A kárköltségek (is) emelték tavaly a casco átlagdíját

Tíz százalékkal magasabb – 93 200 forint – volt az előző évinél 2018-ban a megkötött teljes körű casco-biztosítások éves átlagdíja a netrisk.hu adatai szerint. Az emelkedés egyrészt a növekvő gépjármű-forgalom miatt megugró kárgyakoriságnak, másrészt a helyreállítási költségek folyamatos emelkedésének a következménye.

A biztosításközvetítő Netrisk értékesítési csatornáinak (partneri, online és ügyfélszolgálati értékesítések) összegző adatai szerint a már meglévő casco-szerződéseiket lecserélő, évfordulós váltók átlagosan 72 ezer forintért találtak maguknak új szerződést, miközben – a jellemzően az autó megvásárlásakor – megkötött új szerződések átlagára 100 ezer forint felett alakult: használt autók esetén 107 ezer, új autók esetén 101 600 forint volt az átlagos éves díj. Ennek oka a gépjárműpark eltérő összetétele illetve az, hogy az évfordulós váltóknak több volt a kármentes idejük, és többségük a váltással eleve a kedvezőbb díj elérésre törekszik.

Évről évre nő azok aránya, akik tudatos ügyfélként különféle kiegészítő biztosításokkal erősítik meg a casco-biztosításuk által kínált védelmet, tavaly már tízből négy szerződő is így járt el. A leggyakoribb ilyen fedezet az asszisztencia szolgáltatás (43%), az üvegkárok önrészbiztosítása (36%), valamint a járműben helyet foglalók élet- vagy balesetbiztosítása (11%).

Az ügyfelek növekvő tudatossága az önrészben is megmutatkozik: a szerződők több mint fele (54%) a kár esetén számára legkedvezőbb, 10 százalék, de minimum 50 ezer forintos  lehetőséget választja. További 35 százalék él a 10 százalék/100 ezer forintos önrészt előíró konstrukcióval. Ezek némileg drágább biztosítások ugyan, mint például a 20 százalékos verziók, de tetemes kár esetén az ügyfelekre csupán fele akkora anyagi terhet rónak az alacsonyabb önrészarány miatt.

Az elérhető díjkedvezmények hatására a nagyobb egyszeri kiadás ellenére is egyre többen választják az egy összegű éves díjfizetést: a szerződők 51 százaléka döntött így 2018-ban. Ezt követi a negyedéves díjfizetés (32%), megelőzve a féléves és havi gyakoriságot (9, illetve 8%) Jelentősen, 61-ről 67 százalékra emelkedett egy év alatt azok aránya, akik átutalással rendezik a díjaikat, a csekkes fizetés eközben 26-ról 22 százalékra esett vissza.