Orbán hazai és külföldi hívei súlyosan támadják a független sajtót

Magyarországon immár megszokott, hogy Orbán bírálói rendszeres támadásoknak vannak kitéve, de az új, hogy ezúttal egy külföldi szerkesztő került célkeresztbe – írja a német Süddeutsche Zeitung. Mint ismeretes, az MTVA durván nekiment egy osztrák újságírónak, csak azért, mert az a dolgát végezte és kérdéseket tett fel a Fidesznek. Egy olyan országban, ahol független sajtót mindinkább elnémítják.  

A kérdések a hatalomnak szóltak ugyan, ám a köztévé, a kormány szócsöve reagált – személyeskedő kirohanással. Azóta sorra érkeznek a szolidaritási nyilatkozatok, a Riporterek Határok Nélkül-től, a munkaadó Profiltól, újságíró szövetségektől. Egytől egyig mind rámutat, milyen rosszul áll Magyarország a média és a szólás szabadsága ügyében.

Az ügyben az osztrák külügyminiszter felhívta Szijjártó Pétert, ám annak reakciója azt mutatja, hogy az orbáni világegyetemben sokkal szélesebb összefüggésben tekintenek a történtekre. Hiszen a Hertha éppen most távolította el kapusedzőjét, Petry Zsoltot annak homofób és rasszista kijelentései miatt. A menesztés nagy felháborodást keltett ki budapesti kormánykörökbenón.

A szlovén kormányfő immár nem csupán saját országa független sajtójával csörtézik, hanem kemény szócsatába bonyolódott a Bayrischer Rundfunkkal (a Bajor Rádióval és Televízióval) is – tudósít a Frankfurter Rundschau, miután az kétperces (!) híradóriportban mutatta be, hogy Szlovéniában nincs minden rendben a média függetlensége körül. A jobboldali-populista Jansa a twitteren úgy reagált, hogy a tudósító jóformán csak az egyik oldalt kérdezte meg, ezért olyan cenzúrát alkalmazott, amely egykor a szovjet Pravdát, illetve a nácik harci lapját, a Stürmert jellemezte.

Ezek után heves szócsata bontakozott ki München és Ljubljana között. A BR főszerkesztője úgy foglalt állást, hogy a politikus azért vetette be az amúgy elfogadhatatlan történelmi párhuzamot, mivel le akarja járatni a független újságírást.

Megfigyelők Jansát országa Orbán Viktorának nevezik: valóban szoros kapcsolatok fűzik a magyar vezetőhöz. Az ő politikáját is a menekültekkel szembeni kemény fellépés jellemzi. Valamint az, hogy ő sem kér a sokszínű médiából. A helyzetre jellemző, hogy a szlovén köztévé igazgatója kijelentette: a legtöbb munkatársát megfélemlítik, mert amikor valami rosszat jelentetnek meg a kormányról, azonnal támadják őket hivatalos helyről. Az egyik parlamenti tudósító úgy látja, hogy a kormányfő ugyanarra használja a Twittert, mint Trump.

Ausztriában a Külföldi Tudósítók Szövetsége úgy reagált a sajtó elleni magyarországi és szlovéniai támadásokra, hogy azok új szintet jelentenek, a cél a megfélemlítés – írja az osztrák Der Standard napilap. Az újságíró-szervezet nagy aggodalommal figyeli, hogy mit művelt a magyar MTVA az osztrák Profil munkatársával, illetve a szlovén kormányfő a német közszolgálati tévé riporterével.

A szervezet elnöke, Ivo Mijnssen, aki a Neue Zürcher Zeitungot tudósítja Bécsből, közölte: elítéli a próbálkozásokat a kritikus újságírás megvádolására. Az pedig megengedhetetlen, amit Jansa tett, hogy tudniillik a 20. század két legocsmányabb propagandalapjához hasonlítja a Bayrischer Rundfunkot. Ezen belül a náci Stürmer felemlegetése arra szolgál, hogy a lehető legalantasabb módon gerjessze a németellenes érzelmeket.

Ráadásul – folytatta – a 2. félévtől Szlovénia lesz az EU soros elnöke, márpedig a közös értékekhez hozzátartozik a média szabadsága és sokszínűsége is. Ám Kelet-Európában ez ügyben aggasztó irányzat figyelhető meg, amibe beletartozik az osztrák újságírónő megrágalmazása a magyar köztelevízióban. Csupán csak azért, mert érdeklődött az esetleges új EP-frakció felől.

