Európai védelmi politikai csúcsot tartottak a hétvégén Madridban a jobboldali és szélsőjobboldali pártok, s a Süddeutsche Zeitung szerint az elhangzottak azt bizonyították, véleményük korántsem egységes arról, hogyan kellene, de leginkább abban, hogy egyáltalán kitől kellene megvédeni Európát. A találkozó legillusztrisabb politikai posztot betöltő vendége Orbán Viktor és a lengyel kormányfő, Mateusz Morawiecki voltak, és persze jelen volt Marine Le Pen is.
Brüsszel-ellenességükben viszont volt egység és egyetértés, hogy az Európai Unió bürokratikus gépezet, ami nem veszi tekintetbe az egyes országok nemzeti érdekekeit és ideológiáját, és a sajátját akarja rákényszeríteni mindenkire. A végül megszületett közlemény szerint elítélik Oroszország katonai akcióját Ukrajna keleti határa mentén, ami a háború szélére sodorja Európát. A közleményben azonban Putyin nevét nem írták le.
Morawiecki ellenben élesen bírálta a berlini vezetést, hogy miért nem hagy fel az Északi Áramlat 2-vel (amit még nem helyeztek üzembe), hisz’ az tovább növeli Európa energiafüggőségét Oroszországtól.
Orbán Viktort arra biztatta a lengyel miniszterelnök az El Mundo spanyol újságnak adott interjújában: rendezze a konfliktusát Ukrajnával. Említést tett arról is, hogy Orbánt már csak pár óra választja el attól, hogy találkozzék Putyinnal. A lengyel kormányfő nem titkolta: ezekben a kérdésekben nézeteltérés van köztük. Az viszont nem valószínűsíthető, hogy Orbán ennek a csúcstalálkozónak elviszi az üzenetét Moszkvába; erre utaló egyik jel az volt, hogy nem állt ki a sajtótájékoztatót tartani. Tudható, hogy a közös – az Oroszországot, gyakorlatilag a Putyint elítélő – nyilatkozatot egyedül Marine Le Pen nem írta alá. A spanyol házigazdák egyedül maradtak az eseményt záró minősítésükkel, amely szerint mindent felülmúló siker lett volna a kétnapos csúcs.
Szűkszavúan ugyan, de minden számottevő orosz sajtóorgánum (TASZSZ, Gazeta, Pravda) beszámol Orbán február 1-jén Putyin elnökkel esedékes találkozójának céljáról: egymilliárd köbméterrel szeretné emelni a hazánkba irányuló orosz gázszállítást. Szijjártót is idézik, aki nyomatékosította, hogy Magyarország e tekintetben mindig megbízható partnere volt Oroszországnak.
A RIA Novosztyi orosz hírügynökség pedig arról ír, hogy a Kreml arra számít, nagyon eredményes, termékeny lesz Putyin tárgyalása Orbán Viktorral. Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője bejelentette: reményeik szerint közös sajtótájékoztatót is fognak tartani a megbeszélés után.
A Pravda Orbán pénteki rádióinterjúját is ismerteti, amely szerint további egymilliárd köbméter gázvásárlást szeretne elérni Oroszországgal. Erről a Pravda címben írja: a gázt Orbán Ukrajnának akarja eladni! Szijjártót idézi az ATV-nek adott interjúja alapján: az Oroszországgal nemrég 15 évre megkötött hosszú távú gázszerződésnek köszönhetően hazánk sokkal kedvezményesebb áron jut az orosz gázhoz, mint az 1990-es évek végén.
Csodára van szüksége az ellenzéknek ahhoz, hogy legyőzze Orbánt, de csoda volt az is, ahogy megnyerte Hódmezővásárhelyt és ahogy ő került ki győztesen az ellenzéki előválasztásból is – nyilatkozta a brit The Telegraphnak Márki-Zay Péter, aki szerint az idei választás lehet a harmadik, illetve a negyedik csoda. Populista diktátornak nevezte Orbánt, aki mindig megtalálja annak módját, miként tegye még gazdagabbá magát, a családját és a barátait; ez hangzott el Márki-Zay Chatham Hosue-ban tartott előadásán is. A miniszterelnök-aspiráns azt sem titkolta, hogy nem kis fejfájást okozott neki az ellenzék egyben tartása.
A Tucker Carlson által készített és a Fox News-on vetített, Orbánt méltató dokumentumfilmről Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírója a Rolling Stone magazinnak nyilatkozott arról, hogy miért nélkülöz minden alapot a Soros-elleni támadásra épített propaganda. Az elején a szerző meg is jegyzi, hogy nemcsak Orbán számára mumus Soros György, hanem az amerikai konzervatívok állandó céltáblája is. Trump elnöksége alatt pedig megsokszorozódtak a róla szóló konspirációs elméletek. Panyi szerint – legalábbis így értesült – Orbán meggyőződése, hogy a CIA meg akarja puccsolni. Az évek óta tartó Soros-ellenes kampány dacára a magyar kormányfő mégsem gondolja azt, hogy mindezek mögött a Soros állna.
