A nők jogai: nemi esélyegyenlőség

Az Európai Parlament megfogalmazta a nemi esélyegyenlőséggel kapcsolatos elvárásait a nők körülményeivel foglalkozó ENSZ-bizottság márciusi, New Yorkban megrendezendő 64. ülése előtt.

A képviselők a 463 szavazattal, 108 ellenszavazat és 50 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban bírálják, hogy a 25 évvel a Pekingi nyilatkozat és cselekvési platform megszületését követően a nyilatkozatban azonosított problémák jórésze továbbra is fennáll.

A képviselők felszólítják a tagállami miniszterekből álló Tanácsot, hogy jussanak egységes uniós álláspontra, és ne hagyják, hogy a nemi esélyegyenlőséggel és a női jogokkal egyet nem értők tábora kerekedjék felül.

A képviselők az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottságának márciusi ülésére felsorolták, melyek azok a legfontosabb lépések, amelyekkel a nők gazdasági és politikai jogai megerősíthetők:

# nagyobb szerephez kell juttatni a nőket a munkaerőpiacon;

# több támogatást kell biztosítani a vállalkozószellemű nők számára;

# fel kell számolni a bérszakadékot (16 százalék) és a nők és férfiak nyugdíja közötti különbséget (37 százalék);

# támogatni kell a háztartási és a gyermek- és idősgondozási feladatok egyenlő elosztását férfi és nő között;

# ösztönözni kell a lányok iskoláztatását és a tudományok, technológia, matematika és műszaki témák felé terelését;

# a nemek szempontjából kiegyensúlyozott döntéshozatali fórumokat kell létrehozni minden szinten;

# a Tanácsban véget kell vetni annak a bojkottnak, amely a nőket a vállalati igazgatótanácsba juttató irányelv elfogadásának útjában áll.

A nők védelmének céljából az uniónak a következő lépéseket kellene megtennie:

# azonnal le kell zárni a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelemről és annak megelőzéséről szóló isztambuli egyezmény ratifikációját;

# megfelelő forrást kell szánni a nemen alapuló erőszak felszámolására és az áldozatok védelmére;

# biztosítani és védelmezni kell a többszörös, sok szinten érvényesülő erőszaknak kitett csoportok jogait, legyen szó fogyatékossággal élő nőkről, nem fehér nőkről, bevándorló nőkről vagy LGBTQ nőkről.

A nemzetközi színtéren az uniónak:

# minden új szabadkereskedelmi és befektetésvédelmi megállapodást külön nemi esélyegyenlőségi fejezettel kell kiegészítenie;

# el kell ítélnie az amerikai, ún. „általános tilalmi szabályt”, amelynek értelmében az Egyesült Államok megszünteti azoknak a nemzetközi szervezeteknek a támogatását, amelyek abortuszt végeznek vagy támogatják azt;

# látványos támogatást kell nyújtania a szexuális és reproduktív egészség és jogok előmozdítására; és segítenie kell abban, hogy minél több nő vehessen részt az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, békefenntartásban és békeépítésben, és konfliktusokban való közvetítésben.

A Pekingi nyilatkozat néven ismert ENSZ-állásfoglalást 1995. szeptember 15-én, a nőkről szóló 4. világkonferencia zárásaként fogadták el avégett, hogy világszerte elterjedjenek a nők és férfiak egyenjogúságának alapelvei. A cselekvési platform több területen (gazdaság, oktatás, egészségügy, erőszak, döntéshozatal, stb.) stratégiai fellépést szorgalmazott.

A vita magyar felszólalója Cseh Katalin (RE) .