(Munkatársunktól/a FAZ alapján) Így nevezte hozzáértő ismerősöm azt a politikát, amit Donald Trump hónapok óta folytat. Idézték már a Hamletet ezzel kapcsolatban: „Őrült beszéd, őrült beszéd, de van benne rendszer”.
Az első intézkedések, rendeletek viszont azt mutatják, hogy most az ígéretek egy jó része meg is valósul, így a kilépés a párizsi klímaegyezményből, valamint az ENSZ egészségügyi szervezetéből, a WHO-ból.
Az USA mostantól „visszaszerzi szuverenitását”, és nem engedi többé, hogy más országok kizsákmányolják – ígérte Trump. Ez a NATO-szövetségeseknek és védelmi kiadásaiknak is szólhatott, de a vezető hatalom új főparancsnoka közvetlenül nem említette a szövetséget. Trump a világtörténelem „legerősebb hadseregét” akarja, de hangsúlyozta, hogy az USA ereje mindenekelőtt akkor mutatkozik meg, ha nem kell háborúba mennie. Önmagát „béketeremtőként” jellemzi.
Trump hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok „visszaveszi a Panama-csatornát”. Azt is mondta, hogy a Mexikói-öbölt hamarosan átnevezik „Amerika-öbölnek”. Grönland és Kanada azonban, amiket Trump az utóbbi időben gyakran emlegetett egy szuszra: Kanada olyan ország, amit a legjobb lenne az USA-hoz csatolni 51. államként, Grönland pedig, amit jobb lenne Dániától elválasztani és Washingtonhoz csatolni – nem került szóba. Trump tehát itt is tartózkodott az európai szövetségesei elleni közvetlen támadástól.
A vámok damoklészi kardja azonban továbbra is a szövetségesek felett lebeg. A legtöbb közgazdász figyelmeztetésével ellentétben Trump a drágább importot nem az infláció hajtóerejeként, hanem az infláció elleni intézkedésként írta le: ahelyett, hogy az amerikai állampolgárokat adóztatná meg, akiknek a rovására állítólag más nemzetek gazdagodnak, a kereskedelmi partnereknek kellene adót vagy vámot fizetniük, és ezzel tehermentesíteni az amerikaiakat.
Trump biztosítani akarja, hogy az amerikai zászló a Marson is lobogjon. Amerikai űrhajósok repüljenek a bolygóra! Ezzel az új elnök nagyrészt átveszi Elon Musk vállalkozó elképzelését, aki a Marsot akarja gyarmatosítani. Musk, aki várhatóan drasztikusan megnyirbálja a nemzeti költségvetést Trumpnak, most bőséges támogatásra számíthat a Mars-projekt számára – ha a kongresszus belemegy a játékba.
Trump a migrációs politikával kapcsolatban is konkrétumokat fogalmazott meg: szükségállapotot akar hirdetni a déli határon, és katonákat bevetni „az országunkba történő katasztrofális invázió” elleni küzdelemre. Azt is mondta, hogy „millió és millió bűnöző külföldit” azonnal haza kell telepíteni. Trump a külföldön működő drogkartelleket terrorszervezetnek akarja minősíttetni. Ez lehetővé tenné számára, hogy a 2001-i al-Kaida-támadások után meghirdetett „terrorizmus elleni háború” széles körű szabályait a latin-amerikai bűnbandák elleni katonai harcra is alkalmazza. A menedékkérőknek a jövőben ismét Mexikóban kell majd várniuk a döntésre.
Trump emellett energetikai vészhelyzetet is ki akar hirdetni. Ezt az inflációval indokolta, amihez a magas energiaárak is hozzájárultak. Az elnök feltehetően gyorsabban akarja lehetővé tenni az olaj- és gázfúrásokat ott, ahol eddig a környezetvédelmi előírások miatt nem engedélyezték: „Fúrj, bébi, fúrj!” – kiáltotta Trump. Trump megismételte a „Zöld Új Deal” és az elektromos autókkal szembeni kritikáját.
Az elnöki székbe frissen beült politikus bejelentette: szakít a demokraták genderpolitikájával. „Csak két nem létezik”. Véget akar vetni a kisebbségek úgynevezett pozitív diszkriminációjának is: Amerika színvak és meritokratikus – mondta.
Trump ismét isteni gondviselésnek nyilvánította a merényletkísérletet a butleri nagygyűlésen (amikor a füle szélét súrolta a golyó). Őt kiválasztották, hogy „újra naggyá tegye Amerikát”.
Kijelentette: nemcsak a merénylő, hanem az igazságszolgáltatás is meg akarta őt semmisíteni, a szövetségi igazságszolgáltatást politikai fegyverként használták ellene. Ez a jövőben nem fog többé előfordulni – mondta Trump, aki a választási kampányban azt ígérte, hogy politikai ellenfeleit az igazságszolgáltatás fogja felelősségre vonni.