A Tucker Carlson-jelenség nem is igazán a magyar közönségnek szól, sokkal inkább az amerikai republikánusoknak, hogy az általa épített Orbán-portréban ne tűnjék fel nekik a magyar politikus orosz- és Kína-barát politikája, amivel esetleg támadhatnák.
Fontos megemlíteni – mondja Panyi Szabolcs, hogy Tucker Carlson apjának egyik vállalkozása a magyar kormány által megfizetett lobbicég, aminek az a dolga Amerikában, hogy Orbán jó hírét keltse. Panyi nem zárja ki, hogy Trump eljön Magyarországra kampányolni Orbán mellett.
Ls most következzék Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje!
Az európai jobboldali populisták hétvégi tanácskozása azt mutatta, hogy Vlagyimir Putyin és az ukrán válság megosztja ezeket a pártokat – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Mély árkok húzódnak a földrész „hazafiai” között az ügyben, milyen viszonyt alakítsanak ki az orosz elnökkel, noha az eseménynek azt kellett volna demonstrálnia, hogy teljes az egység. Ám arra csupán egyetlen mondat utal a zárónyilatkozatban: Oroszország hadmozdulatai a háború szélére sodorták a földrészt a keleti határon.
Úgy tudható, hogy a spanyol Vox elnöke, Santiago Abascal a zárt ajtók mögött elhangzott megnyitóbeszédben még csak szóba sem hozta az ukrán viszályt. Inkább az illegális migrációról beszélt volna, ám nem tudta megakadályozni, hogy ne kerüljön középpontba az egyre súlyosbodó orosz–ukrán ellentét. Egyértelművé vált, hogy a szélsőjobb egy éve próbál ugyan összefogni, ám igen széles a belső törésvonal. Hárman vonták magukra a figyelmet: Orbán Viktor, Mateusz Morawiecki és Marine Le Pen. A lengyel kormányfő meghúzta a határt még Putyin barátai számára is, amikor az El Mundónak kijelentette: vagy megállítják a Kreml birodalmi terveit, vagy rémálom jön az EU számára. A magyar politikus visszafogottan csupán annyit közölt, hogy a helyzet igen bonyolult. Marine Le Pen pedig kinyilvánította, hogy nem támogatja a záróközleményben az orosz–ukrán részt, mert nem szeretne olyasmit tenni, ami kedvezőtlenül hathat Emmanuel Macron és Vlagyimir Putyin tervezett tárgyalására. A szöveg francia változatából ki is maradt az Oroszországot bíráló passzus.
Sok minden ugyanakkor továbbra is meglehetősen bizonytalan. Így Madridban nem jutottak előbbre a nagy jobboldali EP-frakció megteremtése kapcsán. Változatlanul igen messze vannak a közös fronttól, hiszen Olaszországból a két szélsőjobboldali pártvezér Matteo Salvini (Liga) és Giorgia Meloni (FdI) el sem ment a fórumra, és nem volt ott a német AfD sem.
Marine Le Pen azzal próbálkozott, hogy igazolja: minden a legnagyobb rendben van a sorokon belül, nem szerette volna feldühíteni a potenciális orosz hitelezőket. Pártja ugyanis súlyosan eladósodott, vissza kell fizetnie a korábbi kölcsönt, amit Moszkva révén kapott. Emellett újabb orosz anyagi támogatásban reménykedik. Egyben igyekszik megakadályozni, hogy további hívek álljanak át tőle Éric Zemmourhoz. Ezért szorgalmazta annyira, hogy Orbán Viktor úgy ünnepelje, mint aki a legjobb alternatíva Franciaország számára.
A Madridban rendezett jobboldali csúcs szembeszállt Vlagyimir Putyinnal: az elfogadott közlemény meglepően egyértelműen ítéli el az orosz katonai előkészületeket. Ugyanakkor a részvevők most azon vitáznak, hogy valóban egységesek-e – írja a Süddeutsche Zeitung.
A két fő vendég, a magyar és a lengyel miniszterelnök szereplése azt mutatja, hogy nem sikerült közös álláspontot kialakítani az ügyben, miként lehetne megvédeni Európát és főként: ki ellen. A találkozó elvileg arra szolgált, hogy jól odaszúrjanak az Európai Uniónak, hiszen a részvevők szerint az unió nem más mind egy bürokratikus gépezet, amely önállósította magát a nemzetekkel szemben és ideológiai célokat követ. Ebben nem is volt nézetkülönbség, ám a világpolitika kikényszerítette, hogy határozottan üzenjenek, még ha a záródokumentum nem említi is Vlagyimir Putyin nevét.
A dokumentum elítéli az orosz katonai akciókat Európa keleti határán, megállapítása szerint a hadműveleti mozgások a háború szélére taszították a kontinenst. Az állásfoglalás javarészt a lengyel felfogást tükrözi. Mateusz Morawiecki az egyik spanyol lapban óvta Vlagyimir Putyint a birodalmi álmoktól és megismételte, hogy Németország rosszul áll hozzá a kérdéshez. Szerinte az Északi Áramlat 2 növeli az orosz függőséget.
