A megváltozott munkaképességűek elhelyezkedési lehetőségeinek javítását célzó intézkedések, valamint a munkaerőhiány együttes hatására az érintettek foglalkoztatási aránya a 2011-ben mért 18 százalékról mára 35 százalék körüli szintre emelkedett a Trenkwalder becslése szerint.
A hazánkban jó két évtized óta működő Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft.-től kapott tájékoztatás szerint a megváltozott munkaképességűek többsége a feldolgozó-iparban és a szolgáltatási ágazatban – mindenekelőtt humán és szociális területen – dolgozik, kétötöde részmunkaidőben. Alkalmazásuk nagy akadálya, hogy csupán hat százalékuknak van diplomája, 55 százalékuknak pedig középfokú képesítése.
A 250-nél több alkalmazottat foglalkozó vállalatok mintegy négyötöde ad elfoglaltságot és jövedelmet megváltozott munkaképességűeknek – a legmagasabb arányban Fejér és Győr-Moson-Sopron (93, illetve 86%), a legalacsonyabb arányban pedig Nógrád megyében (55%). Eddig ritkaságnak számított, az utóbbi időben viszont már gyakorlat, hogy a gazdaságilag fejlettebb régiókba vándorló rokkantaknak is gyakran szállást vagy arra szolgáló támogatást, illetve esetenként sajátos egészségügyi szolgáltatásokat kínálnak a munkáltatók.
A megváltozott munkaképességűek elhelyezkedési lehetőségeit érezhetően növelte a szociális hozzájárulás befizetésétől mentesítő rehabilitációs kártya kiterjesztése: ez évtől ez a szolgáltatás már mind a 400 ezer (tavaly mindössze 32 ezer) megváltozott munkaképességű személy után járhat. A munkáltatók számára anyagi ösztönzés a rehabilitációs hozzájárulás – egy bizonyos számú megváltozott munkaképességű munkatárs után. Ez az összeg az idén minden hiányzó munkavállaló után évi 1 341 000 forint.
Szakértők szerint további ösztönzőkre van szükség, mert bár a múlt nyolc évben megkétszereződött a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya, hazánkban még mindig csekély, az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, ahol az átlaga 50 százalék körüli.