Forrás: vsquare.org Kiszivárgott telefonbeszélgetések és azok átiratai alapján súlyos kérdések merülnek fel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerepével kapcsolatban az Európai Unió Oroszországgal szembeni szankciós politikájában. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a magyar diplomácia vezetője nem csupán informális kapcsolatot ápolt orosz kollégájával, Szergej Lavrovval, hanem aktívan közreműködhetett orosz érdekek érvényesítésében uniós szinten.
„Alisher kérésére hívok”
Egy 2024. augusztus 30-i telefonhívás különösen beszédes. Nem sokkal azután, hogy Szijjártó Péter Szentpétervárról Budapestre érkezett, Lavrov felhívta őt. A beszélgetés elején az orosz külügyminiszter megnyugtatta magyar partnerét, hogy az orosz médiában pozitívan értékelték nyilatkozatait.
A hívás valódi célja azonban hamar kiderült: az orosz–üzbég milliárdos, Aliser Uszmanov kérésére Lavrov arra emlékeztette Szijjártót, hogy ígéretet tett Uszmanov testvérének, Gulbahor Iszmailovának az uniós szankciós listáról való levételének előmozdítására.
„Alisher kérésére hívok, csak emlékeztetni szeretne, hogy dolgozol az ügyön” – mondta Lavrov. Szijjártó válasza egyértelmű volt: „Igen, abszolút. A szlovákokkal együtt javaslatot nyújtunk be az Európai Uniónak a levételére… és mindent megteszünk, hogy lekerüljön a listáról.”Hét hónappal később Iszmailova valóban lekerült az uniós szankciós listáról.
Koordinált fellépés Moszkva érdekében?
A kiszivárgott anyagok szerint Szijjártó más orosz tisztviselőkkel is egyeztetett, többek között az energiaügyi miniszterhelyettessel, akinek arról beszélt, hogy igyekszik megakadályozni egy új uniós szankciós csomag elfogadását, illetve „megmenteni” egyes orosz szereplőket a büntetőintézkedésektől. A beszélgetések arra is utalnak, hogy a magyar és a szlovák kormány összehangoltan léphetett fel az uniós szankciók gyengítése érdekében – mindezt az orosz fél tudtával és támogatásával.
Bizalmas információk Moszkvába
A telefonhívások nemcsak politikai együttműködésről árulkodnak, hanem arról is, hogy Szijjártó részletesen tájékoztatta Lavrovot az Európai Unió belső egyeztetéseiről.
Ugyanebben az augusztusi beszélgetésben például beszámolt az EU külügyminisztereinek tanácskozásáról, és idézte a litván külügyminiszter kijelentéseit, aki szerint az EU – így Magyarország is – közvetve hozzájárul Oroszország háborús bevételeihez az energiahordozók vásárlásán keresztül.
„Mintha egy hírszerző tiszt dolgozna az informátorával”
A kiszivárgott hívásokat európai oknyomozó szervezetek – köztük a VSquare, a FRONTSTORY, a Delfi Estonia és más partnerek – szerezték meg és hitelesítették. Egy névtelenül nyilatkozó európai hírszerzési szakember szerint a beszélgetések hangneme rendkívül szokatlan: „Ha kivesszük a neveket, bármelyik hírszerző tiszt azt mondaná, hogy ez egy ügynök és az informátora közötti beszélgetés.”
Politikai háttér és következmények
Magyarországon közelednek a parlamenti választások, miközben a felmérések szerint Orbán Viktor pártja gyengülőben van. Korábbi értesülések szerint a Kreml aktívan igyekszik támogatni az Orbán-kormány hatalmon maradását, többek között Szergej Kirijenko, Putyin egyik kulcsfontosságú politikai stratégájának bevonásával. Ezzel párhuzamosan a kormányzati kommunikáció egyre gyakrabban tükrözi az orosz narratívákat, különösen Ukrajnáról..
Egyedülálló bizonyítékok
Bár Szijjártó és Lavrov szoros kapcsolatáról korábban is jelentek meg hírek, most először kerültek nyilvánosságra olyan hangfelvételek és átiratok, amelyek részletesen dokumentálják az együttműködés mértékét. A történet nemcsak Magyarország külpolitikáját érinti, hanem az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusainak sebezhetőségére is rávilágít, akkor, amikor egy tagállam vezető diplomatája egy rivális nagyhatalom érdekeit látszik képviselni.