Jelezte továbbá, hogy rá akarja venni Orbán Viktort, rendezze vitáját Ukrajnával. Közölte ezt közvetlenül a magyar vezető moszkvai látogatása előtt. Nem valószínű, hogy a magyar politikus magával vinné az útra a találkozó üzenetét. Annál is kevésbé, mert hiába részesült megkülönböztetett fogadtatásban a vendéglátó spanyol párt, a Vox részéről, utána nem mutatkozott, még sajtótájékoztatót sem tartott.
Az Európai Parlament első alelnöke úgy ítéli meg, hogy Oroszország nem enged beleszólást az EU-nak az ukrán kérdésbe, mi több Magyar-, Lengyelországban és Szerbiában is destabilizálni igyekszik a földrészt – írja az osztrák Die Presse. Az osztrák néppárti Othmar Karas, aki következetesen a Fidesz kizárása mellett érvelt az Európai Néppártban, hangsúlyozta, meg kell akadályozni, hogy az orosz hadsereg bevonuljon Ukrajnába. Közölte, ő már nyolc éve, a Krím annektálása óta attól fél, hogy a Kreml próbálja visszaforgatni az idő kerekét, ám ha megindul az invázió, akkor minden lehetséges szankciót fontolóra kell venni, beleértve, hogy ne kezdhesse meg működését az Oroszországot közvetlenül Németországgal összekötő Északi Áramlat 2 gázvezeték. Nem szabad tétlenül nézni az orosz fenyegetőzést, a Kreml ugyanis agresszor, ami átgázol jogon és szerződéseken, és meg kell fizetnie, ha behatol a szomszédos államba.
Othmar Karas a lehetséges megtorló intézkedések között említette, hogy Oroszországot kizárják a SWIFT bankközi fizetési rendszerből, beutazási tilalmat rendelnek el a rezsim magas rangú képviselői ellen, és szóba jöhetnek más intézkedések is a pénzügyi szektor, vállalatok és oligarchák ellen. Jelezte ugyanakkor, hogy Európa tárgyalásokat akar és nem híve a szemet szemért elméletnek, a jog és az értékek vezérlik.
Vlagyimir Putyin hamis sérelmekre és ősrégi mítoszokra hivatkozik, amikor próbálja megmagyarázni, hogy miért készül Ukrajna lerohanására – olvasható a The Washington Postban. Ezt hangoztatja Timothy Snyder, a neves amerikai történész, aki fél tucat könyvet írt Oroszországról és Ukrajnáról. Mint rámutat, amit az orosz elnök csinál, az színtiszta imperializmus, szerinte az ukránoknak vissza kell térniük az orosz anyaállamhoz, azaz megtagadja tőlük a nemzeti szuverenitás jogát. Vlagyimir Putyin a Nyugatot okolja, amiért Ukrajna nem úgy válaszol az orosz felszólításra, ahogyan azt a Kreml szeretné, miután az ukrán fél nem kér a „történelmi egységből”. Valamiféle orosz birodalomról álmodik, holott az soha nem volt nemzetállam. A cári család, az elit külföldről származott, az országlakók nagy részének nem az orosz volt az anyanyelve, a Szovjetunió úgy jött létre, hogy szövetségre lépett Ukrajna, Oroszország, Belarusz és a kaukázusi köztársaságok sora.
Timothy Snyder emlékeztet, hogy erőszakba torkollik az a politika, amely az ártatlanság mítoszával nyit. A Kremlre jellemző propaganda azt hirdeti, hogy az oroszok egyfolytában a történelem áldozatai. Tényleg sokat szenvedtek, Sztálintól, a német megszállástól. A Varsói Szerződés azért bomlott fel, mert a többi tagállam NATO-tagságért folyamodott a szocializmus összeomlása után. Oroszországnak ma már nem számítanak az egyezmények, amelyeket akkoriban írt alá részben a katonai szervezettel, részben az ukrán féllel. De hogy az addigi szövetségesek menekültek tőle, az a szovjet, illetve az orosz politika következménye volt. A NATO-belépés csak a Krím elfoglalása után lett népszerű Ukrajnában. Miközben Kijev 1994-ben, a Budapesti Memorandum keretében nemzetközi biztonsági garanciákat kapott, amiért megvált atomfegyvereitől. És ha egy ország azt állítja, hogy a másik nem létezik, akkor birodalomként viselkedik, az pedig Timothy Snyder szerint „több mint gyanús”, amikor azzal indokolják egy szomszéd megtámadását, hogy egy etnikai csoportot kívánnak ott megvédeni.
Ezt már Adolf Hitler is bevetette Ausztria és Csehszlovákia ellen, Sztálin pedig ugyanerre hivatkozva szállta meg 1939-ben Lengyelországot. Csakhogy a biztonságot nem lehet elérni mítoszok révén, miközben ebben a gondolatkörben az oroszok mindig ártatlanok, az ukránok nem léteznek és az egészért az amerikaiak felelősek.