A ma és a holnapok élelmiszere: a tojás

Évről évre több tojást esznek a magyarok, ugyanakkor kicsit csökkent a belföldi tojástermelés, holott az ország határain belül működő élelmiszer-előállítás, vagyis a biztonságos hazai termelés kiemelten fontos.


A koronavírus megjelenése is bizonyította: válság idején az emberek még inkább az olcsó és tápanyagdús élelmiszerek felé fordulnak.Mivel mindig a rövid ellátási láncú, regionálisan megtermelt élelmiszer a fenntarthatóbb a külföldről hozott hasonló áruval szemben, a magyar tojás megvásárlása nemcsak abban segít, hogy ne szálljanak el a tojásárak itthon, hanem abban is, hogy együtt védjük meg a Földet. A tojás a jelen, még inkább a jövő élelmiszere, hiszen a leginkább fenntartható módon előállítható és az egyik legolcsóbb fehérjeforrás – hívja fel a figyelmet a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség) a tojás mai világnapja alkalmából.
Majdnem 20 millió darab tojással többet ettek a magyarok 2019-ben 2018-hoz képest, és az idén is érezték a tojástermelők a koronavírus-járvány miatt megnőtt keresletet. „Ez is bizonyította, hogy Magyarországon minden tartástechnológiának helye van – az EU-konform ketrecesnek, a mélyalmosnak, a szabad- és a biótartásnak – mert valamennyi tartásmódban termelt tojás kellett ahhoz, hogy a hazai boltok polcait magyar termelésű tojással töltsék fel” – mondta Szép Imre, a Tojásszövetség elnöke.


Ugyanakkor enyhe csökkenés vagy inkább stagnálás következett be a termelésben az az előző év azonos időszakához képest a Baromfi Termék Tanács adatai szerint, ezt a madárinfluenza megjelenése okozta. Tavaly 580 millió darabnál több tojást termelt meg az első félévben a nagyüzemi tyúktartás, az idén alig többet, mint 540 milliót. Drágult a tojás a boltokban: a féléves átlagár nettó 42,19 forint volt. Viszont fontos megjegyezni, hogy az árnövekedés ellenére sem érte el a fogyasztói ár a két évvel ezelőtti szintet.
A magyarok legfontosabb szempontja tojásvásárláskor még mindig az ár–érték-arány, ugyanakkor már figyelembe veszik a tojás származási helyét is. Legtöbbször viszont nincsenek tisztában a tartási módok közötti valós különbségekkel. Például azzal, hogy az EU-konform ketreces tartásnak a legkisebb az ökológiai lábnyoma, ennek a tartásmódnak emiatt is kell meghagyni a helyét az üzletek polcain.
A tojás a legfenntarthatóbban termelt legolcsóbb fehérjeforrás; legutóbb a washingtoni székhelyű nagy múltú kutatószervezet, a World Resource Institute[3] sorolta be a legfenntarthatóbb fehérjeforrások közé. Ezért és az ára miatt is a jövő élelmiszere világszinten, és akkor a tudományosan bizonyított jótékony hatásairól – például arról, hogy a tojásban lévő kolin nagy szerepet játszik a magzat agyának fejlődésében, vagy arról, hogy a biológiai értéke egyenlő az anyatejével – nem is beszéltünk.
A Föld erőforrásai végesek, ezért kell a megtermelt élelmiszerek fenntarthatóságával foglalkozni. Kiszámolták, ha az Egyesült Államok tojásigényét szabadtartású vagy ökológiai technológiával állítanák elő, az annyi helyet venne igénybe, hogy az amerikaiaknak Kanadába vagy Mexikóba kellene költözniük.

„Ha ugyanezt a számolást elvégezzük Magyarországra, ahol egy évben 2,3 milliárd tojás fogy (2019-i KSH-adatok alapján) 1015,5 négyzetkilométernyi területre lenne szükség, hogy minden magyar lakost szabadtartással előállított tojással lássunk el. Ha kizárólag szabadtartású technológiával oldanák meg az ország tojásellátását, akkor egy Pécs városnyi területtel többet foglalnának el a tojótyúkok az ellátásukhoz szükséges takarmánytermő- és kifutóterülettel együtt az EU-konform ketreces tartás területigényéhez képest” – mondta Dr. Molnár Györgyi, a Tojásszövetség titkára.
Nagyon fontos szempont az is, hogy az alternatív termelési rendszerek bármelyikében sokkal drágábban lehet tojást előállítani, így nagy a valószínűsége a jövőben annak, hogy egyetlen darab tojásért a mai árakhoz mérten 40, akár 100 százalékkal többet kell majd fizetni. Ha pedig nincs az országhatárokon belül elegendő belföldi tojás, nagyobb az esélye annak, hogy a tojások az EU-n kívülről érkeznek, tehát valószínűleg sokkal kevésbé szabályozott környezetből, miután

a világban az Európai Unió erre vonatkozó szabályozása a legszigorúbb. Hosszú távon az EU-konform ketreces technológia nélkül a fogyasztók biztonságos ellátása veszélybe kerülhet.