Forrás: nyt.com Leó pápa a húsvét előtti csütörtök reggeli misén arra figyelmeztetett: a keresztény küldetést gyakran „a hatalomvágy torzította el – olyasmi, ami teljesen idegen Jézus Krisztus útjától”. Korábban Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter arra szólította fel az amerikaiakat, hogy „minden nap, térdre borulva” imádkozzanak egy közel-keleti katonai győzelemért – „Jézus Krisztus nevében”. XIV. Leó pápa, az első amerikai születésű egyházfő azonban egészen másképp gondolkodik arról, mit jelent Jézus nevében cselekedni.

Amióta az Egyesült Államok és Izrael február végén bombázni kezdte Iránt, a pápa következetesen az erőszak beszüntetését és a párbeszédhez való visszatérést sürgeti. Bár Hegseth nevét nem említette, világossá tette: a kereszténységet sokszor olyan célokra használják fel, amelyek nem egyeztethetők össze a katolikus tanítással.

„Hajlamosak vagyunk erősnek hinni magunkat, amikor uralkodunk; győztesnek, amikor elpusztítjuk a hozzánk hasonlókat; és nagynak, amikor félnek tőlünk” – fogalmazott a pápa a lateráni Szent János-bazilikában tartott nagycsütörtöki szertartáson. „Isten azonban nem azt mutatta meg, hogyan kell uralkodni, hanem azt, hogyan kell felszabadítani; nem azt, hogyan kell pusztítani, hanem azt, hogyan kell életet adni.”

A pápa március végén külön is figyelmeztetett arra, hogy ne hivatkozzanak Jézus nevére háborús célok igazolására. Egy vasárnapi homíliájában úgy fogalmazott: Jézus „nem hallgatja meg azok imáit, akik háborút viselnek – hanem elutasítja őket”. Pápasága első évében XIV. Leó tudatosan kerülte az amerikai belpolitikai csatározásokat, és nem kereste a nyílt konfliktust a Fehér Házzal.

Befolyását inkább közvetett módon érvényesítette: például tavaly arra bátorította az amerikai püspököket, hogy határozottan álljanak ki a bevándorlók mellett, amikor Trump elnök felerősítette kitoloncolási politikáját. Trumpot csak akkor említette név szerint, amikor egy újságíró közvetlenül rákérdezett, van-e üzenete számára.

„Úgy hallottam, Trump elnök nemrég azt mondta, szeretné befejezni a háborút” – mondta március 31-én a Róma melletti Castel Gandolfóban. „Remélhetőleg valóban keresi a módját annak, hogyan lehetne csökkenteni az erőszakot és a bombázásokat.”

A pápa elmondása szerint a háborúról nem beszélt közvetlenül Trumppal. Ugyanakkor péntek reggel telefonon egyeztetett Isaac Herzog izraeli elnökkel, és – a Vatikán közlése szerint – ismét hangsúlyozta: a párbeszéd és a konfliktusok lezárása elengedhetetlen ahhoz, hogy „igazságos és tartós béke” jöhessen létre a Közel-Keleten..

Az Egyesült Államok politikai és katonai vezetésében az elmúlt napokban egyébként látványos átrendeződés zajlik, egy időben az iráni fegyveres konfliktus eszkalációjával. Donald Trump elnök menesztette Pam Bondi igazságügy-minisztert, akinek távozását elsősorban a politikailag érzékeny ügyek – köztük az Epstein-dosszié és több sikertelen vádemelés – körüli elégedetlenség indokolta. Ideiglenesen Todd Blanche vette át a tárca vezetését, miközben további személycserék is napirenden vannak a kabinetben.

A politikai tisztogatás nem állt meg a civil kormányzatnál: a Pentagonban is komoly feszültségek bontakoztak ki. A védelmi vezetés tábornokokat váltott le, köztük az amerikai hadsereg egyik legmagasabb rangú tisztjét, ami belső hatalmi harcokra és bizalmi válságra utal.

Mindez egy rendkívül instabil külpolitikai helyzetben történik. Az Egyesült Államok és Irán között zajló konfliktusban: amerikai harci gépeket lőttek le iráni terület felett, mentőakciók közben további gépek sérültek meg, a Fehér Ház nemzetbiztonsági stábja folyamatos válságtanácskozásokat tart.