélte a vásárlási vonakodás – közölte hétfőn a Szövetségi Statisztikai Hivatal. A Német Kiskereskedelmi Szövetség (HDE) szerint pedig gyors javulás nem várható.

Valójában a számok drámaiak. Júniusban a szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint a német kiskereskedelem eladásai 8,8 százalékkal maradtak el az előző évitől az inflációval kiigazítva – azaz reálértéken. „Ez a legnagyobb csökkenés a tavalyi azonos hónaphoz képest 1994 óta” – közölték a statisztikusok hétfőn. Az áremelkedéssel (nominálisan) együtt viszont csak 0,8 százalékkal csökkentek az eladások. A nominális és a valós eredmények közötti különbség a kiskereskedelmi forgalom magas áremelkedését tükrözi, ami érezhetően befolyásolta a fogyasztói klímát.

A vásárlási kedv gyors javulása aligha várható. A Német Kiskereskedelmi Szövetség (HDE)  friss felmérése szerint Németországban az emberek minden eddiginél óvatosabbak, visszafogottabbak a vásárlásokat illetően. A szövetség a havi fogyasztói barométerének eredményét úgy összegzi, hogy a fogyasztói kedv a következő három hónapban is gyenge lesz.

Tekintettel az ukrajnai háborúra, az inflációra és a jövőbeli fejlemények nagy bizonytalanságára, az emberek egyre óvatosabbak a kiadásaikat illetően. „A fogyasztói hangulat a pincében van” – mondta a HDE szóvivője. Emellett a saját jövedelemelvárásaik is romlottak az előző hónaphoz képest, így kisebb a tere a fogyasztási tevékenységnek vagy a megtakarítások bővítésének. Csak a közeli múltban mutatta ki a szövetség reprezentatív felmérése, hogy a lakosság több mint negyede (27 százalék) ma már nagyon fél attól, hogy nem boldogul a pénzzel.

A vásárlási hajlandóság júniusban különösen erősen érintette a textilkereskedelmet. Árbevétele 10,1 százalékkal elmaradt az előző évi szinttől. A Textile Shoes Leather Goods (BTE) kereskedelmi szövetség szóvivője, Axel Augustin kilátásba helyezte a további csökkenést. A tavalyi június nagyon erős volt az eladások tekintetében a divatkereskedelem egyhónapos leállását követő felzárkózási hatások miatt. Ezért nagyon magasra tették a lécet az ipar számára. Ennek ellenére Augustin is elismerte: „Jelenleg a fogyasztói hangulat viszonylag rossz. Az emberek visszafogják magukat, amikor ruhavásárlásról van szó.”

Szerinte azonban nagyok a különbségek az iparágban. Viszonylag jó a helyzet a közepes méretű divatházakban és szaküzletekben, amiknek tehetősebb vásárlói alig vagy egyáltalán nem szenvednek a mostani áremelkedéstől. Minél többet kell azonban egy kiskereskedő vásárlóinak együtt tartania a pénzüket, annál nagyobb a kockázata annak, hogy nem vásárolnak ruhát. Július és augusztus általában kisebb forgalmat produkál a divatszakmában. „A szeptember döntő lesz. Meglátjuk, hogyan reagálnak a fogyasztók. Visszariadnak-e, ha új kabátot kell vásárolni kedvezmény nélkül” – mondta.

Az élelmiszer-kereskedelemben a júniusi reálértékesítés 7,2 százalékkal maradt el az előző évitől. A járvány idején a szupermarketek és diszkontüzletek hasznot húztak abból, hogy sok rendezvényt töröltek, és az emberek gyakran otthonról dolgoztak. Azért, hogy legalább jól érezzék magukat otthon, 2020-ban és 2021-ben sokan mélyebbre nyúlnak a zsebükbe, amikor élelmiszert vásárolnak. Ez erőteljes értékesítési növekedést hozott, különösen a szupermarketekben.

Csakhogy ennek most vége, és már az eurócent is kezd számítani. A GfK piackutató adatai szerint az emberek most már odafigyelnek az akciókra, gyakrabban vásárolnak diszkontban, és a márkás termékek helyett inkább a kiskereskedelmi láncok saját márkáit rakják a kosárba. A piackutatók megfigyelték, hogy a megtakarítás végett kihagynak egy-egy vásárlást.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal szerint még az internetes kereskedelemnek is, amely a koronajárvány idején fellendült, a közelmúltban el kellett fogadnia az eladások visszaesését. A 2021 júniusához képest 15,1 százalékos visszaeséssel, 1994 óta egy éven belül a legnagyobb visszaesést jelentették. 

A BEVH e-kereskedelmi ipari szövetség vezérigazgató-helyettese, Martin Groß-Albenhausen számára ez a fejlemény egyben az online kereskedelemnek a mindennapi életben betöltött fontos szerepének a jele is.