A kelet-európai országok felvétele az Európai Unióba addig ismeretlen lehetőségeket tárt fel az utóbbiak előtt. És ezek nemcsak országosan, de helyben is megnyíltak – ha az ott élők jól sáfárkodtak velük. Ilyen példát mutatott be szerzőnk is a Népszabadság 2007. július 21-i számában. (A nyitó képen a vésztői városháza.)

«A bukaresti integrációs tárca közreműködésével jutott közös uniós támogatáshoz a Békés megyei Vésztő és romániai testvérteIepülése.

A XIX. század végén mintegy hetven telepes család költözött át VésztőrőI a Lugos és Déva között található lgazfalvára (Dumbrava). Trianon után elszakadtak a rokoni szálak, amelyek csak az 1989-i rendszerváltást követően szövődtek újra, az egymástól több mint kétszáz kilométerre fekvő kelet-magyarországi és romániai település között. A két önkormányzat is elkezdte építeni a hivatalos kapcsolatokat, mostantól pedig az eddiginél is szorosabbra fonja őket.

Kaszai János vésztői polgármester elmondta, igazfalvi látogatásukon szó esett az együttműködés és a közös jövőtervezés konkrét formáiról. A PHARE-programból támogatott projekt keretében nemcsak Igazfalva és Vésztő polgármesteri hivatalai, egyéb intézményei és civil szervezetei alakíthatnak ki kapcsolatokat, de az együttműködés kiterjed a szociális, kulturális, ifjúsági területre, a hagyományok közös ápolására is.

Igazfalva madártávlatból.

Az elképzeléseket Romániában Igazfalva, továbbá a hozzátartozó Rekettyő (Rachita) és Bukovec (Bucovaţ) falvak vezetői, valamint az oda érkezett vésztői küldöttség jelenlétében mutatták be. Ihász János igazfalvi polgármester közölte: több mint negyvenezer eurót fordíthatnak a tapasztalatcserékre, táboroztatásra, az ezekhez szükséges eszközök beszerzésére, Kaszai János reméli, hogy az első közös tervnek lesz folytatása, együtt a jövőben is ki tudják használni a Brüsszel kínálta lehetőségeket. Úgy vélte: főleg az oktatás területén tudnák az ismereteiket átadni, illetve az infrastrukturális beruházások megpáIyázásában szerzett tapasztalatokat oszthatják meg az Igazfalviakkal. Megjegyezte: náluk a fejlesztések pályázati pénzből történtek, hiszen Vésztő nem Magyarország gazdag vidékén található, sok szociális problémával küzd, 18-20 százalékos a munkanélküliségi arány.

Az EU-csatlakozás óta eltelt három évben csaknem hatmillió eurót sikerült megpáIyázniuk. Vésztő polgármestere hangsúlyozta: mindenekelőtt a gazdasági kapcsolatokat kellene tovább erősíteni, mert jelenleg ez az együttműködés leggyengébb láncszeme.

(„Az újságíró archívumából” rovatunkban megjelenő írások az Arcanum Adatbázis Kiadó Digitális Tudománytárának gyűjteményében őrzött cikkek felhasználásával készülnek. Köszönet illeti érte az Arcanum ADT-t.)