Az olasz állampolgárságú Luca Visentini (*1969) az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkára. Tavaly tavasszal az ETUC (magyar rövidítéssel: ESZSZ) bécsi kongresszusán másodszor is megválasztották a tisztségébe. Visentini, aki jó negyedszázada dolgozik a szakszervezeti mozgalomban, regionális, nemzeti és EU-szinten egyaránt, levelet intézett Orbán Viktor miniszterelnökhöz és Áder János államfőhöz.

„Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Elnök Úr! A Covid-19 vészhelyzet már komolyan súlyosan érinti az összes európai országot, sok vállalat küzd a válság túlélésével és munkavállalók vesztik el munkájukat. Ha nem megfelelő és sürgős enyhítő és támogató intézkedésekkel reagálunk, a jelen vészhelyzet hatalmas recesszióhoz és munkanélküliséghez vezet, aminek helyrehozatalához hosszú idő és hatalmas források szükségesek. Ennek okán a szociális partnerek minden országban erőteljesen támogatják a vállalkozások pénzügyi megsegítését és a rövidített munkaidős foglalkoztatást a munkavállalók jövedelem-kompenzációjával.


Ezzel összefüggésben azért fordulok Önhöz, hogy mély aggodalmunkat fejezzem ki a Covid-19 terjedése okozta gazdasági következmények enyhítésére Magyarországon elfogadott intézkedésekkel kapcsolatban, ideértve a 2020. március 30-án elfogadott jogszabályt. Az ESZSZ üdvözli a koronavírus nemzetgazdaságra gyakorolt hatásainak enyhítését célzó kormányzati lépéseket, de

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a törvénytervezetekről semmiféle konzultációt nem folytattak a magyar szociális partnerekkel.

Noha egyértelmű, hogy a koronavírus-járvány rendkívüli kihívásokkal jár, a fékek és egyensúlyok rendszerét, a demokratikus normákat fenn kell tartani. Pontosan a válság idején van a legnagyobb szükség a szociális párbeszédre, hogy a válság legyőzéséhez pozitív hozzájárulással és megoldásokkal élhessenek, mivel a szociális partnerek szerepe alapvető a hatékony vészhelyzeti intézkedések kidolgozásában és megvalósításában.

Az intézkedéseket összehasonlítva más EU-tagállamokéval, nyilvánvaló, hogy Magyarországon a jelenlegi példa nélküli helyzetben nagyrészt védelem nélkül hagyják a munkavállalókat, és egyes ágazatokat – egyenlő támogatás nélkül. Az azonnali és hosszútávú terveknek kiegyensúlyozottaknak kell lenniük és az összes ágazatra alkalmazni kell őket az emberek foglalkoztatásának megőrzése végett, ideértve a rövidített munkaidős foglalkoztatást és a jövedelemkompenzációt.

Ezért felszólítjuk a (magyar) kormányt, hogy

– tárgyaljon a szociális partnerekkel az intézkedések kiegyensúlyozott végrehajtása végett;

– erősítse meg a korábbi állami intézkedéseket, további lépéseket téve a munkavállalók támogatására állami támogatási rendszerek elfogadásával, intézkedésekkel a munkavállalók egészségének és biztonságának támogatására, különös tekintettel azokra az ágazatokra akik keményen dolgoznak a járvány leküzdésében, mint az egészségügyi dolgozók, vagy akik a válság idején folyamatosan biztosítják az alapvető szolgáltatásokat, mint a közlekedési, szállítási, az élelmiszeripari és kereskedelmi munkavállalók;

– garantálja, hogy a munkajog biztosítja a munkavállalók és munkáltatók közötti erőegyensúlyt, különös tekintettel a kollektív érdekvédelemre.

Mindezen túl a munkavállalók jogainak aláásását eredményező bármely mostani intézkedés negatív hatásokkal bír majd a gazdasági kilábalására, a válság után. Nagyszámú munkanélküli dolgozó szorul majd hosszabb állami támogatásra és gyengíti a nemzetgazdaság gyors, erős kilábalásának esélyét.

Első értékelésünk szerint az ezen törvényben és korábbi intézkedésekben bevezetett változások megsértik Magyarország azon kötelezettségét, hogy biztosítja a munkavállalók EU-irányelvekben garantált jogait.

Különösen aggályosak a Munka Törvénykönyvének azon változtatásai, melyek „a munkavállalási szabályokat rugalmasabbá teszik, hogy a munkaadók és a munkavállalók könnyebben meg tudjanak egyezni egymással.” Ezzel a lépéssel a Munka Törvénykönyve az EU foglalkoztatási jogát, annak teljes, vagy részleges megsértésével sebezhetővé teszi.

Az ESZSZ a legmagasabb szinteken felveti aggályait az Európai Bizottság, a Tanács és a Parlament elnökei felé.

Tisztelettel Luca Visentini

Az ETUC, azaz az Európai Szakszervezeti Szövetség (European Trade Union Confederation) 1973-ban jött létre. Jelenleg 83 nemzeti szakszervezet a tagja Európa 36 országából, ezenkívül tagjai közé tartozik még 12 európai ágazati szakszervezeti szövetség összesen több mint 60 millió taggal. Emellett vannak megfigyelői státusú tagjai Macedóniából, Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából is.

A szervezet magyar tagjai: Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, Liga Szakszervezetek, Munkástanácsok Országos Szövetsége, Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés.

Az ETUC égisze alatt működik az Európai Középvezetők Szövetsége (EUROCARDES) és az Európai Nyugdíjasok és Idősek Szakszervezeti Szövetsége (FERPA), valamint az ETUC koordinálja a 44 IRTUC (Interregionális Szakszervezeti Tanács) határokon átnyúló együttműködésre irányuló munkáját is.

Az ETUC-ot az Európai Unió, az Európa Tanács, és az EFTA az egyetlen európai szakmaközi szakszervezeti tömörülésként ismeri el.