A brexit sem semmi, de Európa pokoli év elé néz 2020-ban – adja közre elemzését a CNN amerikai hírtelevízió az Európai Unióban várható drámai változásokról, aminek már a brexittel egyidőben látszottak a jelei.
Ennek kapcsán a cikk külön kiemeli Magyar- és Lengyelországot, s most már Máltát is, mivel mindhárom országban a 7-es cikkely szerinti eljárás várható a közeli jövőben. S hogy idáig jutottak a dolgok, annak egyik lehetséges magyarázata, hogy a brexit elszívta a levegőt Brüsszel elől, mindenki arra koncentrált és nem a közös jövőt veszélyeztető apró jelekre és orvoslásukra.
Ronan McCrea londoni jogászprofesszor értékelésében kiemeli, hogy egy évtizeden át dolgozott Orbán Viktor azon, hogy ellenőrzése alá vonja az igazságszolgáltatást, az akadémiai, az oktatási intézményeket, a jegybankot és a médiát. Látva, hogy ezek az országok kikezdték a közösségi alapértékeket, nincs könnyű helyzetben a soros elnökséget januártól kezdő Horvátország, hisz’ el kellene kerülni a reformok megbukását. Ám ehhez a tagországok közti bizalomra van szükség, amihez kétségkívül a jogállami normák és az alapértékek megtartásán keresztül vezet az út. Működésük egyik paradoxona: miközben elvárja Brüsszel, hogy minden tagállam megtartsa ezeket a normákat, addig nem kíván beavatkozni az adott tagország belpolitikájába, holott az lehetne a megoldás. A másik paradoxon, hogy minél nagyobb kihívás elé kerül az Európai Unió, annál nagyobb a nézeteltérés a tagállamok között.
A legjobban Macron francia elnök látta át a helyzetet, de elképzeléseit az uniós vezetőket sértő formában adta elő, ami inkább megosztotta a közösséget, minthogy megújította volna. Végső soron arra jut több elemző is, hogy a brexitnél nagyobb fenyegetést jelentenek ezek az országok az EU-ra nézve.
A PMNewsNigeria Horvátországban letartóztatott két, nigériai, műszaki egyetemista történetét ismerteti, aki az egyetemek közti V-asztalitenisz világkupára érkezett, és Bosznia-Hercegovinában a menekülttáborban kötött ki. A fiatalok ügyében a hazánkba akkreditált nigériai nagykövet járt el, miután kiderült, hogy érvényes útlevéllel és vízummal rendelkeztek, ennek ellenére letartóztatták őket, amikor útlevelüket a hotelben hagyva esti sétára indultak. A két egyetemista köszönetet mondott nemcsak a nagykövet asszonynak, de az egész budapesti követségnek, mert viszonylag gyorsan, egy hónap alatt el tudták intézni, hogy szabadon engedjék őket a táborból.
„Orbán uniós tánca” címmel a Der Standard hosszú elemzést közöl Andrea Pigl tollából. Ez a tánc természetesen az elhíresült orbáni pávatáncra utal, aminek lényege a szerző meglátása szerint, hogy az Európai Unió által bírált törvényeken a kormány igazít egyet-egyet, azt a látszatot keltve, hogy eleget tesz az uniós normáknak, de közben a lényegen mégsem változtat. Ebből kerekedett ki a valódi illiberális állam. Feltehetően ez a sors vár majd a most elfogadott törvényekre is, amelyeket salátatörvényként kezeltek, miközben megint csak az ellenzék működését fogják ellehetetleníteni azzal, hogy egyrészt tiltják a közös listát állító pártok parlamenti frakcióalakítását. Másrészt a házelnök kezébe antidemokratikus jogosítványt adtak azzal, hogy az akár két hónapra is elhallgattathatja az ellenzéket. Az 50 ezer tiltakozó aláírás semmit sem nyomott a latban, amikor elfogadták a színháztörvényt, felállítva egy új ellenőrző testületet. S mi volt a kormány indoklása a tiltakozásokat semmibe véve? Hogy így tudják majd a szavazók akaratát még jobban érvényre juttatni.
Ám elég világos, hogy nem erről van szó, hanem arról, hogy a kormány nem tudja feldolgozni az önkormányzati választások okozta vereséget, és az ellenzék megbénításán munkálkodik.
A múlt évtized egyik szembetűnő jelensége, hogy a legfőbb ügyész, mint pártkatona, szinte egyetlen ügyet sem nyomozott, amiben érintettek lettek volna a Fidesz emberei közvetlenül, miközben a korrupció gátlástalanul és akadálytalanul terjed, virágzik. A magyar fővárosban megjelenő Pester Lloyd világgá röpítette azt a hírt, hogy a Hungarian Air Force gépét követvén, júliustól októberig 80 úti célt, méghozzá meglehetősen egzotikusnak tekinthetőket követtek nyomon oknyomozó újságírók - kaszinóktól kezdve adóparadicsomig: például Las Vegastól a Kanári-szigetekig, Dubaijig. A gép vásárlásakor a kormány nyomatékosította, hogy katonai célra fogják használni, viszont a gyakori utasok közt Orbán Viktort, Pintér Sándort, Szijjártó Pétert és Áder Jánost találjuk.