(Forrás: the european correspondent) Augusztus 1-jén, a svájci nemzeti ünnepen az Egyesült Államok elnöke egy igencsak kellemetlen „ajándékkal” lepte meg az alpesi országot: a legnagyobb mértékű vámemeléssel egész Európában, amely Svájc legfontosabb amerikai exporttermékeit sújtja. A döntés tízezrek munkahelyét veszélyezteti, és akár arra is kényszerítheti a cégeket, hogy kivonuljanak legnagyobb tengerentúli piacukról. Ez lehet az a lökés, amely ráveszi Svájcot, hogy újragondolja függetlenségét, és közeledjen legerősebb kereskedelmi partneréhez, az Európai Unióhoz?

Az Orisnál futás a határidő előtt

Az Oris svájci óragyártónál napok óta raklapok halmozódtak fel a 7-én életbe lépett új vámtarifák előtt. A dobozokban órák százai lapultak, mind az Egyesült Államokba útnak indítva még a szabályozás hatályba lépése előtt. „Mindenkit mozgósítottunk, aki nem volt szabadságon” – mondta a cég vezérigazgatója.

Nyolc napon át megállás nélkül dolgoztak, hogy még a határidő előtt eljuttassák az árut. A 39%-os vámhír sokkolta a vezetőséget. A mérték jóval magasabb, mint amit más európai országokra vagy az EU-ra kivetettek, hiszen azok már kereskedelmi megállapodásokat kötöttek Washingtonnal. Az amerikai elnök indoklása szerint a svájci cégek „visszaéltek az amerikai piac lehetőségeivel”.

Az Orisnál tapasztalt pánik csak tünete egy szélesebb, Svájc és az USA közötti kölcsönös gazdasági függőség megingásának. Amerika Svájc második legnagyobb exportpiaca, amely évente több milliárd eurós forgalmat jelent.

Kereskedelmi sokk egy nyitott gazdaságban

Ez klasszikus terms-of-trade sokk: amikor a fő exportcikkek értékesítési feltételei egyik napról a másikra változnak meg, a beáramló pénz gyorsan és drasztikusan csökkenhet. Egy olyan kis, nyitott gazdaság számára, mint Svájc, amely néhány magas hozzáadott értékű ágazatra és néhány nagy piacra épül, ez különösen fájdalmas lehet.

A gyógyszeripar – amely Svájc amerikai exportjának közel 60%-át adja – egyelőre megmenekült, de Trump akár 250%-os vámemeléssel is fenyegetőzik, ami bármikor eltörölheti ezt a kivételt, és recesszió szélére sodorhatja az egész gazdaságot.

Iparági dominóhatás

Bár a gyógyszeripart most nem érintik a vámok, más ágazatok a kontinensen sehol sem tapasztalt mértékű csapást kaptak. A gépgyártás például kulcsfontosságú exportőr, de ha nem tud elég terméket kivinni, az nemcsak magát az ágazatot, hanem a beszállítókat is sújtja. Ráadásul a vámok a globális ellátási láncokat is gyengítik, hiszen nemcsak a késztermékeket, hanem az alkatrészeket is drágítják, késleltetve a szállítást és növelve az árakat az egész hálózatban.

A svájci gazdasági szervezetek már most jelezték, hogy a termelés egy részét át kell ütemezni, a szerződéseket pedig újra kell tárgyalni, különösen az amerikai partnerekkel. Több vállalat fontolgatja az exportirány diverzifikálását – Latin-Amerika és Ázsia irányába –, de a legkézenfekvőbb lépés továbbra is az EU-val való szorosabb gazdasági integráció lenne.

Politikai fordulópont?

A vámháború Svájcban újra napirendre tette Európa kérdését. Az ország nem tagja az EU-nak – az 1992-es népszavazás a Európai Gazdasági Térségből is kimaradt –, helyette egy többtucatnyi kétoldalú megállapodásból álló, mozaikszerű rendszerrel kezeli kapcsolatait. Egy 2021-es modernizációs kísérlet a szuverenitási aggályok miatt bukott meg.

Az EU-val tavaly megkötött új egyezmények jelenleg társadalmi egyeztetésen vannak, és várhatóan a közeljövőben népszavazásra kerülhetnek. A liberális és szociáldemokrata pártok szerint az EU a jelenlegi bizonytalanságban biztonságos menedéket jelentene, de a jobboldali Svájci Néppárt (SVP) – 27,9%-os szavazataránnyal az ország legerősebb politikai ereje – hajthatatlan: a semlegesség és a függetlenség számukra nem képezheti alku tárgyát. „Ezek a vámok nem indokolják, hogy szuverenitásunkat Brüsszelnek adjuk át” – figyelmeztetett Thomas Aeschi SVP-képviselő.

Csendes ellenállás és új stratégiák

A nagyvállalatok többsége egyelőre hallgat, sok megkeresést elutasítottak a héten. Ugyanakkor érezhető egyfajta nemzeti összefogás: a cégek és a társadalom nagy része igyekszik közösen túlélni a válságot.

Bár sokan óvatosan fogalmaznak, a háttérben már zajlik a stratégiaváltás: az új piacok feltérképezése, az EU-val való kereskedelmi kapcsolatok elmélyítése, valamint a termelési láncok átalakítása a vámok megkerülésére. Az „ajándék” megérkezett – most Svájcon a sor, hogy eldöntse, hogyan bontja ki.