A magyar alkotmány egyik legavatottabb ismerője, Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem professzora véleménycikkben keresi annak az okát, mivel tudta elbűvölni/elkápráztatni Orbán az amerikai konzervatívokat? Miniszterelnöke egy olyan országnak, amelyik Indiana állam méretű és kevesebben lakják, mint New York Cityt…
A Capitolium, azaz a törvényhozás lapjaként is elkönyvelt The Hill oldalán olvasható írásban Scheppele professzor asszony összeszedi az adalékanyagokat: illiberalizmus, kulturális háború, Soros György démonizálása, ami már-már antiszemitizmus, migrációellenesség, gender- és LMBTQ-sértegetések, s legutóbb a náci terminológiával felérő fajelméleti fejtegetés, amiben Orbán olyan fajokra utalt, amik a keresztény európain kívül esnek.
Ám mindezeknél valószínűleg többet mond az amerikai konzervatívoknak az, hogyan lehet a nagyjából harmadnyi szavazói támogatottsággal választást nyerni és úgy átalakítani a választási rendszert, hogy az „legitim” legyen ilyen paraméterekkel is. Felére csökkentve a parlamentet pedig könnyedén elérte, hogy a 200 hely többségét maga mellé állítsa.
Ellenőrzése alá vette a médiát, az igazságszolgáltatást pedig a saját embereivel töltötte fel, így – ahogy azt az EBESZ választási megfigyelői megjegyezték összegzésükben – bármilyen választási kihágás van, adekvát jogorvoslat nincs rá. Ugyanennek a mintájára kezdik átírni a választási törvényeket, de a bíróságok és kormányzók választásánál az orbáni recept Amerikában aligha működik. Hacsak, jegyzi meg Kim Lane Scheppele, nem lesz engedékeny a konzervatív többségű alkotmánybíróság.
A magyarországi orosz gázvásárlások a nemzetközi média homlokterébe kerültek: az amerikai Bloomberg hírügynökségazt írja, csak augusztusig biztosított a napi 2,6 millió köbméter gáz – ami Törökországon át érkezik, de hogy szeptembertől is több gáz érkezzék, arról még meg kell egyezni az oroszokkal. A magyar kormány további 700 millió köbméterről szeretne szerződést kötni a Gazprommal, hogy a tartalékkészletet növelni tudja.
A brit The Guardian azt is megírja, hogy a gáz Bulgárián keresztül is érkezik a Török Áramlat útvonala szerint, mivel ott lép be az EU területére, ellenben az oroszok már leállították a bolgárok számára a gázszállítást. Csak Magyarországnak és Szerbiának adnak el ezen a folyosón keresztül. A cikk kiemeli, hogy az uniós országok közül egyedül Magyarország tárgyal az oroszokkal, mintegy két hete Szijjártó látogatott el Moszkvába, hogy újabb gázszerződést kössön. És Magyarország az egyetlen, amelyik nem hajlandó elfogadni az uniós tagállamok által vállalt 15%-os gáz energiatakarékossági programot. Németország – az uniós átlagot javítva – 20%-os energiatakarékosságot ígért. A berlini kormány elrendelte a hivatalokban, sőt a magánszektorban is, hogy a lakásokban nem lehet melegebb 19 fokosnál, betiltotta a privát úszómedencék fűtését, és ezentúl este 10-től reggel hatig nem világíthatnak az utcai reklámok. Hannoverben, például, július óta a városi fenntartású hivatalokban és szabadidő-központokban kikapcsolták a mosdókban a melegvizet.
Évek óta külső és belső befolyásgyakorlásnak vagyunk kitéve – fogalmazott Vasvári Csaba, a Fővárosi Törvényszék bírója. Az interjú a The Guardianben is olvasható. Minden bizonnyal sokan idézik majd, mivel már az elején kiderül: nem független a magyar igazságszolgáltatás, azaz tetten érhető a jogállami normasértés, aminek egyes következménye lehet az uniós pénzek máris megkezdődött megvonása.
