Ha megkérdezzük a győrieket, vagy bárkit, aki már járt az északnyugat-dunántúli nagyvárosban, hogy melyik a település legmeghatározóbb épülete, igen nagy valószínűséggel azt mondja: hát a Városháza. És csak utána következik a sorban a Püspökvár, a Káptalan dombi Székesegyház, netán a sílesikló-tetejű Kisfaludy Színház.
Éppen 125 esztendeje, 1900. március 19-én avatták fel a város akkori új büszkeségét, városházát, és helyezték el előcsarnokában Mátray Lajos szobrász carrarai márványból készült, életnagyságú Bisinger-szobrát, valamint Hauszmann Sándornak a nagy eseményt megörökítő emléktábláját.
Ilyen lett volna a győri Duna-partra tervezett városháza.
Eredetileg másutt
El tudná képzelni valaki ezt a 85 méter hosszú, 40 méter széles, 59 méter magas tornyú, több mint 200 helyiségből álló épületet másutt? Mondjuk, a Bécsi-kapu téren, netán a Duna-kapu téren vagy a Szent István út keleti vagy nyugati végén? Eredetileg ugyanis a városatyák e három helyszínben gondolkodtak. Persze, a sorolt helyeken nyilván nem lehetett volna ekkora. Végül a belvárostól kicsit kijjebb eső Vásártér mellett döntöttek. Igaz, nem egyöntetűen, mert a kereskedők nem szívesen mondtak le erről a jól jövedelmező területről.
Városházának épült, az 1950-es években rendőr-kapitányság volt, ma levéltár. Erkélyéről Kossuth Lajos 1848. október 21-én toborzóbeszédben szólt a győriekhez…
Győrnek, mint minden városnak, természetesen jóval régebb óta volt közigazgatási épülete. Az első, ismert győri városháza a 16. század első felében a valamikori Szent Erzsébet utcában, a mai Apáca utca 5. szám alatt magasodott. Évtizedekkel később, 1570-ben a Szent Miksa (később Városháza, ma Rákóczi Ferenc) utca elején szerzett a város telket városháza építésére. Később, 1753–54-ben készült a földszintes helyett a ma is álló egyemeletes, lekerekített sarkú, díszes épület (ezt emlegetik régi városházaként) a Rákóczi utcában. Jelenleg – jelképesnek is mondhatóan – itt működik a múlt emlékeit őrző levéltár. Érdekessége még, hogy földszintes elődjének pincebörtönében raboskodott és kínozták meg a Jókai regényéből ismert lőcsei fehér asszonyt, azaz Géczy Juliannát, és akit 1714. szeptember 25-én a mai Széchenyi téren felállított vérpadon lefejeztek.
Az első kapavágás
Jórészt Bisinger József egykori győri üvegesmester pénzadományából épült a városháza; mellszobra a hivatal első emeleti lépcsőfordulójában.
A régi városháza egészen a mostani megépültéig szolgált, de időközben bizony szűkös lett. Már a 19. század közepén fölvetődött, hogy a lendületesen fejlődő Győrnek újra, nagyobbra lenne szüksége. A tetthez vezető elhatározást erősítette meg, amikor Bisinger József helyi üvegesmester városnak adományozta az akkoriban tetemes összegnek számított pénzhagyatékát. A győri új városháza tervezői pályázata 1893-ban jelent meg. A kor neves építésze, Alpár Ignác meg is nyerte, ám mivel túllépte az építkezésre rendelkezésre álló keretet és nem volt hajlandó módosítani az elképzelését, a megbízást a második helyezett Hübner Jenő kapta. (Hübner egyébként országszerte számos kórház és nagy lakóépület tervezője.)
Végül elérkezett a nagy nap: 1896. május 14-én Zechmeister Károly (1910-ben, mindössze 58 évesen halt meg), a város máig legelismertebb, legnagyobb tisztelettel övezett polgármestere tette meg az első kapavágást. A kapa egyik oldalán lévő szöveg: „A Múlt Harczi Dicsőségének, A Jövő Békés Munkásságának legyen szentelve.” A másik oldal szövege: „Magyarország Fennállásának Ezredik Évében ezzel Tette Az Első vágást Győrváros székházának Építéséhez Zechmeister Károly kir. tan. Polgármester.”
Schlichter Lajos, az építő
Az építési megbízást Kopcsányi Hlatky-Schlichter Lajos (1855–1920) téglagyáros, építőmester, építész kapta. Az akkori győri közéletben több évtizeden át vezető szerepet töltött be, kétszer is országgyűlési képviselőnek választották, volt az ipartetület és az iparkamara elnöke is. Nevéhez az emlékezetben leginkább a messze földön is híres „Schlichter-tégla” kötődik, ami az általa alapított téglagyárból került ki, és ma minden gyűjtő örülhet, aki SL jelzésű téglát vehet a kezébe. A gyár megszűnt, nevét ma a Téglagyár utca őrzi. Nevéhez köthető a valamikori Ágyúgyár, a Gráb-gyár, az Állami Főreáliskola, a mai Révai Gimnázium építése.
