Az ELTE Füvészkertet, hazánk első botanikus kertjét 1771-ben Nagyszombatban alapították. A kert eredetileg az orvostanhallgatók képzését szolgálta, de nagyon hamar helyet kaptak benne hazai, majd trópusi növények, kertészeti különlegességek. Mi több, a Fővárosi Állat- és Növénykert első állatai is a Fűvészkertben helyezték el néhány évig. (A nyitó kép forrása: www.lobu.hu)
A kert 170 éve foglalhatta el a mostani méltó helyét, és egyesek szerint irodaépületének helyén lehetett Mátyás király vadászkastélya, amelyet II. Lajos és később török basák is laktak. A kerek évfordulót a kertről szóló könyvvel, emlékkiállítással és emlékfa-ültetéssel is ünneplik.
Az intézmény az utolsó költözés alkalmával, 170 éve foglalhatta el méltó helyét Festetics-kertben. A mai budapesti, VIII. kerületben maga a csoda rejtőzik. Egyesek szerint Mátyás majd a basák kastélyának romjai helyén építette fel három évszázada barokk kastélyát Szeleczky Márton alispán, aki itt látta vendégül Mária Teréziát királynőt, majd fiát, a kalapos király Józsefet.
A Füvészkert legidősebb fája a közel 250 esztendős sajmeggy; élnek ott mintegy 200 éves páfrányfenyők is. Híres különlegessége az amazonasi óriás-tündérrózsa; mindig nagy az érdeklődés körötte, gyerekeknek engedélyezett „üléspróbáira” mindig több a jelentkező, mint a nyertes. Egy-egy termetes levéltányéra akár 80 kilót is elbír a víztükrön lebegve. Jellemző, hogy e növénynek a Viktória-házban első példányait a millennium idején hercegek és miniszterek feleségei látogatták meg.
Miként említtetett, a Fővárosi Állat- és Növénykert első állatai – medvék, farkasok, keselyűk is a Fűvészkertben leltek otthonra néhány évig…
A kert romantikus építményei, tavai – köztük a legnagyobb tó a szigetével – Molnár Ferenc tolla által váltak örök életűvé: ott rejtőztek el a Pál utcai fiúk, Boka, Csónakos, Nemecsek a vörösingesek elől. A regényből ismert harang mind a mai napig megkondul zárás előtt.
A kert a 19. század végén élte virágkorát, 10 hektáros területén 12 ezer növényfaj és változata élt. A kiegyezés (1867) után Buda és Pest városa látványos növekedésnek indult, és teljesen körbe ölelte létesítményeivel a század közepén még alig lakott területet. A növekvő számú lakosságnak megfelelő orvosi ellátásra volt szüksége, amit klinikaépületek építésével kívánt megoldani a város, és a kevésbé értékesnek tartott Füvészkert területét jelölték ki erre a célra. Sajnos, így a kert területe egyharmadára zsugorodott, látványos kertrészletei: a tavak, a műrom és a növénygyűjteményének egy része is megsemmisült.
A kert történetének legszomorúbb időszaka a II. világháború: üvegházait lebombázták, megmaradt trópusi gyűjteményei megfagytak.
Jelenleg több mint 8000-re tehető a növényfajok és változataik száma, amelyek rendszertani vagy életföldrajzi besorolásuk szerint tekinthetők meg. A főbb gyűjteménycsoportok: arborétum, trópusi és szubtrópusi növények, kaktuszok és egyéb szukkulensek, orchideák, rovaremésztő növények, trópusi vízinövények (tündérrózsák), kontyvirágfélék, citrusok, ausztrál növények, cikászfélék, trópusi páfrányok és begóniák, broméliafélék, hazai és magashegységek növényei, védett és vöröskönyves növények.
A kert több évszázados kapcsolatrendszere révén Amerikától Ázsiáig és Ausztráliáig minden kontinensről származóan fel tud vonultatni növényérdekességeket, mint például az amazonasi óriás tündérrózsa vagy az ausztráliai eredetű sárkányfenyő. Több mint 300 nemzetközi vörös listás és ugyanennyi, hazánkban is védett növényfaj található meg, közülük mintegy 40 faj megóvására – más nemzeti parkokkal együttműködve – különös figyelmet fordít.
Tíz évvel ezelőtt a Füvészkert területe az 5,5 hektáros gödi Huzella-kerttel egészült ki. Megalakult 2017-ben a FűFa-tankert, melyben az óvodások és kisiskolások kertészeti foglalkozásai és nyári táborai zajlanak.
A pesti Füvészkert 1960 óta országosan védett, 2005-ben pedig elnyerte a Magyar Örökség Díjat. Másfél évtizeddel ezelőtt a kert és védett épületei (pl. Festetics-kastély, a Pálmaház) is féltett kincsei a kulturális örökségvédelemnek.
A fővárosi, Illés utcai tündérvilág talán sokaknak még sem ismerős. Most, hogy 250 éves fennállását ünnepli, egy gyönyörű albumot is megjelentetett az Eötvös Loránd Tudományegyetem, így haza is vihető a sok-sok képpel gazdagított története, Ennél sokkal fontosabb, hogy mind többen élőben is lássák, s időről-időre elmerüljenek ebben a zöldellő csodában a világváros szívében.
A ma nyílt füvészkert-emlékkiállítás a kastélyban és a kert egész területén jövő május végéig látogatható. Ma, a kiállítás megnyitóján elültettek egy Kacurafa- Cercidiphyllum japonicum fát, és átadták az Interaktív fajkeresőt a füvészkert herbáriumában.
„Az ELTE Füvészkert története alapításának 250. évfordulójára” címmel megjelent könyv a kert 250 évének történetét ismerteti benne a fontosabb eseményekkel, számos színes és fekete-fehér történeti fényképpel (1846-tól). Külön fejezetekben mutatják be a Füvészkert gyűjteményeit: a több mint 8000 fajt és kertészeti változatot számláló élőnövény-gyűjteményt, az 5000 kötetes szakkönyvtárat és irattárat, a 12 000 tételes maggyűjteményt és a 30 000 lapos herbáriumot. Emellett az olvasó megismerheti a Füvészkert műemlék épületeit, oktatási, kutatási, természetvédelmi, zöldnevelési ismeretterjesztési tevékenységét. Fontos epizódok továbbá a Pál utcai fiúk füvészkerti vonatkozásai, korabeli kertképei.
A kötet szerzői: dr. Isépy István, Papp László, dr. Priszter Szaniszló, szerkesztette: Papp László.