Dr. Vasvári megvesztegetésről és a bírói kinevezési gyakorlat nepotista jellegéről is beszél, illetve arról, hogy az Országos Bírói Hivatal élére kinevezett vezető túl nagy hatalmat összpontosít a kezében, amit már az Európai Bizottság és az Európa Tanács is kifogásolt. Egy másik, névtelenséget kérő volt bíró is elmondta a The Gaurdiannek: mégha az ügyek többsége fair eljárás keretében zajlik is, a politikailag kényes ügyekben csak olyan bírók dönthetnek, akik a kormány számára kedvező döntést fognak hozni. Az Amnesty International magyarországi igazgatója, Demeter Áron ezeket az állításokat mind megerősítette, példaként az egyre nagyobb támadásoknak kitett kisebbségeket, menekülteket, LMBTQ-csoportokat, civil szervezeteket, és a független sajtóorgánumokat hozta fel.
Köztük sorolta a Klubrádió fellebbezésében ítélkező bírók eljárását, ami példa arra, miként befolyásolja a kormányzat a bírói döntéseket. A magyar bírósági ítélkezés elfogulatlanságában már nem lehet bízni, jogorvoslatot gyakorlatileg a strasbourgi nemzetközi bíróságtól lehet remélni.
A lapszemle most következő részének szerzője: muosz.hu
The Times Az orosz elnök plusz gázzal jutalmazza régi magyar szövetségesét, Orbán Viktort. Mert nyilvánvaló, hogy ellentételezésről van szó, miután a kormányfő kényes egyensúlymutatványt ad elő a Nyugat és a Kreml között. Hiszen amíg pl. a németek és az osztrákok előre fáznak a téli energiaválság miatt, Magyarország – hála Szijjártó Péter moszkvai tárgyalásainak – extra 700 millió köbmétert kap.
A nacionalista miniszterelnök Putyin régi társa, hasonló véleményen vannak a többi közt a melegek jogairól, a genderről és az iszlámról. Amióta a Kreml lerohanta Ukrajnát, a magyar politikus ismételten hátráltatta a szankciókat és béketárgyalásokra szólított fel Moszkva, illetve Washington között.
Magyarország a gázszükséglet 85 %-át Oroszországból fedezi, de függ a vezetéken érkező olajtól, továbbá az villanyáram termelés kb. felét adó Paks miatt a fűtőelemektől is.
Az oroszok drasztikusan csökkentették Európa gázellátását, ez nem vonatkozik a külön egyezményben rögzített napi 2,6 millió köbméter földgázra, amely a hónap végéig a Török Áramlaton keresztül jut el magyar területre. Már azon a 4,5 milliárd köbméteren felül, amelyet az ország 15 évre szóló szerződés keretében vesz a Gazpromtól. Ugyanakkora a tárolók szintje meglehetősen alacsony, ahhoz képest, hogy már a 2. félévet írjuk.
A konzervatív brit lap emlékeztet arra, hogy a múlt héten a MOL hárította el az olajellátási válságot, mert kiegyenlítette Ukrajnánál a tranzitdíjat a Barátság vezetéken küldendő kőolaj után.
Die Presse A tudósító azt tapasztalta a szabadkai menekülttáborban, illetve Belgrádban, hogy ismét megtelik a migrációs út a Balkánon. A háború árnyékában újból egyre többen kísérlik meg, hogy eljussanak nyugatra, a határkerítéseken át, gátlástalan embercsempészek segítségével. A déli magyar határtól pár kilométerre lévő intézményben 180 hely van, jelenleg mégis 400-an lakják. A hasonló intézmények Szerbia déli részén félig üresek, de az érintettek az ígéret földje közelében akarnak lenni – mondja a szerb menekültügyi hivatal illetékese.
A Frontex is azt állapította meg, hogy mind többen vágnak neki az útnak. Ezzel együtt a magyar hatóságok naponta 600 illegális határátlépőt toloncolnak vissza rövid úton. Ezzel együtt sokan előbb vagy utóbb veszik a szögesdrót jelentette akadályt. Nem ritkán saját erőből, mert már nincs pénzük, hogy újból embercsempészt béreljenek.
