A búsképű lovag hódítani szeretne az Operettszínház színpadán

A Don Quijote-jelenség szólásmondásként vált örökérvényűvé: a szélmalomharc, mint fogalom mindenki számára ismert. (A nyitó képen Cervantes madridi emlékműve; lábai előtt “az elmés nemes Don Quijote de la Mancha, a búsképű lovag és a szamaragoló Sancho Panza.)

Az eredeti történet – ha lehámozzuk róla a középkori díszletet, környezetet – arra keresi a választ, milyen lenne a világ, ha abban a szeretet, az elfogadás, a gyengédség és a szolidaritás uralkodnék, illetve, hogy mit tudunk kezdeni manapság a tisztasággal, a lovagi eszményekkel.

„A búsképű lovag” musicalváltozata – és ezt talán kevesen tudják – 1965. november 22-én debütált a Washington Square Theatre-ban, majd három esztendő múltán a New York-i Martin Beck Színházba költözött, és összesen 2328 előadást élt meg. A Cervantes-mű (La Mancha lovagja) amerikai színpadra átdolgozóinak nevét ezúttal is érdemes megemlíteni: Dale Wassermann (szövegkönyv), Mitch Leigh (zene) és Joe Darion (dalszövegek). Musicalről és zenés filmről van szó: egyes számai szinte slágerré váltak.

Az első európai bemutatót Madridban tartották, majd London következett a premierek sorában. Budapesten 1971-ben mutatták be a nemes lovag gondolatébresztő történetét az Operettszínházban, akkor Darvas Ivánnal a címszerepben. A fél évszázaddal ezelőtti generáció és a következő nemzedékek számára is sokáig Darvas Iván maradt az örök Don Quijote, színészi zsenialitásával, fanyar humorával. Ne feledkezzünk el Gregor József fantasztikus, átütő erejű produkciójáról és Szakácsi Sándor szintén örökbecsű, és a nem fővárosi, hanem egri sikeres bemutatóról!

Az idén március 20-án, hosszú szünet után, az Budapesti Operettszínház viszi színpadra Don Quijote zenés kalandjait. Az örök idealista lovag, aki tudja, hogy egyedül a remény az, amivel elérhetjük a céljainkat. Az alkotókat leginkább az sarkallta, hogy főhősünk utazása ma akár transzcendens, belső utazásként is felfogható – egy letűnt kor eszményeinek megidézésében. A búsképű lovag szívbe markoló története – bár kissé idegennek tűnik föl napjaink gyakorlatias, pénzközpontú, digitális világában – felejthetetlen dalaival, zenéjével és időtálló üzenetével ma is hódít.

A darab rendező-koreográfusa Vincze Balázs, a fő szerepekben mások között Szabó P. Szilveszter, Németh Attila, Nagy Lóránt, Kerényi Miklós Máté, Serbán Attila, Sándor Péter, Peller Anna, Nádasi Veronika és Dancs Annamari látható-hallható majd. A bemutató iránt máris élénk a közönség érdeklődése.