A tudományosan megalapozott oktatást segíti az Akadémia közoktatás-fejlesztési kutatási programja

A személyre szabott tanulás szolgálatába állított digitális technológiák, újszerű pedagógiai eszközök, problémamegoldó tevékenységen alapuló nyelvoktatás, a tanulási kudarcok megelőzése a tanulási környezet átalakításával – néhány kutatási téma azok közül, amelyeket összesen 199 millió forinttal támogat az Akadémia az idén új névvel és új tartalommal kiírt, egykor tantárgy-pedagógiai kutatási programként ismert pályázatán.

„Az iskola sok gyermek számára a fegyelmet, a látszólag unalmas és érdektelen dolgok kínnal-keservvel történő elsajátítását jelenti. Rajtunk is múlik, hogy ez a helyzet megváltozzon. Bár az utóbbi évtizedekben a folyamatos nekiveselkedéseknek köszönhetően az iskola – még ha nem olyan is, mint amilyennek álmainkban szeretnénk – sok átalakuláson ment keresztül, az oktatás területén mindig érdemes tenni, és mindig van is mit tenni” – mondta a közoktatás-fejlesztési kutatási program nyitóünnepségén Freund Tamás, az Akadémia elnöke.

Az MTA-elnök bejelentette: az Akadémia költségvetésének növekedése lehetővé teszi az évi 200 millió forintos program támogatására rendelkezésre álló keret fokozatos, a jelenlegi összeg kétszeresére növelését. Reményét fejezte ki, hogy az új kutatócsoportok az eddiginél több publikációt közölnek majd külföldi folyóiratokban is. Hozzátette: az MTA ösztönözi a megmérettetését nemzetközi szinten, egyúttal a lehető legtöbb elismert nemzetközi szakembert kíván bevonni a hazai eredmények értékelésébe is.

Freund Tamás köszöntője teljes terjedelmében ide kattintva olvasható

„Célunk a kapacitásbővítés” – mondta a nyerteseket köszöntve Csapó Benő, az MTA doktora, a közoktatás-fejlesztési kutatási program vezetője, aki szerint ez nemcsak a publikációk számának növelését jelenti, hanem a lehető legtöbb fiatal kutató bevonását is a tudományos munkába.

Csapó Benő a hazai neveléstudomány eredményeit felidéző előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1970-es évek elejétől körülbelül egy évtizedig hatalmas összegeket fordítottak a neveléstudomány fejlesztését szolgáló pedagógiai kutatásokra. Hozzátette: a tudományos megalapozottságú közoktatásra azért is szükség van, mert a PISA- (Programme for International Student Assessment –à „a nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja) tesztek eredményei alapján a magyar diákok teljesítménye romlik, ezt az irányzatot pedig meg kell fordítani.

Pléh Csaba akadémikus, az Academia Europaea Budapest Tudásközpont „Methodology of Science Education” tematikus program társelnöke együttműködést ajánlott az AE (Academia Europaea) programjának közreműködésével.

Mint mondta, a közoktatás-fejlesztési kutatási programban részt vevőkkel közösen szeretnék integrálni és az oktatási gyakorlathoz közelebb vinni az európai szakmódszertani kutatásokban megszületett eredményeket.

A Magyar Tudományos Akadémia 2014-ben hirdette meg első alkalommal a közoktatás fejlesztésének tudományos megalapozását célzó pályázatot „Szakmódszertani pályázat” címmel. Az egyéves program nagy érdeklődést keltett, ezért az MTA 2016-ban négyéves kutatási programot indított tantárgy-pedagógiai kutatási program néven, amely szintén látványos sikereket ért el.

Ennek nyomán az MTA Elnöksége határozatban javasolta Freund Tamásnak, az MTA tavaly megválasztott elnökének, hogy a programot az Akadémia tekintse hosszú távú, stratégiai feladatának. Az MTA Elnökségének határozata (57/2019. X. 22.) alapján elsőségnek számít:

  • az olvasás-szövegértésben, a matematikában és a természettudományokban a nemzetközi felmérések által hangsúlyosan jelzett problémák okainak feltárása és a megoldást segítő, a gondolkodást hatékonyan fejlesztő, a megértést és a tudás alkalmazását támogató tanulási és tanítási módszerek kidolgozása és hatékonyságvizsgálata;
  • az iskolai kudarcok és a lemorzsolódás kutatása, a korai prevenciót szolgáló módszerek kidolgozása és hatékonyságvizsgálata;
  • a fiatalok történelmi tudatának fejlődésében, az idegen nyelvek,
    a művészeti kultúra és az egészséges életmód aktív elsajátításában
    a hazai közoktatás sajátos hiányosságainak feltárása és
    a megoldásukat segítő módszerek kidolgozása és hatékonyságvizsgálata;
  • a sajátos körülmények között élő tanulók bevonására, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatására irányuló programok kidolgozása és hatásvizsgálata;
  • az oktatás átfogó digitalizációjával kapcsolatos problémák megoldására irányuló kutatások.

A felhívásra május 14-ig 46 érvényes pályázat érkezett be, összesen 7400 millió forint értékben. A kutatócsoportok vezetői a legtöbb esetben egyetemet jelöltek meg befogadó intézményként.

A pályázatokat a beérkezett anonim bírálatok alapján a bírálóbizottság tagjai a július 7-i ülésükön részletesen megvitatták, majd másnap szavaztak róluk. A bírálóbizottság elfogadta a testület elnökének javaslatát, amely szerint inkább több kutatócsoport kapjon lehetőséget kisebb összegű támogatással a programban, mint kevesebb nagyobb összeggel. A nyertes pályázók listája itt megtekinthető.