Strandolásra is alkalmas, 20 Celsius-fok körüli hőmérsékletű víz várja a Balatonhoz érkezőket a hétvégén. További jó hír, hogy a következő hónapokban, a nyári strandszezonban a tó vízminősége, hasonlóan az elmúlt évekhez, kiváló lesz –írják az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének munkatársai, Somogyi Boglárka, Vörös Lajos, Erős Tibor.
Az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézetének kutatói 2017. május 23-án végighajózták a tavat, Siófok, Tihany, Zánka, Szigliget és Keszthely térségében helyszíni méréseket végeztek, és vízmintákat szállítottak a tihanyi laboratóriumba.
A tó medre tele van (a siófoki vízmérce állása: 118 cm) strandolásra is alkalmas, 20 Celsius-fok körüli hőmérsékletű vízzel. Az előző napok viharos időjárása fenekestül felkavarta a tavat, az ásványi lebegő anyagok miatt az átlátszóság 40 cm körülire csökkent (a szélcsendes időben megszokott érték felére-harmadára). A tó vízminőségét alapvetően meghatározó lebegő mikroszkopikus algák mennyisége nagyon jó vízminőséget jelez, a klorofillkoncentráció 2 és 13 mikrogramm/liter közötti volt, ami töredéke a fürdővízre előírt határértéknek (50 mikrogramm/liter). A vihar által felkevert vízben a tavi üledék felszínén élő, nagyméretű kovamoszatok domináltak, amelyek szélcsendes időben nem fordulnak elő a vízoszlopban (1. ábra).
Az üledékfelszínen nagyméretű (>100 µm) kovamoszatok (Fragilaria sp.) élnek az élettelen üledékszemcsék között Fotó: MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet
A jó vízminőséget jelzi a hullámjárta parti köveken élő fonalas vörösmoszat, a Bangia atropurpurea is (2. ábra).
Vörös szakáll (Bangia atropurpurea) a Balaton parti kövein Fotó: MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet
A napsütés és az emelkedő vízhőmérséklet hatására gyors növekedésnek indultak a Balaton hínárjai is. A szélcsendes öblökben felszínre emelkedett a hínáros békaszőlő, és virágzik a süllőhínár (3. ábra: Virágzó süllőhínár (Myriophyllum spicatum) 2017. május 23-án Tihany partjainál / Fotó: MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet).
Az algaszaporodást szabályozó növényi tápelemek (N, P) koncentrációja a vízben nagyon alacsony, a kimutatási határ közelében van. A Balaton legnagyobb vízhozamú befolyójában, a Zala folyóban az összes foszfor koncentrációja 100 mikrogramm/liter körüli, ami sokal kisebb, mint amennyit múlt év azonos időszakában mértek. A fentiek arra utalnak, hogy a következő hónapokban, a nyári strandszezonban a tó vízminősége – hasonlóan az elmúlt évekhez – kiváló lesz.
A tavasz a legmozgalmasabb időszak a Balaton halainak életében. Ezekben a hónapokban zajlik legtöbb halfajunk ívása, ami számos halfajt serkent élőhelye elhagyására. Különösen látványos jelenség a tó nyílt vízi területein élő fajok partközelbe húzódása. Április végétől június elejéig sokfelé hallhatjuk a parthoz kihúzódó és a part menti kövezésre is ívni próbáló dévérek csobogását.
A dévérkeszeg ívása ezekben a hetekben zajlik a Balatonban / Fotó: MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet
E faj, a szintén gyakori szélhajtó küszhöz hasonlóan szakaszosan ívik, így nagyobb csapataival néhány napos időközönként találkozhatunk, különösen az alkonyati és hajnali időszakban. A Balaton viszonylag rejtett életmódú, ám a nyílt vízen tömeges halfaja, a garda is ebben az időszakban húzódik leginkább partközelbe. A parti köveken láthatók a tengerekben gyakori gébfélék hazánkban is előforduló fajai, így a folyami és egyre gyakoribbá váló tarka géb is.
Szintén az utóbbi években vált ismét egyre gyakoribbá a sügér. Ez az őshonos, kis testű ragadozó halfaj előszeretettel tartózkodik a mólók betonfalánál, a kikötők vitorlásai alatt, ezért is kedvelt zsákmánya a partról horgászó gyerekeknek. A sügérnek és a tó legjelentősebb ragadozó halfajának, a süllőnek az ívása már befejeződött, azonban a kősüllő jelenleg is nagyobb rajokban bandázik partközelben, és fogási tilalma még tart. Érdemes tehát figyelni állományára, és ha több példány akad horogra, akkor más helyet keresniük a süllőre horgászóknak. A nádasokban horgászók figyelmét pedig a nádszigetek alatt akácvirágzáskor ívó harcsa ívása kötheti le, de a Keszthelyi-öbölben és Szigliget térségében, a természetközeli hínáros és nádas területeken gyakran hatalmas napozó pontyok is megfigyelhetők a térdig érő vízben.