És még valami. Talán nincs olyan győri, aki ne ismerné a vasút és a vidéki buszpályaudvar között álló, „Schlichter-villát”, az építőmester egykori otthonát. Az 1939 után üresen maradt épületbe egy időben a zálogház működött. Évtizedekig nem törődött a város a felújításával, állagának megóvással. A villa olyan állapotba került, mint azok, akik kénytelen-kelletlen a zaciba jártak…
És jött a Leier
De aztán Ausztriából Győrbe jött egy szintén márkás építőanyaggyártó cég: a Leier Hungária Kft. 2012-ben megvásárolta a villát, két év alatt felújította, amely 2014-ben készült el.
Kérték a Tűztornyot
Térjünk csak vissza a Városházához! Építésének kezdetekor (négy évtizedes huzavona után) 1893-ra megépült a vasutat átívelő Baross-híd, ami a maga nemében páratlan volt, és máig meghatározó Győr életében. Közvetlen mellette folyt a városház-építés, amihez mintegy 200 ezer téglát használtak fel…
Az ám, az új városháza a győriek kérésére kapott tornyokat. 1894-ig, amíg el nem bontották, a ma sétálóutca, a Baross út és az Arany János utca kereszteződésében állt a valamikori (még előtte az erődként is szolgált város Fehérvári-kapuja) Tűztorony, Győr jelképe (lásd a fenti képet!). A polgárok ezért kérték, hogy legyen tornyos a városháza, és főtornya hasonlítson a Tűztoronyra.
A városháza-építést 26 „munkanemre” ütemezték, ennek megfelelő sok-sok kőfaragó, lakatos, festő, bádogos stb. vállalkozó szakemberrel. Mint később, az avató ünnepségen is elmondták, Schlichternek olyan kitűnő szakmunkások álltak rendelkezésére, akik abban az időben sorozatban dolgoztak a széles körű szaktudást igénylő, remek épületeken. Segédmunkára bőséggel volt olcsó, megbízható, helybéli és környékbeli munkaerő.
Orgona és harangjáték
A Győri Városháza párját ritkítóan szép dísztermének pad- és széksorait eredetileg a hatalmas épület előtti térre nézően, patkóalakúra építették. Az eredeti elrendezést 1973-ban megváltoztatták: vízszintes, soros ülésrendűre építették át, hogy több hely jusson az ott tartott sokféle rendezvénynek. Nem utolsó sorban annak köszönhetően, hogy a pesti Zeneakadémia (ma Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem)
felújítása miatt szét kellett szedni messze földön híres, páratlan hangzású orgonáját. Ennek egy része Győrbe, a másik része Sopronba került. Az orgona kiváló helyet kapott a kitűnő akusztikájú díszteremben, a sípokat a díszterem karzatán helyezték el. Sok emlékezetes hangversenyt tartottak itt – mígnem a Zeneakadémia visszakérte, a város visszaadta a pompás hangszert… A díszterem ülésrendjét így – okafogyottá válva – visszaállították eredeti állapotába, persze technikailag modernizálva szavazógépekkel, kivetítéssel.
A Győri Városháza egyik harangja; foto: Krizsán Csaba/MTI.
A toronyról már szó esett, de arról még nem, hogy onnan az e tájhoz kötődő “Fújdogál a szél az öreg Duna felől” kezdetű népdal (Timaffy László gyűjtése) hangzik fel óránként, valamint 11 és 17 órakor Reményi Attila győri zeneszerző által komponált kétperces harangjáték szólal meg. Győrbe 2021 nyarán érkezett meg a tiroli Innsbruckban öntött 37 bronzharang, amit ekkor be is emeltek a Városháza egyik tornyába. A harangok össztömege 620 kilogramm. A harangok megrendelője a győri önkormányzat volt, amely az első világháború után elhurcolt harangokat szerette volna helyettesíteni az újakkal.
Látogatás bejelentkezéssel
A Városháza aulája, benne Bisinger József életnagyságú, fehérmárvány szobrával szabadon látogatható, a díszterem csak a nyilvános események, például az önkormányzati közgyűlések alkalmával. Rendszeresen idegenvezetők mutatják meg Győr (egyik) jelképét, a látogatás ingyenes, de előzetes bejelentkezéshez kötött. Regisztrálni lehet a 00 36 96 311 771-es telefonszámon vagy a gyor@tourinform.hu e-mail címen. Látogatható a Városháza tornya is, amihez hagyományosan engedélyt kell kérni a jegyzői titkárságon. Egyszerre legföljebb 15 személy lépcsőzhet fel a jó időben pompást kilátást kínáló a toronyba.
A Városháza díszterme és tornya előzetes bejelentkezéssel látogatható, ezt megtehetik a gyor@tourinform.hu e-mail címen. Győri találkozásunk emlékét megörökíthetjük egy fotóval a Szívügyünk Győr-szelfipontnál.
Városházi díszterem- és toronylátogatás csak idegenvezetővel: bejárhatjuk Győr egyik legismertebb épülete, a Városháza nemrégiben megújult, eredeti pompájában helyreállított dísztermét, majd az 59 méter magas toronyból a város egyedülálló szépségű panorámájában gyönyörködhetünk. Találkozási pont: Városház tér A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a szabad helyek függvényében a +36 96 311 771-es telefonszámon vagy a gyor@tourinform.hu e-mail címen lehetséges.
