Az Európai Bizottság ma olyan gyakorlati lépéseket javasolt, amelyek révén az eddiginél hatékonyabbá tehető az Európai Unió működése, valamint javítható az uniós intézmények vezetői és a polgárok közötti kapcsolat. A bizottsági javaslatok a következő területekre terjednek ki:
- Elnökjelöltek a Bizottság elnöki posztjára: Az unió helyzetéről szóló tavalyi beszédében Juncker elnök azt mondta, hogy a 2014-i európai parlamenti választásoknál alkalmazott „Spitzenkandidaten” (csúcsjelöltek)-eljárást folytatni kell. Először 2014-ben fordult elő, hogy az európai hatókörű pártok egy-egy jelöltet állítottak a Bizottság elnöki tisztségére, az Európai Tanács pedig bizottsági elnökké választotta a legtöbb mandátumot elnyerő pártcsalád jelöltjét. Ez az eljárás megerősítette a három uniós intézmény közötti kapcsolatot, és javította munkájának a hatékonyságát.
Ma az Európai Bizottság meghatározta, hogyan fejleszthető tovább az eljárás, tiszteletben tartva az uniós intézmények és a tagállamok közötti egyensúlyt. Közöttük szerepel az a felhívás, hogy a politikai pártok döntsenek hamarabb, még 2018 vége előtt az elnökjelöltekről, és kezdődjék előbb a kampány. Ez lehetővé tenné a választók számára az azonosulást a jelöltekkel és az általuk képviselt politikai programokkal. A Bizottság azt is ajánlja, hogy a nemzeti politikai pártok tegyék világosabbá kötődésüket az európai pártokhoz.
- Az Európai Parlament és a Bizottság összetétele: Az Európai Tanácsnak döntenie kell az Európai Parlament 2019–24 közötti ciklusra vonatkozó összetételéről, tekintettel az Egyesült Királyság kiválása miatt megüresedő képviselői helyekre. Az egyik lehetőség az, hogy e helyek egy részét egy transznacionális választókerület számára tartanák fenn. Ez megerősíthetné a választások európai dimenzióját. A Bizottságnak szimpatikus a transznacionális lista elképzelése, ám ehhez a Tanács egyhangú egyetértésére van szükség. Az Európai Bizottságra nézve pedig a következő biztosi testület kinevezése előtt az európai vezetőknek dönteniük kell arról, hogy fennmaradjon-e a tagállamonkénti egy-egy biztos elve, vagy legyen kisebb a Bizottság.
- Kettős tisztséget betöltő elnök: A Bizottság és az Európai Tanács elnöki tisztséget egyszerre betöltő kettős elnök elképzelését először Jean-Claude Juncker vetette fel az Unió helyzetéről szóló 2017-i beszédében. Hatékonyabbá tehetné az unió szerkezetét, ha ugyanaz a személy töltené be mindkét intézmény elnöki tisztjét. A kettős kinevezéshez nem szükséges egyesíteni a két intézményt. Az Európai Bizottság elnöke jelenleg is az Európai Tanács tagja. A két elnök feladata a tanácsadás, az intézményeiktől származó hozzájárulások megosztása, a kapcsolódási pontok kialakításának és a közös nevezőre jutásnak segítése.
- Párbeszédek a polgárokkal: Az Európai Bizottság rendszeresen szervez párbeszédeket a Bizottság tagjaival, az Európai Parlamenttel, a nemzeti kormányokkal, a helyi és regionális hatóságokkal, valamint a civil társadalom képviselőivel együtt. 2012 óta kereken 500 ilyen interaktív nyilvános vitára került sor 160 helyszínen. A Bizottság mostantól a 2019. májusi európai parlamenti választásokig még gyakrabban tart majd ilyeneket, mintegy 500 további rendezvény megszervezését tűzte ki célul.
Február 23-i ülésükön az EU-ból kilépő Egyesült Királyságon kívüli 27 tagállam állam- vagy kormányfői is megvitatják majd ezeket az intézményi kérdéseket.
„Eredményesen működő Európa: intézményi lehetőségek az Európai Unió munkájának hatékonyabbá tételére” című bizottsági közleményTájékoztató: Az Európai Parlament és az Európai Tanács összetétele – mi várható 2019-ben?
Tájékoztató: Párbeszéd a polgárokkal az európai parlamenti választások előtt
Tájékoztató: Új szabályok a 2019. évi európai parlamenti választások átláthatóbbá tétele érdekében
Az EU hosszú távú költségvetése 2020 után
Az Európai Unió állam- vagy kormányfői február 23-i ülésükön megvitatják majd, hogy miként lehet megfelelően finanszírozni és valóra váltani azokat az prioritásokat, amelyeket 2016. szeptember 16-án Pozsonyban és 2017. március 25-én a Római Nyilatkozatban meghatároztak az EU számára. E két elem – vagyis a közös prioritások meghatározása és a végrehajtásukhoz szükséges forrásoknak az unió rendelkezésére bocsátása – egymástól elválaszthatatlan.
A Bizottság háromféleképpen járul hozzá ehhez a fontos vitához:
Először is rendelkezésre bocsátja a szükséges adatokat és tudnivalókat az uniós költségvetéssel, annak előnyeivel, eredményeivel és hozzáadott értékével kapcsolatban.
Másodszor a lehetséges szakpolitikai döntések pénzügyi hatását szemléltető forgatókönyveket állít össze.
Harmadszor bemutatja, hogy az új uniós költségvetés késedelmes elfogadása milyen következményekkel járna a diákokra, a kutatókra, az infrastrukturális beruhzásokra és sok más érintettre nézve.
A Bizottság választási lehetőségeket vázol fel az uniós költségvetés korszerűsítésére vonatkozóan is, amely például az uniós költségvetés céljai és finanszírozásának módjai közötti kapcsolat megerősítésével járhat. Emellett az uniós finanszírozás és az EU alapvető értékeinek tiszteletben tartása közötti kapcsolat javítására is javaslatokat tesz.
Az Európai Bizottság várhatóan 2018. május elején fogja előterjeszteni az új hosszú távú uniós költségvetésre vonatkozó hivatalos javaslatát. Addig is folytatja a párbeszédet az érdekeltekkel, többek között az EU költségvetési prioritásaira vonatkozóan 2018 januárjában elindított nyilvános konzultációkon keresztül.
Nyilvános a 2020 utáni uniós költségvetésről
Vitaanyag az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről (2017. június)