A Bizottság elnöke az EU kezdeményezéseiről

Az Európai Unió helyzetéről szóló mai értékelő beszédében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke körvonalazta, milyen kiemelt kezdeményezéseket tervez a Bizottság a következő évre. Ezek a kezdeményezések többek között arra irányulnak majd, hogy: 

# folytatódjanak az európai lakosság átoltottságának növelését célzó erőfeszítések, világszerte felgyorsuljanak az oltási kampányok, valamint javuljon a világjárványokra való felkészülés;

# globális partnereinkkel együttműködve megszüntessük az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozása terén fennálló forráshiányt;

# vezető szerepet vállaljunk a digitális átalakulásban, amely munkahelyeket teremt és javítja a versenyképességet, egyúttal pedig gondoskodjunk a műszaki kiválóságról és az ellátásbiztonságról;

# az eddiginél is méltányosabb munkakörülményeket biztosítsunk, javítsuk az egészségügyi ellátást, és több lehetőséget teremtsünk az európai fiataloknak ahhoz, hogy kiaknázhassák az európai szociális piacgazdaság előnyeit;

# szorosabb együttműködést folytassunk a biztonság és védelem területén, és elmélyítsük a legfontosabb szövetségeseinkkel kialakított partneri viszonyt;

# védelmezzük az európai értékeket és szabadságokat, valamint a jogállamiságot. 

Az EU helyzetéről szóló beszéd előtt a Bizottság bemutatja az eredményeket

A beszéd teljes szövege itt található. 


Az Unió helyzetéről szóló évértékelő vitában a képviselők az EU előtt álló legfontosabb feladatokról kérdezték az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent.
Az évszázad legnagyobb egészségügyi válsága, a múlt évtizedek legmélyebb gazdasági visszaesése és a valaha volt legnagyobb globális katasztrófa kapcsán von der Leyen a második évértékelő beszédének elején kijelentette: „Úgy döntöttünk, hogy ezt együtt csináljuk végig. Egy Európaként. És büszkék vagyunk erre”. Kiemelte, hogy beoltottságot tekintve Európa az elsők között van, és a világ oltóanyag-gyártásának a felét adja. Most az a legfontosabb, hogy világszerte is minél hamarabb minél több embert beoltsanak, folytatódjanak az európai oltási kampányok, és felkészüljünk a következő járványokra – mondta az elnök.
A jövőt tekintve „a digitális terület lesz a vízválasztó”, mondta von der Leyen, és ehhez kapcsolódóan egy, chipekről szóló új európai jogszabálytervezet benyújtását jelentette be, amely összefogja Európa világszínvonalú kutatási, tervezési és tesztelési képességeit és koordinálja majd az uniós és a nemzeti beruházásokat. Az éghajlat-változással kapcsolatban von der Leyen kijelentette: „mivel ember által előidézett jelenségről van szó, ezért tenni is mi tudunk valamit ellene”.
Az unió volt az első nagy gazdaság, amelyik a zöld megállapodás formájában átfogó jogszabály-rendszert mutatott be a klímaváltozás kezelésére, mondta, hozzátéve: a Bizottság megduplázza a biológiai sokféleségre rendelkezésre álló forrásokat, 2027-ig így további négyezermillió eurót lehet majd éghajlati célokra felhasználni.
A kül- és biztonságpolitikáról szólva az elnök európai kiberbiztonság-politika és a kibervilágban az európai ellenállóképességet fokozó jogszabály mellett érvelt, és bejelentette: a 2022 januárjában kezdődő francia tanácsi elnökség idején európai védelmi csúcstalálkozóra kerül majd sor.  