A hullám megerősödésébe belejátszik az ukrán válság, mert egyrészt onnan is sok menekült érkezik, másrészt a harcok elterelik a figyelmet a Balkánról. Azon kívül úgy tűnik, már a törökök sem ellenőrzik annyira alaposan a határt és a görögök is mintha elnézőbbek lennének. Hogy éppen hol lehet a legkönnyebben átvergődni az acélkerítésen, azt azok mondják meg a hátramaradottaknak, akik már bejutottak magyar, horvát vagy boszniai földre.
Az újságíró találkozott olyan kárvallottal, akit magyar határőrkutya harapott meg. De ennél sűrűbben esik meg, hogy a próbálkozók akkor sérülnek meg, amikor leugranak a négy méter magasból. A magyar hatóságok azonban így is visszakényszerítik őket szerb területre.
A belgrádi civil szervezet, a menekülteket védő központ igazgatója szerint a politikusok azért feketítik be folyamatosan a migránsokat, mert ezzel akarnak maguknak jó pontokat szerezni, illetve felkészítik a közvéleményt a még több kerítésre, a még több rendőri ellenőrzésre.
Financial Times A vezércikk rámutat, hogy az amerikai igazságszolgáltatás gépezetének Donald Trump esetében is működnie kell, hiába is hivatkoznak sokan arra, hogy a szociális béke fontosabb, mint az igazság. Szerencsére a főügyész az alkotmányra tett esküt és nem a politikai kockázatok előrejelzésének rulett kerekére. És igencsak valószínű, hogy a FBI múlt heti rajtaütése elvezet a korábbi elnök elleni vádemeléshez.
De az is nagyon elképzelhető, hogy ezek a vizsgálatok, mert több is folyamatban van, erőszakot váltanak ki a politikus hívei részéről. Ezek azonban feltehetőleg elkerülhetetlen mellékjelenségek, miközben a tényeket kell kideríteni. Borzasztó jelzés volna, ha az amerikai jogrendszer behódolna megfélemlítésnek, vagy berezelne a nem várt következményektől.
Hogy a mar-a-lagói házkutatáshoz Joe Bidennek bármi köze van, azt semmi sem támasztja alá, az efféle összeesküvés elméletek teljesen megalapozatlanok. Viszont a főügyésznek nemigen volt más választása, minthogy nyilvánosságra hozza a maga változatát, miután Trump meglehetősen elferdítette a történteket, sőt a Szövetségi Nyomozó Iroda embereinek az életét veszélyeztette, amikor azt mondta, hogy azok olyanok, mint a Gestapo.
Kiderült, hogy az előző elnök tényleg megtartott szigorúan titkos iratokat, ami nemzetbiztonsági kockázatot jelent és sérti az idevágó törvényt. Nem tett eleget a bíróság felszólításának sem, hogy szolgáltassa be a dokumentumokat. Meg lehetett volna ezt oldani a nyilvánosság nélkül is, a házkutatás már a végső eszközt jelentette.
Az ügy kétféleképpen folytatódhat: lassan elhal, ám ennél reálisabbnak látszik, hogy elegendő bizonyíték gyűlik össze Trump ellen. Az ország azonban igen göröngyös út felé halad. Várhatóan erősödik a nyomás, hogy a legfőbb ügyész ejtse az egész vizsgálatot. A liberális demokrácia fokmérője, hogy mennyire függetlenek az intézmények. A világ most azt figyeli, hogy mennyire tartanak ki Amerikában.
The Guardian Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadójához, John Boltonhoz hasonlóan a liberális brit lap kommentárja is attól tart, hogy Európa bepánikol a gazdasági nehézségek miatt, és beadja a derekát az orosz elnökkel szemben, azaz hátba döfi Ukrajnát. Ezért azt sürgeti, hogy az orosz nép csukja le Vlagyimir Putyint, mert más út nincsen és a demokratikus közösségnek is erre kell törekednie.
