Hiába növekedett negyedével a panellakások értékesítésének ideje, még mindig ez az ingatlantípus adható el a leggyorsabban: országos átlagban 88 nap alatt kelnek el az ilyen típusú lakások. A családi házak eladói fél évnél hosszabb idő után találnak vevőt – derült ki az Otthon Centrum piaci elemzéséből.
Az év elején eleve lomhán induló ingatlanpiacot tovább lassította a koronavírus, és ez hatással volt az árakra, illetve a tranzakciószámokra is, ami az értékesítési idő növekedésével párosult. Az Otthon Centrum bázisán értékesített összes ingatlantípus esetében a korábbinál hosszabb időt kellett várni a fizetőképes vevőre az első félévben.
Sok eladó nem enged, inkább kivárja a magasabb árat kínáló vevőt, ezért az értékesítési időnél tapasztalhatók a legmarkánsabb változások. A legrövidebb idő alatt még mindig a panellakásokat lehet értékesíteni, ugyanakkor ebben az ágazatban a legnagyobb a változás is. A tavalyi átlagos értékesítési idő nagyjából negyedével nőtt és országos átlagban az idén elérte a 88 napot.
Budapest belvárosa a legkelendőbb (74 nap), a budai oldal pedig már az országos középértéket közelíti (85 nap); a külső pesti kerületek ezt már meg is haladják kicsivel (90 nap).
A megyei jogú városok közül a régióközpontokban is jól mentek a panelek (82 nap), ám a többi, 50 ezer lakosúnál népesebb városban már lassabb volt a pörgés (100 nap). A kisebb városokban a fizetőképes vevő megjelenéséhez ennél átlagosan rövidebb (80–90 nap), az agglomerációban azonban már hosszabb időre volt szükség (100 nap).
A téglalakások értékesítéshez 2014 óta először 100 nap kellett, ami hatodával hosszabb idő a múlt évihez képest. Budapest belvárosában az átlaggal megegyező, Budán öt nappal rövidebb, a külső pesti kerületekben ugyanennyivel hosszabb idő alatt keltek el a téglalakások. A régió-központokban azonban csak 89 nap kellett az értékesítésükhöz és ez az érték a tavalyihoz képest nem emelkedett. A többi városban 97-111 nap), Pest megye településein 102 nap a jellemző.
A családi házak esetében ugyancsak eladási lassulás tapasztalható, olyannyira, hogy árban és az értékesítéshez szükséges időben már a budai és pesti kerületek adatai is jócskán eltértek egymástól. A számottevően drágább budai oldalon a forgási idő is sokkal hosszabb, hat és fél hónap, szemben a megfizethetőbb árú külső pesti kerületek négy hónapjával.
A megyei jogú városok esetében 160 nap, a kisebb településeken 175-195 nap között változott a forgási sebesség, jellemzően a településméret csökkenésével növekedett az érték. Pest megye településein csak 149 nap kellett a sikeres üzlethez, ez pedig még alacsonyabb is, mint az előző évi átlag.
Ez utóbbi összefügghet azzal, hogy egyre népszerűbb az agglomeráció, a pandémia elhúzódása miatt pedig sok családban fogalmazódott meg a vágy egy Budapest környéki kertes házra.