A képviselőcsoportok vezérszónokainak felszólalásai  
Manfred Weber (EPP, Németország) a koronavírus-járvány társadalmi és gazdasági következményeire rámutatva kijelentette, hogy Európának sürgősen új munkahelyeket kell teremtenie, egyebek között az egészségügyi ágazatban is, ahol az unió a covid19-oltóanyagoknak köszönhetően éllovas. A frakcióvezető a közlekedési és a digitális ágazatot lefedő, az unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi program sürgős létrehozása és az uniós bürokráciacsökkentés mellett érvelt. Az európai védelmi képességeket egy gyors reagálású hadtesttel és egy európai FBI-já alakított Europollal kellene fejleszteni, tette hozzá.
Iratxe García Pérez (S&D, Spanyolország) kedvezően értékelte a koronavírus-járvány és annak következményei ellen tett uniós erőfeszítéseit. „A lakosság 70 százaléka beoltott, ismét szabadon mozoghatunk az unión belül, és már folyamatban van a NextGenerationEU forrásainak elosztása”. Megkezdődött az átmenet a zöld gazdaság felé, de „nem tettünk eleget az európaiak jólétének biztosításáért”, mondta, megjegyezve: a válság felnagyította az egyenlőtlenséget és a leginkább rászorulókra volt a legrosszabb hatással.
Dacian Cioloș (Renew, Románia) bírálta, hogy a Bizottság diplomatikus lépéseket tesz a Tanácsnak ahelyett, hogy a Parlamenttel együtt szakpolitikát alkotna. Mivel az európai értékek alkotják az unió alapját, ezért a Bizottságnak el kell kezdenie a már csaknem egy éve hatályos, de még soha be nem vetett, az unió költségvetését védő jogállamisági mechanizmus alkalmazását, jelentette ki.   Erre az Európa több szegletében fellelhető illiberális mozgalmak finanszírozásának leállítása miatt van szükség. Ezeken a helyeken lebontják az igazságszolgáltatás függetlenségét, újságírókat gyilkolnak meg és kisebbségeket különbözetnek meg hátrányosan – tette hozzá.
Philippe Lamberts (Zöldek/EFA, Belgium) ambiciózusabb klímapolitikát kért: „gyorsabban, magasabbra, erősebben: ideje, hogy az olimpiai célokat a Föld megmentéséért szükséges erőfeszítésekre is alkalmazzuk”. A képviselő az adózási és a szociális rendszerek változása mellett érvelt ahhoz, hogy mindenki méltó életet élhessen. Lamberts kiemelte: Európa csak a függetlenség megosztása révén válhat „nehézsúlyú játékossá” a külpolitikai porondon. „Egy erődként működő Európa soha nem lehet elismert geopolitikai szereplő” – mondta. A képviselő bírálta, hogy az európai államok Afganisztán kapcsán leginkább azon aggódnak, hogy nehogy egy afgán is európai földre lépjen.
Az európaiaknak nem „szép beszédekre” van szükségük, hanem arra, hogy „békén hagyják őket” – mondta Jörg Meuthen (ID, Németország), aki a zöldmegállapodással, a helyreállítási alappal és a klímaváltozással foglalkozó csomaggal kapcsolatban bírálta a Bizottság „hatalmas kiadásokkal járó” terveit, amelyekért végső soron az európaiak fizetnek majd. A képviselő a burjánzó bürokráciára figyelmeztetett, és az atomenergia mellett érvelve bírálta a zöld átmenetet.
Raffaele Fitto (ECR, Olaszország) felhívta a figyelmet arra, hogy „a NextGenerationEU forrásai önmagukban nem elegendőek”, és a stabilitási egyezmény reformjára szólított fel. Emellett az állami támogatásra vonatkozó szabályok módosítását és önállóbb kereskedelempolitikát kért. „A környezeti átmenetet nem valósíthatjuk meg anélkül, hogy tekintettel lennénk arra, milyen hatással van mindez a világra, különösen a saját termelési rendszereinkre” – mondta. A lengyelországi jogállamisággal kapcsolatban Fitto bírálta „az egyes tagállamok saját hatásköreit tiszteletben nem tartó többség politikai kényszerét”.
Martin Schirdewan (The Left, Németország) szerint von der Leyen saját magát ugyan megdicsérte, de nem kínált választ napjaink problémáira. A képviselő az oltóanyagokra vonatkozó szellemi tulajdonjogok felfüggesztését kérte, és elítélte, hogy a tíz leggazdagabb európai milliárdos a járvány ideje alatt tovább gyarapította vagyonát, miközben minden ötödik európai gyerek szegénységben vagy azt kockáztatva nő fel.

A teljes vita felvételről (2021.9.15.) Ursula von der Leyen elnök 2021. évi értékelő beszéde az Unió helyzetéről (Európai Bizottság) Az eljárás lépései EP kutatószolgálat: A von der Leyen-Bizottság hat kiemelt szakpolitikai célja – helyzetjelentés 2021 őszén Szabadon felhasználható kép- és hanganyag Az Unió helyzetéről folytatot vita során a képviselők sorra vették a koronavírus elleni uniós intézkedéseket és az Unió előtti feladatokat