A Joe Biden által meghirdetett stratégiai cél ugyan az a háborúban, hogy visszaverjék az inváziót, helyreállítsák az ukrán nemzeti szuverenitást és a globális demokrácia legyűrje a „sötétség erőit”, ám nem világos, hogy mennyire komoly a célkitűzés, amikor a NATO nem túl hősiesen visszautasította, hogy belekeveredjen a konfliktusba. Ily módon végzetes lehet, hogy egyre nagyobb szakadék tátong a retorika és a valóság között. Mind inkább felülkerekedik ugyanis a kétségbeeséssel határos aggály az energiapiacon és az élelmiszerárakban mutatkozó tovagyűrűző hatás, valamint a megélhetési költségek emelkedése miatt.
Kétséges, mennyire tart ki az európai egység, ha a Kreml ura teljesen elzárja a gázcsapot. A szankciók egyáltalán nem befolyásolták, de az összkép az, hogy Oroszország nem nyerhet, viszont nem is szenvedhet meghatározó vereséget. Olyan, mintha egy főzőedényben, folyamatosan nőne a lé hőmérséklete, de sosem érné el a forráspontot.
Pedig a Nyugat számtalanszor odavághatott volna, de a sorozatos óvatoskodás arra utal, hogy nem igazán tartja elérhetőnek, illetve kívánatosnak az oroszok megalázását. Ehhez képest Kijevnek nincsenek jó opciói. Brutális, elhúzódó állóháború vár rá, ám eközben erősödik a rá nehezedő nyomás a fegyvernyugvás érdekében. Európa ugyanis gazdaságilag szenved és ebből a populisták húznak hasznot, Olaszországban és másutt.
A földrész közvéleménye erősen megosztott az ügyben, adjanak-e az ukránok területi engedményeket. De ha a védők netán felülkerekednének, akkor Putyin harcászati atomfegyvert vethet be és ettől a nyugati politikusok teljesen összecsinálják magukat. Hogy mi volna a megfelelő válasz, annak megmondására senki sem vállalkozik.
Ám fontos, amit Biden kifejtett, hogy ti. Putyin nem maradhat hatalmon. Hiszen egy álságos ogre, háborús bűnös, egy régmúlt kor rettenetes reminiszenciája. Ha letűnik a színről, az megkönnyíti a helyzet rendezését. Ezért le kell vadászni, rács mögé kell dugni, ezt a stratégiai célt kell követni.
Der Standard A bukott cseh miniszterelnök ugyan bocsánatot kért, ám ettől még tény, hogy náciknak és fasisztáknak nevezte a kormánykoalíció három pártjának híveit. Andrej Babisról az a hír járja, hogy jövőre meg akarja pályázni az államfői tisztséget, bár uniós pénzek elsikkasztásának vádjával vizsgálat zajlik ellene. Ám ha sikerül Milos Zeman örökébe lépnie, akkor védettséget élvez.
Mindenesetre 2,3 millió embert sértett meg, amire különösen hevesen reagáltak az ellenállás volt harcosainak és a túlélőknek a leszármazottai. Megfigyelők szerint Babis részben azért ragadtatta magát erre a kijelentésre, mert bosszút akart állni azokon, akik miatt tavaly távozni kényszerült. Ezzel párhuzamosan igyekezett mozgósítani híveit az elnökválasztás előtt.
Ugyanakkor a holokauszt áldozatainak hozzátartozóit képviselő szervezet utal arra, hogy hasonló hangot üt meg Oroszország is az Ukrajna elleni támadás indokaként, hiszen Moszkva nácimentesíteni kívánja a szomszédos országot. A közlemény rámutat, hogy a cseh politikus változatlanul próbálja megosztani az országot, megkísérli egymás ellen heccelni a lakosságot.
