A magyar családok háromötödének nőttek a lakásfenntartási költségei a rezsicsökkentés szabályainak módosítása óta. Egy átlagos háztartásnak 12 ezer forinttal kell többet fizetnie az energiáért, az áremelésben érintettek havi 22 ezer forintos többletkiadásról számoltak be. A megkérdezett családok csaknem négyötöde próbál takarékoskodni a rezsin – derül ki GKI és a Masterplast közös, decemberi kutatásának eredményeiből. (A nyitó kép forrása: https://www.architektur-welt.de/energiesparen-im-haushalt)
A rezsicsökkentés szabályainak megváltoztatását bejelentő első kormányzati döntés óta mintegy öt hónap telt el, s bár a szabályrendszer ebben az időszakban lényeges pontokon változott, a fogyasztóknak már nyilván vannak tapasztalataik arról, hogyan érinti mindez a családjuk anyagi körülményeit. A GKI mostani felmérésében a megkérdezettek többsége (60%-a) nyilatkozott úgy, hogy a rezsicsökkentési szabályok módosítása kisebb-nagyobb összeggel, de növelte rezsiszámlájukat. Csaknem harmadukat anyagilag nem érintette a rezsiszabályok módosítása, mintegy 8%-uk pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre.
A lakóingatlan jellege szerint nagyok a különbségek: a családi házakban élők kétharmada szerint emelkedett a rezsijük, a társasházi lakások lakóinak alig fele nyilatkozott ugyanígy. A települési lejtőn lefelé haladva jellemzően nő a számlákon szereplő összegek emelkedéséről beszámolók aránya: Budapesten ez az arány átlagosan 53, a megyei jogú városokban 55, az egyéb városokban 60, a községekben 68%.
A rezsiköltségek emelkedéséről beszámoló háztartások 32%-a havonta 10 ezer forintnál kisebb, 26%-uk 11–20 ezer közötti, 11%-uk 21–30, 7%-uk 31–40, további 12%-uk 40 ezer forint feletti költségemelkedésről számolt be. Minden nyolcadik háztartás nem tudott vagy nem akart erre válaszolni.
A rezsiemeléssel érintett válaszadók átlagosan havi 22 ezer forintos kiadástöbbletről adtak hírt. Ha figyelembe vesszük az ezzel nem érintett válaszadókat is, akkor a rezsiszabályok módosítása egy átlagos magyar család számára havonta 12 ezer forintnyi többletkiadással jár. (Viszonyítási alapként, a kormányrendeletben szereplő átlagfogyasztó az áramért havi 7570, a földgázért 14 700 forintot fizet.) Az összes háztartást figyelembe véve, a családi házakban élők havi átlagban 15 ezer forint körüli többletteherről számoltak be, a társasházi lakásokban élők 7-8 ezer forintosról.
A háztartási energia árának változása, illetve az energiapiac-jövővel kapcsolatos bizonytalanság a lakosság nagy többségét arra ösztönzi, hogy valamilyen módon csökkentse energiafelhasználását. Mindössze a válaszadók 18%-a nyilatkozott úgy, hogy semmilyen takarékossági módszert sem alkalmaz s nem is tervez ilyet, további 4% pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre. Tehát a megkérdezettek 78%-a így-úgy, de próbált takarékoskodni. A családi házakban élők 82, a társasházi lakásokban élők 74% számolt be valamilyen megtakarítási célú eszköz alkalmazásáról. Még a rezsiszabályok módosítása által nem érintett családok kétharmadának is szándékában áll takarékosabban bánni az energiával.
A családok 45%-a az eddiginél takarékosabban használja az elektromos energiát. Minden kilencedik család egy vagy több, az addiginál magasabb energia-hatékonyságon üzemelő háztartási gépet is beszerzett vagy tervez beszerezni a következő egy évben. Ezek már önmagában is a takarékosságot jelző fejlemények, nemcsak anyagi, hanem fenntarthatósági szempontból is. A válaszadók bő harmada lejjebb csavarja a termosztátot: a családi házak 36, a tégla építésű társasházi lakások 40%-a, a panellakások lakóinak negyede a korábbinál alacsonyabb hőmérsékletre fűti ingatlanát.
Lakása egy részét nem fűti a megkérdezettek 18%-a, ez a módszer leginkább a családi házakban élők, illetve a 60 év felettiek körében népszerűbb az átlagosnál. Minden hatodik (de a családi házakban élők közül csaknem minden negyedik) háztartás a gázfűtést kiváltó, már meglévő másik fűtési mód (fa vagy széntüzelés, elektromos fűtés, klíma) a korábbinál nagyobb használatáról számolt be.
Minden nyolcadik család energiamegtakarítást célzó korszerűsítést (hőszigetelést, nyílászáró-cserét, új fűtési megoldás beépítését) tervez a következő egy évben. A 60 évesnél idősebb válaszadók családjai e területen kevéssé aktívak, közülük csak minden tizenharmadik készül ilyenre.