A parti hirtelen véget ért, a Fidesz már nem képes tovább fizetni a választási ajándékokat, a forint szabadesésben, az Orbán-kormánynak elfogyott a pénze – így értelmezi a müncheni Süddeutsche Zeitung a legutóbbi magyarországi fejleményeket, szembeállítva azzal, hogy negyedévvel ezelőtt Orbán Viktor még bőszen megnyerte a választást, aminek céljából mélyen az állam zsebébe nyúlt, és támogatásokat osztogatott, a Fidesz pedig a győzelmet annak bizonyítékaként értékelte, hogy a polgárok körében jóváhagyó fogadtatásra talál az EU-kritikus kormányzati irányzat.

Mostanra kiderült, hogy nem időtálló az az ígéret, ami szerint az állam kompenzációt fog nyújtani az EU által visszatartott pénzért. Az eddig adókedvezményekkel erősen támogatott családoknak megszorításokat kell elviselniük. 

A bajor lap terjedelmes cikke részletesen áttekinti a Magyarországgal, illetve Lengyelországgal kapcsolatos brüsszeli kifogásokat. Azt illetően, hogy milyen feltételek teljesítése esetén számíthatnak uniós pénzbeli támogatásra ezek a számos eljárás alá vont tagállamok, azt írja: a lengyeleknek az Európai Bizottság egyebek közt az igazságügyi miniszteri és a főügyészi tisztség kettéválasztását, a köztisztviselők és parlamenti képviselők vagyoni viszonyainak feltárását, valamint a civil társadalom életének a megkönnyítését ajánlja,

Magyarországtól magas beosztású emberek korrupciós ügyeiben eljárás megindítását várja el, és emellett szóvá teszi a bíráló hangú média járszalagra kényszerítését.

Az uniós végrehajtó intézmény arra készül, hogy szeptemberben európai médiaszabadság-törvénytervezetet nyújtson be – jegyzi meg a Süddeutsche. A lap úgy ítéli meg, hogy Lengyelországot az igazságszolgáltatás mindenfajta szorongatása ellenére olyan jogállamnak tekintik Brüsszelben, amely messze nem annyira korhadt, mint a magyar. Ennek ellenére vannak olyan vélemények – olvasható a cikkben –, hogy a magyarok könnyebben elérhetik az eurómilliárdok folyósítását. A feltételek teljesítésére ugyanis Lengyelországban a kormánykoalíciónak, Magyarországon viszont csak egyetlen embernek, Orbán Viktornak kell rábólintania. Mindazonáltal a müncheni lap úgy tudja: a brüsszeli Bizottságban nem tartják kielégítőnek azt a levelet, amit a magyar kormány küldött válaszként a jogállamiság mechanizmus aktiválására.

Ehhez kapcsolódik, hogy a Bloomberg beszámol arról a magyar sajtóértesülésről, ami szerint a kormányzat fontolóra vette az Európai Ügyészséghez csatlakozást. Az amerikai pénzügyi hírügynökség szerint Orbánra nyomás nehezedik ebből a célból, mert a befagyasztott uniós alapok kulcsfontosságúak lennének egy sor kérdés megoldásához.

Miért államosít Orbán három közteret Budapesten? – kérdi az EUObserver uniós hírportálon megjelent véleménycikkében Ibolya Tamás volt diplomata, közpolitikai szakértő, a budapesti Városháza volt alkalmazottja, aki jelenleg a Párbeszéd parlamenti frakcióját segíti munkájával.

A cikk annak a törvényjavaslatnak a hátterét taglalja, aminek értelmében a fővárosi önkormányzat tulajdonából az állam kezébe adnák a Podmaniczky Frigyes teret, a Vörösmarty teret és a Széchenyi István teret – utóbbit a József Attila utcával együtt –, majd a hasznosítási jogokat átadnák az V. kerületnek, amit történetesen a Fidesz irányít.

A szakértő utal arra, hogy az elképzelhető motivációk közt szerepelnek lukratív ingatlanfejlesztési távlatok, illetve az, hogy ezeken a helyszíneken a népszerű karácsonyi vásárok és a hasonló, közérdeklődésre számot tartó események üzleti vonzerőt jelenthetnek a kormányzó elit számára. De ez az önkényes lenyúlás nem egyedi eset – írja Ibolya Tamás, és kifejti: amióta Karácsony Gergelyt, az ellenzék zöldpárti politikusát 2019-ben főpolgármesterré választották, az Orbán-kormány azon dolgozott, hogy szűkítse a főváros költségvetését, és ezzel akadályozza a működését, valamint, hogy kisajátítsa magának a nagyléptékű fejlesztéseket.