Az állásfoglalás üdvözölte: az osztrák diplomácia nem hagyta annyiban a dolgot és a miniszter személyesen interveniált magyar kollégájánál. Továbbá: megbízta a budapesti osztrák nagykövetet, hogy egyértelműen fejtse ki a magyar külügyi tárcánál Ausztria véleményét.

Riadót fúj a cseh közszolgálati tévé függetlensége miatt az EBU, az Európai Műsorsugárzók Szövetsége, amely a köztévéket és rádiókat tömöríti – jelentette a Reuters. Az a gondja, hogy a Babis-kormány egyre nagyobb nyomást gyakorol az állami televízióra és félő, hogy ez előbb-utóbb rányomja bélyegét a programokra is, miközben októberben választás lesz.

Az aktuális fejlemény az, hogy olyanokat akarnak kinevezni a társaság felügyelő-bizottságába, akik politikailag túlságosan is elkötelezettek és bár a testület a tartalomba nem szólhat bele, ám elbocsáthatja pl. a vezérigazgatót, az utód pedig már visszafoghatja az oknyomozó riportokat, a hatalom orra alá borsot törő jelentéseket. Miközben az ország egyik legfontosabb, közbizalmat élvező sajtóorgánumáról van szó.

Mivel Csehországot erősen sújtja a járvány és az embereknek elegük van a korlátozásokból, a kormánypárt a 2. helyre szorult a népszerűségi listán, amire 7 éve nem volt példa. Ezért is kíséri nagy figyelem a köztévé sorsát, amit csak megfejel, hogy a szomszédos Magyar- és Lengyelország reflektorfényben van a média függetlensége miatt.

Bár a Szputnyik V körüli botrányba belebukott a szlovák kormányfő és meg kell elégednie a pénzügyminiszterséggel, ám nem lehet mondani róla, hogy új posztján áttért volna a csapatjátékra – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Odahaza előzetesen senkivel sem egyeztett, úgy ment el Moszkvába, de a világon semmit sem ért el. Hazatérte után azt üzente a gyógyszer-felügyeletnek, miután az nem hajlandó jóváhagyni az orosz szert, hiszen hiába kéri az adatok 80 %-át, szóval hogy „szívélyes üdvözlet az oroszoktól, idióták!”

Matovics azt is közölte, hogy ő majd megmenti a kétmillió adagról kötött megállapodást, de senki sem tudja, hogy ez mit jelent. Ugyanakkor a tisztifőorvos a felügyelet mögé állt, a kabinet ugyanakkor hallgatásba burkolózott az újabb provokáció láttán. Heger miniszterelnök azonban elismerte: fogalma sem volt arról, hogy elődje hová készül.

Ily módon bebizonyosodni látszik, amit a pozsonyi külügyi tárca vezetője pár hete mondott, hogy ti. az orosz oltóanyag a hibrid hadviselés eszköze. A gyártó ezért nem igyekszik megszerezni az európai engedélyt, a célja sokkal inkább az vele, hogy kétbalkezesnek tüntesse fel az EU-t.

A Financial Times vezércikke azt tanácsolja Bidennek és minden nyugati vezetőnek, aki netán bojkottálni akarná a jövő évi pekingi téli olimpiát, hogy álljanak el szándékuktól. Mert az rendben van, hogy az új amerikai kormányzat népirtásnak minősítette az ujgurokkal szembeni kínai bánásmódot, de hiba volna távol maradni a játékoktól. Az ugyanis nem változtatna Kína politikáján. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyesfajta tiltakozás csak akkor eredményes, ha hosszú időn át a nyomásgyakorlás más, átfogó és összehangolt eszközei társulnak hozzá.

A bojkott azonban tönkre tenné egy sor nyugati sportoló pályafutását, hiszen az olimpia sokak számára a csúcsot jelenti. Ha nagyon kell, rá lehetne ugyan venni őket, hogy hozzák meg akár még ezt az áldozatot is, csakhogy ezáltal az ujgurok sorsa aligha fordul jobbra. Azon felül nem sokat érne ez a fajta erkölcsi elmarasztalás, hiszen a legtöbb nyugati cég továbbra is üzletelne Kínával.

Viszont a játékokat fel lehetne használni arra, hogy az USA és a többiek célzott ütést vigyenek be, ami aláásná az olimpia propaganda értékét. A leglátványosabb esemény a megnyitó, de miért kell a nyugati tévéknek fő műsoridőben közvetíteniük? Azon kívül miért kellene ott személyesen megjelenniük az amerikai és európai vezetőknek? Vagyis a világ részese lehetne jövőre ennek a nagy sporteseménynek, de nem nyújtana segédkezet a kínai látványpolitizáláshoz.