A szlovák származású (pozsonyi születésű), jó ideje cseh üzletember, Andrej Babiš nagyarányú és az európai trendekbe illeszkedő győzelmét elemezte a német Zeit online. Euro-szkeptikusok és populisták törnek előre szerte Európában, a gyakorlatilag csak Franciaországban sikerült megtorpanásra kényszeríteni őket.
Babiš győzelme egyrészt azt jelenti, felerősödik a migránsellenesség, azaz az Angela Merkel fémjelezte politikával való szembehelyezkedést hozza, és ami nyomon követhető volt Sebastian Kurz győzelmével is Ausztriában. A hazája sajtójában „cseh Trumpként” is emlegetett politikust még Silvio Berlusconi volt olasz kormányfőhöz is hasonlítják, hisz’ hasonló médiacár, s igyekszik majd minden hatalmat egy kézben összpontosítani. Babiš osztja a Visegrádi 4-ek politikájának számos alapelemét, és ezzel tovább fogja mélyíteni az Európai Unión belül Kelet és Nyugat megosztottságát. Ugyanakkor az egyik cseh politológus úgy látja, ő korántsem lesz annyira nacionalista, mint Orbán Viktor, mert egocentrikus oligarchaként alapvetően a további anyagi haszonszerzés szándéka viszi előre.
A Die Welt szintén Babiš menekültellenes politikájára és az ezzel együtt teret nyert illiberális demokráciák európai erősödésére hívja fel a figyelmet. Hangsúlyozva, hogy egyre jobban szembemennek a populista országok az unió alaptörvényével, s ehhez, pontosabban a nacionalizmus előretöréséhez Babišnak Lengyel- és Magyarország már kikövezte az utat. A cikk még azt is pedzegeti, hogy talán idejekorán vették fel a keleti, a volt szovjet blokk országait az unióba, mert mind a mai napig messze állnak a nyugati értelemben vett európai értékrendtől. Amiben bízni lehet: hogy Franciaország és Németország szoros egységben nem engedi a Kelet és Nyugat közti megosztottság további mélyülését.
Az egykor meglehetősen rossz hírű keletnémet pártlapból olvasható napilappá előlépett Neues Deutschland már úgy fogalmaz a Babiš győzelmétől várható új politikai irányról, hogy így aztán végleg megbukott az uniós menekültkvóta követelménye. Ez azt is jelenti Jean Claude Juncker számára, hogy újra kell gondolni az unió menekültpolitikáját. Ám felhívja a figyelmet arra is, hogy mindezek ellenére a menekültek befogadását elutasító országok továbbra is szép pénzeket tesznek zsebre Brüsszeltől.
Jászberényből mutatta be a Közös Ország Mozgalom egyik lelkes tagját a Der Tagesspiegel. Anna elmondta, ha Pestről hazamegy, nem szabad politizálni, mert a család egy része Fidesz-párti. Miközben persze panaszkodnak az alacsony bérekre és a rossz egészségügyi ellátásra. S arra, hogy a jó szakemberek már itt hagyták a hazájukat. Mészár Anna tenni akarása és hite a változásban – töretlen. Ám miután a választási törvény megreformálására tett kísérletük nem járt sikerrel, úgy látja, az emberek továbbra sem hisznek a változásban. Ezért félő, hogy a jövő tavasszal otthon maradnak, mert nem látják a győzelem esélyét.
Ha egy embert az ellenségei száma alapján ítélünk meg, akkor Soros György igazán büszke lehet magára – fogalmaz szerkesztőségi cikkében a The Washington Post. Autokrata vezetők Kelet-Európától kezdve – beleértve a saját szülőhazáját is – Kínán át Egyiptomig rettegnek Sorostól és intézkednek, hogy akadályozzák civil alapítványainak 30 éve töretlen működését. Mivel a diktátorok egyáltalán nem szeretik Sorost, jó hír nekünk, hogy 18 milliárd dollárt tett alapítványaiba. Így Soros tulajdonképpen egy filantróp szuperhatalmat épít a liberális demokráciák érdekében. Amire már csak azért is nagy szükség volt, mert az elmúlt évtized a demokráciák visszanyeséséről szólt Putyintól kezdve török Erdoganon, a venezuelai Madurón és Orbán Viktoron át az azeri Ilham Aliyevig.
A probléma persze ott van, hogy a civil szervezetek nem tudják betölteni azt az űrt vagy szerepet, amit adott esetben nem tesznek meg a demokráciáért a kormányok. Márpedig úgy tűnik, mintha Donald Trump is hátat fordítana a demokráciának és az emberi jogok ügyének. Idézi Goerge W. Bush minapi beszédéből azt a passzust, hogy az amerikai elnökök pártállástól függetlenül hitték, hogy Amerika biztonsága és virágzása tulajdonképpen záloga a szabadságért folytatott sikernek szerte a világon. Ezért Trump elnök hazájának duplán jót tenne, ha Sorossal tandemet alkotna, ha ez elmaradna, az tragédia lenne az ország számára.
Magyarország területén találták meg a régészek az első olyan csontvázat, amely a lepra jeleiről árulkodik – írja a brit Daily Mail. A középkorban leginkább elterjedt betegségről most kiderült, hogy sokkal ősibb, mint gondolták, mert a feltárt csontváz idejét az i.e. 3780 és 3650 közé datálják. Így az eddigi kutatásokból nyert tudományos eredmények módosulnak, már ami lepra előfordulási helyét is idejét illeti, Ázsia helyett most Abony-Turjányos dűlőt vették föl a régészeti adatok közé. A 48 emberi maradványt tartalmazó régészeti anyagból leprával fertőzött négy csontvázat azonosítottak, de még az sem kizárt, hogy más fertőző betegségnek is a nyomára bukkannak.