Elvette az önkormányzat egyetértési jogát, visszatérően mellőzte a demokratikusan megválasztott fővárosi közgyűlést, a közvéleményt és a szakértői javaslatokat. A kormány, törvényhozói jogával élve párhuzamos struktúrákat hozott létre a mobilitási tervezés területén, valamint számos építési projektet kivont a rendes engedélyezési eljárás hatálya alól – ismerteti a helyzetet az EUObserver olvasóival a magyar szerző.

Megállapítja, hogy Budapestet, az egyetlen olyan EU-fővárost, amit zöldpárti főpolgármester vezet, számos vonatkozásban a szabályosan elfogadott fejlesztési stratégiájával szembe menve alakítják át. Azzal, hogy Orbán Viktor immár negyedszer is megszerezte az alkotmányozó többséget, ez a tendencia tovább fog tartani – teszi hozzá.

A nemzetközi sajtószemle alábbi részének forrása: www.muosz.hu

Politico Az ukrán elnök hivatalvezetője arra szólít fel, hogy a Nyugat fogadja el Volodimir Zelenszkíj javaslatát és nyilvánítsa Oroszországot terrorista államnak. Andrij Jermak szerint itt az idő cselekedni, annál is inkább, mert a lépésnek drámai jogi hatása lenne a háború szempontjából. A véleményt abból az alkalomból tette közzé, hogy Hágában ma kezdődik nemzetközi konferencia az ukrán háborús bűnökről.

A fórumon nemzetközi szakértők, jogászok, politikusok, köztük az ukrán külügyminiszter igyekeznek összehangolni a folyamatban lévő vizsgálatokat, hogy a tettesek ne úszhassák meg. Hiszen a nemzetközi jogot nap mint nap megsértik a támadók, elég csak a mariupoli színház elleni támadásra, vagy a bucsai mészárlásra gondolni.

Jermak kiemeli: az jó, hogy a szövetségesek egyöntetűen elítélik a nem katonai célpontok ellen, válogatás nélkül végrehajtott támadásokat, ám néven kell nevezniük, ami történik, hiszen az oroszok terrorista módjára járnak el – politikai célokból. Ha ezt a világ kimondja, akkor egyetlen nyugati partner sem állna szóba orosz üzletfelekkel, hiszen terroristákkal senki sem kereskedik. Vagyis Moszkva még kevésbé jutna hozzá a küzdelem folytatásához szükséges anyagi lehetőségekhez.

Idáig azonban csupán Litvánia tett eleget Kijev többszöri kérésének. Az amerikai Szenátus Külügyi Bizottsága támogatja a javaslatot, de a Fehér Ház kivár. Viszont gúnyt űzne a nemzetközi szabályozásból, ha Oroszország nem kerülne be a terrorista államok kategóriájába. Persze lehet, hogy néhány emberélet egyszerűen nem ad kellő nyomatékot a dolognak.

Die Presse Európa bőven reszkethet, ha Olaszországban kiesik Mario Draghi, a védőgát, mutat rá a lap, miután a miniszterelnök benyújtotta lemondását, ám azt az államfő nem fogadta el. A kommentár szerint az EU a háború kellős közepén, az energia- és gazdasági válság miatt meggyengülve semmiképpen sem engedhet meg magának egy olasz kormánydrámát – bizonytalan kimenetellel.

Az olaszoknál persze kabinetek jönnek és mennek és a külvilág általában nem érti a római belpolitikát, de ez most más. Nagyon fájhat és a lehető legrosszabbkor következett be. Nem szabad megengedni, hogy megdráguljanak az olasz államadósságok, mert az visszaütne a gyengélkedő euróra.

De Olaszországnak azért is működnie kell, mert a gyors reformoktól függ, hogy Brüsszel kifizesse a korona milliárdokat. Azon kívül Európa jelenleg nem nélkülözheti a stabil olasz állam közreműködését. Draghi ismét felvitte országát az A-ligába, Biden bízik benne, noha az olasz kormányban és a törvényhozásban Putyinnak jó pár barátja akad.

A politikus Róma megbízhatóságának első számú garanciája. Tűzfalat jelent az olyan tévelygő pártokkal szemben, mint az 5 Csillag, Salvini Ligája vagy Berlusconi Forza Itáliája. Szavatolja a viszonylagos stabilitást és hatékonyságot. Tapasztalt válságkezelő. Ez azonban sovány vigasz, mert a fejlemények éles fényben mutatták meg, milyen figurák szerepelnek az olasz közéletben. Hiszen az 5 Csillag vezére, Giuseppe Conte kellő rövidlátással azért borított asztalt, mert nem tetszett neki egy szemétégető terve Rómában. Mindeközben türelmesen várakozik Giorgia Meloni, az ultrajobbos és NATO-ellenes Olaszország Testvérei élén, hogy győzedelmesen színre léphessen.