A közvélemény kutatások szerint Babisnak jó esélye van a győzelemre, ám sikere nagy bizonytalanságot eredményezne a külpolitikában. Ugyanis elutasítja, hogy újabb NATO-csapatokat vezényeljenek Csehországba, a kérdésről népszavazást íratna ki.
Frankfurter Rundschau A német közszolgálati tévé, a ZDF távozó pekingi tudósítója azt ajánlja, hogy aki kíváncsi milyen a diktatúra, az nézze meg Kínát. Ulf Rötter három év után Brüsszelbe teszi át székhelyét, de úgy gondolja, Kínában lehet pontosan látni, mit jelent a szabadság hiánya. Mint mondta, olyan országból távozik, amely hatalmas változáson megy át – csak éppen nyugati szemüvegen keresztül nem épp a jó irányban.
Hatalmasak a gazdasági gondok, igen magas a munkanélküliség, egyre szorul vissza a demokrácia. És borzasztóan szomorú, amikor azt kell látni, hogy Hongkongban elvonják az oxigént a szabadságot és függetlenséget követelő tömegmozgalomból. A Nyugat pedig csak nézte, Peking büntetlenül megúszta. Pedig már a járvány kezdetén kiderült, milyen kőkeményen érvényesíti a kommunista párt az akaratát és a céljait.
A fertőzés során az is bebizonyosodott, hogy rendkívül hatékony a digitális önkényuralom. A mobiltelefonokon rögzített koronaalkalmazással ugyanis mindenkinek nyomon lehet követni a mozgását. És ha valaki kivonta magát a tesztelés alól, vagy pozitív lett az eredménye, akkor bezárulnak az ajtók előtte. Ez akkor válik különösen életveszélyessé, ha egyetlen élelmiszerboltba sem mehet be. Itt alighanem a főpróbát láttuk a szociális pontrendszernek, amellyel a rezsim az egész lakosságot meg akarja figyelni.
Az újságíró elmesélte azt is, hogy a szakmának gyakorlatilag számot kell vetnie a folyamatos üldözéssel és lehallgatással. A média képviselői egyszerűen nem kívánatosak egy diktatúrában.
Frankfurter Allgemeine Zeitung Salman Rushdie évtizedeken át próbálta elkerülni a végzetet, miután Khomeini ajatollah halálos ítéletet mondott ki rá még 1989-ben a Sátáni versek miatt, a szerző igyekezett visszaszerezni szabadságát az irodalomban és a való életben is. Ám az ellene elkövetett merénylet mutatja, milyen szörnyű a valóság.
De miként érezheti magát valaki, amikor tudja, hogy az iráni rendszer akkori vallási vezetője rendelte el ellene a fatvát. Hogy a fenyegetés mennyire komoly volt, az kiderült abból, hogy a könyv japán fordítóját leszúrták, norvég kiadóját pisztollyal megsebesítették, illetve többen meghaltak, amikor szélsőségesek megkíséreltek megölni egy másik fordítót. Közben pedig egyre nőtt a Rushdie fejére kitűzött egymillió dolláros vérdíj.
Ennek ellenére az alámerülés évei után az író úgy határozott: nem engedi, hogy üldözői győzzenek. Mert mint rámutatott: egy haldokló ember tört pálcát felette. A fatvában a gonosz az erény álarcában jelenti meg, megtévesztik vele a hívőket. Majd szinte hihetetlen módon igyekezett iróniával kezelni a helyzetet, a meggyilkolására kibocsátott felhívást szatíra témájaként kezelte.
Megőrizte művészi szabadságát, ismét kilépett a nyilvánosság elé, nem kért a személyi védelemből. Vendéglőbe járt enni, részt vett az irodalmi életben. Ugyanakkor szinte felfoghatatlan, de a twitteren százak nem tudná hova lenni az örömtől, hogy egy valaki az életére tört. Iránban egy újság, amely a jelenlegi iráni vallási főnök irányítása alatt áll, azt írta: kezet kell csókolni annak a kéznek, amely elvágta Isten ellenségének a torkát. Nos, ez a valóság sajnos felülmúl minden groteszk szatírát.
