A lakosság többsége elégedett a biztosítók szolgáltatásával és továbbra is bízik a biztosítókban, derült ki az idei Biztosítás Bizalmi Index (BIBIX) felmérésből, amely a lakosság elégedettségét és biztosítókba vetett bizalmát hagyományosan, éves kutatás keretében vizsgálja – ismertette a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
A biztosítókba vetett bizalom továbbra is magas, 53,4 pont a 100 fokú skálán, tehát a magyar felnőtt lakosság továbbra is inkább bízik a biztosítótársaságokban. A 2019 óta folyamatosan emelkedő irányzat megtört ugyan, azonban nem beszélhetünk érdemi visszaesésről.
A biztosítók iránti össz-elégedettséget mérő index értéke csaknem változatlan: 80,8 pont a százas skálán, ami továbbra is magas szintű elégedettséget mutat a biztosítottak körében. Az egyes biztosítástípusokon belül a baleset-, az élet- és az egészségbiztosításokkal a legelégedettebbek az ügyfelek. Leginkább a nyugdíjbiztosítással rendelkezők biztosítás-élménye javult 2021-hez képest. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB)-n iránti elégedettség mértéke azok körében, akik az utóbbi években szenvedtek balesetet (károsult alindex) a tavaly tapasztalt javulás után visszaállt a 2020-ban mért értékre.
Az egyes intézménytípusokba vetett bizalom tekintetében a biztosítók továbbra is a bankokhoz hasonló megítélés alá esnek.
A legfontosabb szempont, ami alapján a magyarok biztosítót választanak, az ár–érték arány. Ezt követi az ismertség, a megbízhatóság, a gyorsaság, az ügyfélközpontúság és a gördülékeny ügyintézés. A megkérdezettek egy része számára emellett a személyes kapcsolattartás és az igény szerint alakítható konstrukciók lehetősége is elvárás.
Szolgáltatóváltásra főként a kedvezőbb díjak és a rossz kárrendezési tapasztalat ösztönözné a biztosítottakat.
A covid-járvány hatására a lakosság ötödének jövedelme csökkent, negyedéé nőtt, minden második válaszadó anyagi helyzetére nem volt hatással a pandémia. Ennek következtében a lakosság biztosítottságában kisebb mértékű csökkenés történt 2021-hez képest. A legtöbben a megtakarítási jellegű biztosításaikhoz nyúltak, illetve KGFB-konstrukciójukat módosították a járvány hatására.
Lakásbiztosítása a magyar lakosságnak csaknem háromnegyede, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása kétharmaduknak, életbiztosítással 48 százalékuknak van. A nyugdíj-biztosítottak aránya változatlanul 23,1 százalék, casco-t minden ötödik lakos kötött, megtakarítás jellegű életbiztosításba 15,4 százalékuk fektetett.
Ami a megkötött biztosítások számát illeti, az átlag háromnál több biztosítással rendelkezik; a férfiak, a 40–49 évesek, a városokban élők, a magas jövedelműek, a diplomások és a gazdaságilag aktívak az átlaghoz képest több biztosítást kötnek.
A lakosság fele havi legfeljebb 10 ezer forintot költ biztosításra; 10-20 ezer forintot 18,5 százalék szán ilyen célra, ennél magasabb összeget 11,8 százalék fizet. A magyar felnőtt lakosság 17,5 százaléka nem költ havonta biztosításokra.