A főváros népszerűségének folyamatos csökkenése az utóbbi csaknem két év egyik legmeghatározóbb irányzata az ingatlanpiacon. Annak ellenére, hogy 2020-ban tizenhat éves rekordot döntött Budapesten a vándorlásból származó lakosságszám-csökkenés, az élet egyáltalán nem állt meg a főváros ingatlanpiacán. A kerületeken belül 43 ezren, a kerületek között mintegy 58 ezren változtattak állandó lakóhelyet egy év alatt; a számok alapján a legnagyobb mozgás a XI. kerületben történt.
A belföldi vándorlás statisztikái alapján 2020-ban csökkent a városok népszerűsége, a községek népességvonzó ereje viszont tovább nőtt. A legvonzóbb megyék az otthonkeresők számára Pest, Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Fejér és Somogy voltak. Ugyanebben az időszakban a fővárosban 101 ezren változtattak állandó lakóhelyet; sokan a kerületükön belül, illetve másik kerületbe költöztek. Budapest teljes lakosságához képest ez a szám talán nem is sok, azonban országosan 265 000-en változtattak tavaly állandó lakcímet, így a fővároson belül valósult meg az összes vándorlás 38 százaléka.
Újbudán költöztek a legtöbben, mintegy 4700-an a kerületen belül. Ennek oka, hogy ez a legnépesebb és az egyik nagyobb kerület, változatos városképpel és ingatlanpiaccal, ahol a panellakásoktól az új építésű otthonokon át a hegyvidéki luxusingatlanokig minden lakástípus megtalálható. Így azoknak, akik nem szeretnének másik kerületbe költözni új ingatlan vásárlásakor, a XI. kerület ideális választás lehet. Hasonló adottságokkal rendelkezik Óbuda, Zugló, valamint – a lakástípusok változatosságát tekintve – a XIII. kerület is.
A kerületeken belüli és kerületek közötti költözés abszolút számait vizsgálva a XXIII. kerület ingatlanpiaca volt a legcsendesebb: a kerületen belül 332-en választottak új otthont, 878-an érkeztek, 643-an elhagyták a kerületet. A kerületen belüli legtöbb költözés Újbudán történt (4662 fő), és oda érkezett a legtöbb új lakó is – más kerületekből (4711 fő) és onnan költöztek is el a legtöbben (4842-en).
A kerületek közötti lakosságcsere nagyságát tekintve a legtöbben (820) a XI. kerületből költöztek a szomszédos XXII. kerületbe, valamint Zuglóból a XVI. kerületbe (730-an); a legkevesebben (két személy!) a XXIII. kerületből költözött az V. kerületbe, illetve három-három választott XXIII. kerületi új lakóhelyet az I. és V. kerületi otthona helyett.
Az el- és odaköltözők különbözetét vizsgálva a 2020-ban a pesti oldalon a XVIII. és XVI. kerület lakossága gyarapodott a legnagyobb mértékben, 643-, illetve 638-cal. A legnagyobb veszteséget a VII. kerületnek kellett elkönyvelnie, ahol 877-tel csökkent a lakosság. A budai oldal legnagyobb nyertese a III. (+565) és a II. kerület (+445), a legnagyobb vesztes pedig a XI. kerület, ahol 131-gyel csökkent a lakók száma. Népességarányosan számítva a legnagyobb nyertes 1,05 százalékos növekménnyel a XXIII. kerület, a legnagyobb vesztes ebben a tekintetben is a VII. kerület, 1,75 százalékos lakosságszám-csökkenéssel.
A kerületen belüli költözés és elköltözés arányát, azaz a népességmegtartó erőt vizsgálva a (külső és jellemzően olcsó) XXI. és XVII. kerület, illetve a változatos lakókörnyezetű, és az utóbbi években nagyon élénk lakásépítést produkáló III. kerület végzett a dobogó felső fokán. A költözések mintegy háromötöde a kerületeken belül történt; ez az arány a klasszikusan belvárosi, Budapestet tekintve drága VII., V., VI. és I. kerületben a legalacsonyabb, 20 százalékot alig meghaladó.
Népességarányosan a legtöbben az I. kerületből (6 százalék), valamint a belvárosi V. (5,5 százalék), VI. (5,6 százalék) és VII. (5,9 százalék) kerületből költöztek el, ám a beköltözők aránya (4,2–5,9 százalék) is ezekben, illetve a IX. kerületben volt a legmagasabb.
Aligha szükséges magyarázni: a 2020. év statisztikáiban már mérhető a koronavírus hatása és az agglomeráció népszerűsége, ám az idei adatokban ezek feltételezhetően még markánsabban meg fognak jelenni.
