Forrás: hvg.hu, Raskó György Magyar gazdák és az agrárkamara tisztviselői több tonna trágyával érkeztek Budapestre, melyből egy jó adagot elhelyeztek az Európai Unió Lövőház utcai képviseleténél. A tiltakozásnak az volt az apropója, hogy az EU következő hosszú távú költségvetése megreformálja a közös agrárpolitikára fordított pénzek elosztását. Az átstrukturálás már régóta sejthető, ám a belsős forrásokra hivatkozó EUrologus hétfői cikkéből még inkább nyilvánvalóvá vált, írta a hvg.hu Tüntetések egész európában voltak az agrárpolitika miatt.

A magyar gazdák egy csoportja jogosan aggódik, hogy 2028-tól kezdve kevesebb uniós támogatásban fog részesülni, mert a kiszivárgott hírek szerint nagyjából 450 hektár felett az EU már nem fog földalapú támogatást nyújtani. Ez alatt viszont biztosan fizeti majd ezt a fontos támogatást, ezért nekik nincs izgulni valójuk., írja Raskó György agrárszakember, és volt államtitkár a közösségi médiában.

Magyarországon az átlagos családi birtok valahol 40-50 hektár között van, de óriási a szórás. Az egyéni termelők zömének csak 20-30 hektárja van, 100 hektár fölött összesen 7 ezer egyéni gazdaság van, de a felső korlátnak tervezett 450 ha-t szerintem maximum ezer családi gazdaság éri el. Azaz a magyar gazdák 97-98%-ának a mostani brüsszeli elképzelések szerint is járni fog a földalapú támogatás, véli Raskó.

És a lényeg, hogy nem csak nálunk, hanem az egész unióban is. Nem lesz ebből semmi komolyabb tiltakozás uniós szinten, mert az uniós gazdák 63%-a 5 ha alatti területen gazdálkodik és 450 ha feletti területtel a gazdák mindössze 0,75%-a rendelkezik, azaz elhanyagolhatóan kevesen fognak kiesni a földalapú támogaásra jogosultak köréből.

Az unióban egyébként jelentős birtokkoncentráció történt az elmúlt 20 évben. Ezt igazolják az Eurostat adatok. 2005-2024 között a farmok száma 6,2 millióval csökkent! Már csak 8,5 millió a családi gazdaságok száma. A csökkenés nálunk is drámai mértékű ez idő alatt. 2005-ben még mintegy 400 ezer gazda kapott uniós támogatást hazánkban, 2024-ben már csak 176 ezer az uniós támogatásra regisztráltak száma.

Ennek egyik következménye, hogy az egy családi gazdaságra jutó támogatási összeg jelentősen emelkedett ez idő alatt. 2010-ben az Orbán kormány hatalomra kerülése évében az egy gazdaságra jutó uniós támogatás kerekítve 1 millió 750 ezer Ft volt. 2024-ben 5 millió 700 ezer Ft (3,2szer több). Igaz, hogy közben jelentős volt az infláció, de reálértékben is több, mint kétszeres a növekedés.

Az uniós agrártámogatásokat már évtizedek óta az a vád éri, hogy igazságtalanul osztják el. A nagygazdák aránytalanul sokat kapnak, a kicsik meg csak filléreket, és eredetileg nem ez volt a cél.

Például nem volt cél, hogy a francia gabona- és olajos mag termelők, akik jellemzően többszáz hektáron gazdálkodnak 100-200 ezer eurót (40-80 millió Ft) meghaladó támogatásban részesülnek. Hasonlóan nálunk is igen torz az elosztás. Akinek 100 hektárja van, az alapesetben kb. 9 millió Ft adómentes támogatásban részesül, akinek meg mondjuk 5 hektárja, az 450-500 ezer forintot kap évente. Ha ökogazdálkodó, akkor a támogatás elérheti a 300-400 ezer forintot is hektáronként.

Az unió valószínűleg úgy fogja átalakítani az agrártámogatásokat, hogy a kisgazdaságok többet kapjanak, a nagyok pedig kevesebbet. Érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon a nagygazdaságok már több, mint egy évtizede nem kapnak földalapú támogatást 1250 ha fölötti birtokméret esetén. Ilyen támogatásban még Mészáros Lőrinc, az ország legnagyobb gazdájának birtokai sem részesülnek. És legyünk őszinték: nem is szorulna rá, véli Raskó György.